Kell hozzá szakmai tartás és személyes bátorság, hogy az eljáró bíró ne hajtsa végre a szolidaritási hozzájárulás ügyében indított perek megszüntetését előíró kormányrendeletet – válaszolta Fleck Zoltán jogszociológus a Népszava Karácsony Gergely főpolgármester kijelentését – most kell bátornak lenni a bíróknak – firtató kérdésére.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyetemi tanára két lehetséges mozgásteret lát az ellenállásra. Egyrészt az eljáró bíró úgynevezett „előzetes döntéshozatali eljárást” kezdeményezhet a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságnál (EUB). Erre akkor van lehetőség, ha a perben eljáró bíró úgy látja, hogy az adott magyar jogszabály nincs összhangban az uniós joggal, vagy a hazai jog szerint nincs lehetőség jogorvoslatra, ezért jogértelmezést kér. A válasz megérkezéséig pedig felfüggesztheti a peres eljárást. A levelezés adott esetben évekig húzódhat.
Állítólag az Orbán-kormányon belül is volt vita, Karácsony Gergely a bíróságok bátorságában bízik a szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet utánA másik lehetőség, hogy él a minden bírót megillető jogával és saját hatáskörben úgy dönt, hogy semmibe veszi ezt a magasabb rendű jogszabályokat, illetve az alkotmányt is sértő kormányrendeletet. Erre bőven teret ad a visszaható hatály tilalma. Természetesen állásfoglalást kérhet az Alkotmánybíróságtól is, de Magyarországon mindannyian tudjuk, hogy ettől milyen eredmény várható.
A jelenlegi autokráciában azonban az ellenállás bármely formája komoly következményekkel járhat saját magára és az egész bírói karra nézve is.
Ez lehet egy kinevezés elmaradása, pénzelvonás, hatáskör módosítás. A helyzetet súlyosbítja a jelenlegi veszélyhelyzeti rendkívüli állapot, illetve az is, hogy jelenleg a Kúria és a Fővárosi Törvényszék elnöke is politikai kinevezett
– mutat rá Fleck Zoltán, aki két korábbi esetet idéz fel ennek alátámasztására.
A kormány akaratával szembemenő bírónak a jobboldali sajtó támadásával is szembe kell néznie. Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék bírája ellen szabályos háború indult, amikor az Observernek nyilatkozva azt mondta: kollégáival több éve „külső és belső befolyásolási kísérletek tanúi voltak”.
Bíróság mondta ki, hogy jogsértő az Orbán-kormány rendelete a szolidaritási hozzájárulásrólDe Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal OBH elnöke már korábban megorrolt rá szakmai-politikai szerepvállalása miatt és vitatott módszerrel akadályozta meg az eredményes pályázatát és az áthelyezését a Fővárosi Ítélőtáblára. Vasvári Csaba később a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírájaként 2019-ben felfüggesztett egy büntetőügyet, miután az Európai Unió Bíróságától kért állásfoglalást, például arról, hogy Handó Tünde tevékenysége összefér-e az uniós joggal. Handó azóta alkotmánybíró lett. Vasvári maradt a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának tagja.
Nem félünk, mert nem vagyunk hajlandóak félni – Interjú Vasvári Csaba bíróvalVilághír lett a magyar bírák elleni fideszes támadásból, az európai szervezet is védelmébe vette őketA másik Fleck Zoltán által említett eset Szabó Gabriella bírónőé, aki 2018-ban egy szíriai kurd menekült ügyében kezdeményezett „előzetes döntéshozatali eljárást” az Európai Unió Bíróságánál. Az EUB megállapította, a „Stop Soros” szabályai ellentétesek az EU menekültügyi eljárásról szóló irányelvével, az Európai Bizottság 2019-ben kötelezettségszegési eljárást is indított emiatt Magyarország ellen. Szabó Gabriella karrierje azonban megtört. A Fővárosi Törvényszék nem változtatta határozatlan idejűvé bírói kinevezését és ezzel megszűnt a bírói szolgálati jogviszonya, bár állításuk szerint ebben nem játszott szerepet az általa kezdeményezett uniós eljárás. Hosszú huzavona után 2024-ben a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság alkalmatlannak találta a bírói hivatásra.
Joggal tarthat tehát megtorlástól az, aki ellent mer mondani
– összegez Fleck Zoltán, aki szerint a kormányrendelettel nagy teher került a bíróságok vállára. Ugyanakkor „az ilyen típusú ügyek állítják élére azt a kijelentést, miszerint a bíróságok a jogállamiság utolsó bástyái”.
A bíróságok úgy tűnik eléggé mellre szívták a dolgot. A Magyar Hang értesülése szerint a Budapest Környéki Törvényszék nem szüntette meg Szigetszentmiklós önkormányzatának szolidaritási hozzájárulás ügyében indított perét, Tergalecz Eszter bíró a tárgyalás elhalasztásáról döntött, az új időpontot a választás utánra, május 19-re tűzve ki. A lap úgy tudja, hogy Litresits András, a települést képviselő ügyvéd a tárgyaláson azzal érvelt, hogy a héten kiadott kormányrendelet több ponton is alaptörvény-ellenes, a várost, mint felperest a tisztességes eljárás jogától, a bíróságot pedig a független eljárás és döntés jogától fosztja meg.
Hiába az Orbán-kormány rendelete, a bíróság nem szüntette meg Szigetszentmiklósnak a szolidaritási hozzájárulás miatt indított perétAhogy a Népszavában is beszámoltunk róla a kedden megjelent kormányrendelet értelmében meg kellene szüntetni a szolidaritási hozzájárulás ügyében indult pereket, az eddig elmaradt befizetéseket pedig áprilisban inkasszálná a Magyar Államkincstár. A döntés tehát visszamenőleges hatállyal bír, ami erősen ellentétes a jogállamiság elveivel, ahogy a perek önkényes felülről történő lezárása is. (Erről szerdai lapunkban részletesen írtunk.) A helyzetet tovább élezi, hogy az eljárásokban eddig született egyetlen jogerős ítélet a fővárosi önkormányzatnak adott igazat. Karácsony Gergely főpolgármester dermesztőnek nevezte a kormányrendeletet és bejelentette, hogy az Európai Unió Bíróságához fordulnak jogorvoslatért.
Karácsony Gergely: Az Európai Bizottsághoz fordulok a magyar jogállamiság védelmébenAz ügyben megkerestük az Országos Bírói Tanácsot és a Budapest ügyében eljáró Fővárosi Törvényszéket is, arról érdeklődve, hogy a kormányrendelet sérti-e a bírói függetlenséget, valóban lezárják-e a pereket, illetve elképzelhető-e, hogy az EUB-hoz fordulnak.
„Az OBT a kihirdetett jogszabályok megfelelőségével kapcsolatosan nem tehet megállapításokat, ezek Alaptörvénynek való megfeleléséről az Alkotmánybíróság dönthet. A vonatkozó jogszabályok értelmezése az adott ügyben eljáró bíró feladata, ahogyan az egyes eljárási cselekmények meghatározása is”
- válaszolta lapunk kérdésére Pecsenye Csaba, az OBT elnöke.
A Fővárosi Törvényszék a Népszavának azt írta, hogy
„a folyamatban lévő perben az intézkedés megtétele a törvényes bíró feladata, aki az ügyet a bírói esküjének megfelelően bírálja el. A Fővárosi Törvényszéknek, illetve annak Közigazgatási Kollégiumának sem konkrét ügyben, sem az ítélkezés jogszabályi környezetére vonatkozóan hivatalos álláspontja nincs és nem is lehet”.
A fővárosi önkormányzatot menet közben arról értesítette Tóth-Lakos Fruzsina Anna, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke lapunkhoz is eljutott végzésében, hogy a 2024-es évre vonatkozó szolidaritási hozzájárulás ügyében indult közigazgatási per következő tárgyalási napját megtartják, illetve alkotmányossági aggályai merültek fel a kormányrendelettel szemben, mivel az „sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. A bíróság megfontolja az előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatásának kezdeményezését is, mivel a szolidaritási hozzájárulás intézménye ellentétes lehet a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának egyes rendelkezéseivel.
A Kúria is szembemegy az Orbán-kormánnyal a nyíltan jogtipró kormányrendelet miattSára Botond: A kormány döntése egy olyan kiskaput zárt be, amely lehetőséget adott a kötelezettségek kijátszásáraGulyás: nincs visszaható hatálya a rendelkezésnek
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy a szolidaritási hozzájárulásról (szola) szóló új kormányrendelet, az alkotmánybírósági döntés végrehajtását szolgálja. A miniszter szerint mindenkinek ki kell venni a részét a közteherviselésből, Budapest sem lehet kivétel. Gulyás úgy véli, hogy a Fővárosi Törvényszék korábbi ítéletében az eljárási szabályokat, a hozzájárulás kiszabásának módját kérdőjelezték meg, az Alkotmánybíróság ezt a vitát zárta le. Az AB döntései kötelezőek a bírákra nézve is, az intézkedésnek szerinte nincs visszaható hatálya. A miniszter azt nem tette hozzá, hogy az AB azt is kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás évekkel ezelőtt elvesztette szolidáris jellegét, illetve a szola kiszabását közigazgatási eljárásnak kell megelőznie, amibe az érintettet is bevonják. A Népszavának nyilatkozó ügyvédek egybehangzóan állították, hogy a rendelet visszamenőleges hatályú. Időközben Tordai Bence ellenzéki országgyűlési képviselő határozati javaslatot nyújtott be a Parlamentnek a kormányrendelet hatályon kívül helyezéséről.
