Európai Unió;választás;Magyarország;jogállamiság;haderőfejlesztés;Piotr Serafin;védelmi hitel;SAFE terv;

Hadgyakorlaton.

Ez sem lesz sima ügy, az Orbán-kormány a 17,4 milliárd eurós védelmi pénz miatt is kaphat még kínos kérdéseket

Két uniós testület, az Európai Tanács és az Európai Bizottság külön-külön is akadályokat állíthat a hitel folyósítása elé. Utóbbi már csak a francia, a cseh és a magyar tervről nem mondott véleményt.

Két testület, az Európai Tanács és az Európai Bizottság külön-külön is akadályokat állíthat a magyar védelmi hitel elé a következő időszakban, miközben egyes tagállamok hamarosan hozzá is férhetnek ahhoz az uniós pénzhez.

Az Európai Unió SAFE program néven 150 milliárd euró hitelt vesz fel a pénzpiacokról, amit a 19 igénylő tagállam között osztanak szét. A hitel célja a védelem fejlesztése, különösen az országok közös beszerzései által. Többek között a légvédelem, rakéták és drónok vásárlását támogatná így az EU, az országok által fölvett hitelekhez képest sokkal olcsóbban.

Magyarország eredeti igényei alapján az Európai Bizottság 16,2 milliárd eurót juttatna hazánknak, a magyar kormány november végén végül egy olyan tervet nyújtott be, ami alapján ez az összeg még ennél is több, 17,4 milliárd eurót tenne ki.

Az Európai Bizottság azt ígérte, a terveket a lehető leghamarabb értékeli, 16 EU-tagország tervét már jóvá is hagyta.A menetrend szerint a tagállamokat tömörítő Tanácsnak négy héttel az EB zöld jelzése után kell rábólintani a tervre.

Információink szerint jövő héten a nyolc ország el is jut erre a pontra. Ezek az országok projektjei az EB szerint könnyen elbírálhatóak voltak. 

Ha ez is megtörtént, akkor a Bizottság megköti a hitelszerződést az igénylő tagállammal.

Nyolc másik tagállamnál is nem sokkal később révbe érhet a folyamat, így már csak a francia, a cseh és a magyar tervről nem mondott véleményt a Bizottság. Információnk szerint itt az összegekről és az egyes támogatandó projektekről is vannak kérdések. Az Európai Bizottság szóvivője csak annyit ismert el a Népszava kérdésére, hogy folynak tárgyalások a kormányok és a testület között.

A hét elején a Válasz Online azt írta, információik szerint a tagállamok húzhatják el a döntést, úgy, hogy az Orbán-kormány tervét ne hagyják jóvá a 2026. április 12-i magyarországi parlamenti választásig, így a 15 százalékos előfinanszírozás se érkezzen hozzánk.

Egy brüsszeli forrásból a Népszava úgy értesült,

hogy az Európai Bizottság akár még az ő előzetes jóváhagyásuk előtt is bemutathatja a terveket a tagállamokat képviselő munkacsoportban. 

Az EB nem kívánta kommentálni az értesülést.

A tagállamok konkrétabb akadályokat is gördíthetnének a magyar kormány elé, ugyanis a SAFE programot létrehozó rendelet lehetőséget adna arra, hogy a jogállamisággal kapcsolatos feltételekhez kössék a terv elfogadását, megakadályozva a szerződést. Ha a tagállamok között nem is lenne meg a minősített többség ilyen feltételek megszabásához és zöld utat adnának a magyar tervnek, akkor a labda visszakerül az Európai Bizottsághoz.

Itt a hitelszerződés megkötése az Európai Bizottság másik főigazgatóságához tartozik. Vagyis, ha a védelmi elvárások szempontjából rendben is vannak a projektek, akkor még csatlakozhat a Bizottságnak az a része, amely a pénzek megfelelő elköltéséért felel. Piotr Serafin költségvetésért felelős biztos korábban utalt is erre az Európai Parlamentben, bár hivatalosan ők még nem csatlakoztak be a folyamatba, kiemelte, a magyar közbeszerzési szabályokat, igazgatási és ellenőrzési szabályokat is elemezni fogják, mielőtt érkezhetne a pénz.

Megtartják a szolidaritási hozzájárulás ügyében indult közigazgatási per következő tárgyalási napját. A Fővárosi Törvényszéknek alkotmányossági aggályai merültek fel az ezt elvileg kizáró kormányrendelettel szemben. A bíróságoknak van mozgásterük az ellenállásra.