2011 óta összesen 119 milliárd forint közpénzt fordított a tizenöt nemzeti konzultációra Orbán Viktor kormánya - írja a 24.
A portálnak hosszú adatigénylési eljárások és személyes iratbetekintések után sikerült feltárni azokat a rejtett, tízmilliárdos nagyságrendű reklámkiadásokat is, amelyeket a Miniszterelnöki Kabinetiroda igyekezett elrejteni.
Az is napvilágra került, pontosan mekkora összegbe került minden idők legdrágább konzultációja. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a konzultáció elsősorban nem kérdőívként működik, hanem kampányeszközként, mivel a kormány háromszor akkora összeget fordít reklámra, mint az ívek nyomdai és postaköltségére. Az állítólagos Tisza-adóról szóló, 2025-ös konzultáció esetében a reklámkiadások bruttó 8,3 milliárd forintot tettek ki, ehhez társult a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közölt négymilliárd forintos nyomdai és postázási költség, így a teljes összeg 12,3 milliárd forintra emelkedett; a 2023-as szuverenitásvédelmi konzultáció reklámkampányára bruttó 12,8 milliárd forintot fordítottak; a 2018-as családvédelmi konzultáció reklámköltsége bruttó 4,67 milliárd forint volt. A szuverenitásvédelmi konzultáció teljes ráfordítása így elérte a 16 milliárd forintot, mivel a 12,8 milliárd forintos reklámköltéshez 3,15 milliárd forintnyi nyomdai és postázási kiadás adódott. Ez számított minden idők legdrágább nemzeti konzultációjának. Ezt megelőzően a csúcstartó az Ukrajna uniós csatlakozásával szemben meghirdetett Voks 2025 volt, amelynek költsége 14,8 milliárd forintot tett ki.
A kiadások felépítése gyökeresen átalakult: míg kezdetben a lebonyolításhoz kapcsolódó technikai elemek vitték el a legnagyobb összeget, napjainkra a költségek túlnyomó része reklámra megy.
Több mint nyolcmilliárdot költött az Orbán-kormány a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultáció reklámozásáraÖsszesen 374 médiában hirdette a nem létező Tisza-adóról szóló nemzeti konzultációt az Orbán-kormány2015-ben a technikai jellegű ráfordítások megközelítőleg 1 milliárd forintot értek el, miközben reklámra 381 millió forintot költöttek. 2025-re - a „Tisza-adóról” kampány esetében - a technikai költségek mindössze a négyszeresükre emelkedtek, ezzel szemben a reklámkiadások a 22-szeresükre nőttek. A 2023-as szuverenitásvédelmi kampány adatai alapján pedig a reklámra fordított összeg 2015-höz viszonyítva közel a 34-szeresére emelkedett.
Négyszázmilliónál is többe került az állítólagos tiszás adóemelésről szóló nemzeti konzultációs ívek gyártása