„Nem a Dankó utcában, hanem a Karmelitában kellene házkutatást tartani” – Senki nem ismerte el a bűnösségét Iványi Gábor és társai perében, jön a tárgyalás

Nem a Dankó utcában, hanem a Karmelitában kellene házkutatást tartani – jelentette ki Iványi Gábor a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az ellene és ellenzéki politikusok ellen indított per hétfői előkészítő ülésén, ahová alig jutott be hatodrendű vádlottként.

A vád szerint az érintettek 2022 februárjában, a MET Dankó utcai központjánál egy NAV-os razzia során „két kézzel tolták” a közvetlenül előttük álló Iványi Gábort a mögötte elhelyezkedő pénzügyőröknek. Az ügyben 2024 szeptemberében gyanúsítottként hallgatták ki Donáth Annát volt európai parlamenti képviselőt, aki tagadta, hogy elkövette volna az ügyészség által jelzett bűncselekményt. Rajta kívül Gurmai Zita országgyűlési képviselőt, Szél Bernadett és Herényi Károly volt országgyűlési képviselőt és két társukat hivatalos személy ellen csoportosan elkövetett erőszak bűntettével vádolják. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség összesen hét személy ellen emelt vádat tavaly novemberben. Az ügyészség előzetesen arról tájékoztatta Iványi Gábort, hogy két év börtönt kérnek rá büntetésként - öt évre felfüggesztve –, ha beismeri a bűnösséget. A többiek 1 év 6 hónap, illetve 1 év 2 hónap börtön kiszabását kérték 2- 3 év próbaidővel.

A Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) alapítója és vezetője szerint az egész dologra nem volt szükség. – Átadtunk előtte minden dokumentumot, amit kértek. Mondtam is a hatóság embereinek, hogy nem nálunk kell intézkedni, hanem a Karmelitában és az Országházban.

– mesélte Iványi Gábor, miután Németh-Szebeni Zsófia bírónő megkérdezte tőle, hogy elismeri-e bűnösségét az ellene felhozott vádakban. Iványi Gábor nem ismerte el, tárgyalást kért. Hasonlóan nyilatkozott az öt beidézett „bűntársa” is (a hatodik vádlott nem jelent meg, ellene elfogatóparancsot adtak ki), akik szintén nem fogadták el a felfüggesztett börtönbüntetésekre vonatkozó ügyészi ajánlatokat.

Iványi Gábort több tucat támogatója várta a bíróság Markó utcai épülete előtt. Az ő és társainak perbe fogása ellen tiltakozók között ott volt Karácsony Gergely főpolgármester, Rózsa András XIV. kerületi és Kiss László III. kerületi polgármester. – Iványi Gábor szeretetben és békességben végzett segítségnyújtása a szegényeknek és rászorulóknak valójában egy tükör, amelybe belenézve Orbán Viktor egy gonosz, tolvaj arcot lát, amit össze akar törni. Tizenhat éve próbálkoznak ezzel, nem sikerült, végső eszközként most bíróság elé állítják – mondta a bírósági lépcsők előtt Fekete-Győr András országgyűlési képviselő, aki szerint első fokon még tisztességes ítéletek születnek, amit azután másod- és harmadfokon írnak át a kormánynak tetsző módon.

„Nem regisztráltam, de valószínűleg be fognak engedni” – nevettette meg a jó barátokként üdvözölt megjelenteket az épület előtt Iványi Gábor, ki szerint „vannak dolgok, amelyek egy zsarnoki rendszerben inkább kitüntetésnek vagy legalábbis zsarnoki tréfának számítanak. Ezt a pert gonosz tréfának tartja és nem tulajdonít neki nagyobb jelentőséget, pláne, hogy csak felfüggesztettet akarnak adni, de ha letöltendőt szabnak ki, az se érdekli, legfeljebb bentről folytatja a börtönmissziót.

A tárgyalóterem ajtaja előtt heves tülekedés támadt, mivel a terem szűkös kapacitása miatt csak korlátozott számban engedték be az előzetesen regisztrált hallgatóságot. Az érdeklődök között feltűnt Hadházy Ákos, Vajda Zoltán és Szabó Tímea országgyűlési képviselő is, utóbbi később elhagyta a termet, mert önként ajánlkozott tanúnak, amit el is fogadtak.

A zsúfolásig megtelt teremben meglepő témákról folyt a tárgyalás kezdéséig a beszéd, szóba került Torgyán József volt kisgazdapolitikus ügynök múltja és a Reichstag felgyújtása miatti lipcsei per is, ahol „végül Dimitrovot is felmentették”. A vádlottakat az ügyvédvilág krémje képviselte köztük Bárándy Péter és fia, Bárándy Gergely. A névsorolvasás közben némi hangoskodás hallatszott kívülről „ nem akarnak beengedni, holott én vagyok a hatodrendű vádlott” kiabálta Antal Nikolett, mire beengedték.

Elsőként az ügyész ismertette a vádat. Bár Fekete-Győr András megkockáztatta, hogy nevetni fog közben, az ügyész kimérten és hosszan részletezte a bűncselekmény körülményeit: ki, kinek a hátát és vállát tolta, ki állt a kétszárnyas üvegajtó előtt és mögött, hogyan akadályozták meg a pénzügyőrök szolgálati kocsijainak bejutását, s előkerült az is, amikor

Pontosan ismertették, hogy miként kényszerültek a pénzügyőrök elhagyni a „biztosítási pontot” a fenyegető tömeg hatására és hívtak rendőri biztosítást.

Itt egy kicsit félbeszakadt a tárgyalás, mert Szabó Bálint hivatásos rendbontó a tiltás ellenére videóra vette a tárgyalást, amiért kiküldték. Nem ment magától, kellett hozzá két biztonsági őr, majd a Kontroll stábját küldték ki, mivel élőben közvetítették a tárgyalást, ami szintén tiltott. Ebből is támadt némi szóváltás.

Ezt követően ismertették a megajánlott büntetéseket, amennyiben a vádlottak elismerik bűnösségüket és lemondanak a tárgyalásról. Egyetlen vádlott sem vallotta magát bűnösnek és mindannyian ragaszkodtak a tárgyaláshoz.

„Csak annyit szeretettünk volna elérni, hogy legyen tanúja a hatósági intézkedésnek, amire nem is volt szükség. Az egész konfliktus abból ered, hogy az Alkotmánybíróság döntése ellenére elvették tőlük az egyházi státuszt, ami miatt elestünk az anyagi támogatástól, miközben az államtól átvett feladatokat továbbra is ellátjuk, így szolgáltatások biztosítása kénytelenek voltunk lavírozni a túlélésért” – mondta a bíróság előtt Iványi Gábor, aki szerint éppenséggel a pénzügyőrök lökdösték őt és a felvételeken jól látszik, hogy az ő keze hátra volt téve, nem nyúlt senkihez.

A lelkész azt is furcsállotta, hogy az őt támogató tömegből csak az ellenzékieket emelték ki és vádolták meg, amitől az egész eljárás politikailag célzatosnak tűnik. Holott a rendszerváltás aktív részeseként éppen azért küzdött és küzd ma is, hogy senkit nem szálljanak meg alkotmánysértő módon, legyen párbeszéd és pártatlan, korrekt eljárások folyjanak Magyarországon.

Ezt követően a vádlottak egymás után kijelentették, hogy tagadják bűnösségüket és nem kívánnak élni az ügyész által kínált alkuval. Donáth Anna még annyit tett hozzá, hogy a biztos abban, hogy a keresztényi elvek és a szolidaritás alapján nem volt bűn segíteni. Mindezek alapján eldőlt, hogy tárgyalás lesz az ügyben.

A védőügyvédek egybehangzóan azt mondták, hogy elsőként azt kell vizsgálni, hogy a pénzügyőrök eljárása jogszerű volt-e és csak ezt követően kerülhet elő az a kérdés, hogy Iványi Gábor és támogatói miként viselkedtek. A hivatalos személy elleni erőszak egyáltalán akkor merül fel, ha a pénzügyőrök jogszerűen jártak el, márpedig ez vitatható. Iványi Gábor és munkatársa például egyszerűen csak akart jutni az épületbe, ami a munkahelyük, de ezt sem engedték meg nekik. A védők több mint egy tucat tanú – köztük Demszky Gábor volt főpolgármester - meghallgatását, illetve egy Széll Bernadett által készült videó megtekintését indítványozták. Utóbbi védője szerint pontosan bemutatja, mit történt akkor. Az ügyész nem értett egyet a védelem által javasoltakkal, de nem ellenezte a videó megtekintését. Azt pedig kategorikusan visszautasította, hogy politikai indíttatású perről lenne szó. Mint mondta, csak azért vádoltak meg kizárólag politikusokat, mert őket tudták beazonosítani, de örömmel fogadják a vádlottaktól a további neveket. (Kiabálás és ideges nevetés a hátsó padsorokban.)

Mint ismert, Iványi Gábor, több ellenzéki politikus és demonstráló ellen a Fővárosi Nyomozó Ügyészség emelt vádat, miután 2022 február 21-én meg akarták akadályozni, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának munkatársai, akik egy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás ügyében nyomoztak bejuthassanak a MET által működtetett Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai központjába. A pénzügyőrök sorfalat alkottak a helyszín biztosítása érdekében, ám ekkor a vádirat szerint Iványi Gábor felhívására a jelenlévők elkezdték Iványit tolni a sorfal felé. A kutatást így sem tudták megakadályozni, az akkor szerzett bizonyítékok alapján s bíróság később elrendelte az egyesület egyik gazdasági vezetőjének letartóztatását.

Iványi és társainak perbe fogása ellen a Tisza, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Demokratikus Koalíció és több független politikus is tiltakozott. A per első tárgyalása május 4-én lesz.

Egy állami vegzatúra története

Az Iványi Gábor irányítása alatt álló MET-től a magyar állam 2011-ben vonta meg az egyházi jogállást, kizárva ezzel az intézményeiket is a kiegészítő állami támogatások és az egyszázalékos felajánlás köréből. A MET 2013-ban kezdeményezte, hogy (újra) elismerjék egyházként, azonban az eljárásban több mint hat évig nem született érdemi döntés, holott 2013-ban az Alkotmánybíróság, 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága is megállapította, hogy jogellenesen vették el egyházi státuszát. 2021-ben a MET ugyan visszakapta az egyházi státuszt, de az Orbán-kormány nem volt hajlandó ismét megkötni vele a közfeladatok ellátására vonatkozó szerződést.

Ennek hiányában a MET nem kaphatják meg a hasonló karitatív szervezeteknek járó kiegészítő támogatásokat. A rászorulókkal és hátrányos helyzetűekkel foglalkozó intézmények, mint pééldául az Oltalom Karitatív Egyesület ellehetetlenült anyagilag, az egyház szervezetei nem tudták befizetni az adók és a közterhek jelentős részét. A hatósági akciók folyamatosak. Idén január elején az adóhatóság három végrehajtója szállt ki „biztosítási intézkedés” címén a MET Dankó utcai székházába, hogy a Wesley János Lelkészképző Főiskola adótartozásainak fejében ingóságokat foglaljanak le a főiskola fenntartójaként működő egyház épületében, de nem találtak semmi elvihetőt. Január végén a NAV és a Magyar Államkincstár inkasszálta a MET-nek felajánlott egyházi egyszázalékokból befolyt pénz több mint 40 százalékát.

A MET-től eddig cirka 2,5 milliárd forintot inkasszált a NAV és a MÁK.