Magyarországot mára hét szomszédjából hattal gázcső köti össze – hangzik el gyakorta az orosz energia uniós tilalmáról szóló vitákban. Ez kormányokon átívelő teljesítmény, amiben legalábbis az Ukrajna elleni orosz támadásig az Orbán-kabinet is osztozott. Ám mióta a propaganda kizárólag az orosz gáz melletti – meglehetős gyér – érvekre összpontosít, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter e tényre már csak mintegy mellékesen utal, hozzáfűzve, hogy ezek mögött sincs elég cső, kínálat és EU-támogatás. Az évtizedes erőfeszítések zárójelbe tételét független szakértők megalapozatlannak tartják: szerintük a Szerbia felől érkező orosz gáz kiváltására az uniós hálózat és a kínálat is adott. Egy ilyen váltásnak a propaganda-riogatásokban szereplő összegeknél nagyságrenddel alacsonyabb esetleges áremelő hatása pedig egy általános piaci árcsökkenésben és az állami rezsitámogatásban is feloldódna – vélik. Igaz, mivel a hazai gázkereskedők nem állnak túl bátor tárgyaló hírében, a kedvezőbb piaci lehetőségeket más államok happolják el.
Az Orbán-kabinet sajátos pálfordulásának egyik esettanulmánya a hiányzó magyar-szlovén gázcső.
Pedig már a központi, nagynyomású hálózatot üzemeltető FGSZ 2009-es éves jelentése is megemlítette a „magyar–szlovén–olasz szállítórendszer” érdekében folytatott tárgyalásokat. A terv azóta is felbukkan a társaság beszámolóiban. Az elmúlt évtized végén az Orbán-kormány is felvette a fonalat: a szlovén csövet Szijjártó Péter már 2019-ben piaci és biztonsági érdeknek nevezte. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közleményei alapján 2020-ban Budapest és Ljubljana között egyezség, 2023-ban pedig közös szándéknyilatkozat született egy évi 440 millió köbméter kétirányú szállítására képes csőről. A vezeték elsősorban a hajókon szállított cseppfolyósított földgáz olasz tengerparti lefejtőihez nyitna utat - fejtette ki emitt Szijjártó Péter. (De délnyugati szomszédunk kiemelt partnere Algéria is.) A felek két éven belüli megvalósítást ígértek. Bár a határidő, némi ráhagyással, tavaly év végén lejárt, cső sehol. Szijjártó Péter szokása szerint a témát egyszerűen kiírta az agendából. Tavaly novemberi szlovéniai tárgyalásainak közleményben a gázterv szóba se került. Az ügy ugyanakkor Orbán Viktor novemberi ATV-s interjújában is felmerült. A miniszterelnök a vezeték hiányát azzal indokolta, hogy nem tudott megállapodni a szlovénekkel. Ez a 2023-as megállapodás tükrében leginkább a kormányfői tódítások sorába illeszkedik. Még népszavazást is tartottak ellenünk bizonyos szempontból – fűzte hozzá ugyanott. Ám szakmai forrásaink olyan szempontot sem ismernek, miszerint a közös gáztervet a szlovén népakarat elsöpörte volna.
Elfogadta az Európai Tanács az orosz gázimport fokozatosan életbe lépő tilalmát, Magyarország perelBár az orosz energiabehozatalra tervezett összuniós tilalom épp most értékelhetné fel Magyarország korábban már-már túlbiztosítottnak tűnő gázösszeköttetéseit, a szlovén cső szükségességéről szakmai körökben is megosztottságot tapasztaltunk. Bár megkeresésünkre az FGSZ-nél leszögezték, hogy a nyomvonalat a két érintett vezetékcég jelenleg is tervezi, leírásuk alapján a szállításokra nincs számottevő piaci igény. Egy másik forrásunk az ország közel 9 milliárd köbméternyi éves gázfelhasználása tükrében kevesellte a legfeljebb évi 440 millió köbméterrel kecsegtető szlovén irányt. Igaz, másfél éve, elsősorban versenyélénkítő hatását kiemelve, lapunknak még e szakértő is kiállt a beruházás mellett. Tárgyalási kudarcot, netán gázcsőellenes népszavazást az iratok sem említenek. A magyar-szlovák összeköttetés hasonló vitákban fogant, egy évtizeddel ezelőtti megvalósítására pedig Orbán Viktor azóta is személyes sikereként hivatkozik.
Kapcsolódó kérdéssorunkra a KKM-től lapzártánkig nem érkezett válasz.
Bőven elég a többi vezeték
Az orosz forrásoknak az uniós tervekben szereplő esetleges teljes kivezetése után Ausztriából 5,2, Szlovákiából 4,4, Romániából 2,7, Horvátországból pedig 1,75 milliárd köbméteres éves behozatali képességű vezetékek állnának rendelkezésre – közölték kérdésünkre az FGSZ-nél. Mindemellett a kapcsolatok tényleges elérhetősége függ a külföldi forrásoktól, az addig megvalósuló beruházásoktól és a napi foglaltságtól – fűzték hozzá, rögzítve, hogy az FGSZ szállító és nem kereskedő. A tervek alapján a horvát kapcsolat évi 3,5 milliárd köbméteresre nőhet és a román is bővülhet. Az EU újabb vezetéktámogatási csomagját vizsgálják – szögezték le. A közölt adatok alapján ugyanakkor megállapítható, hogy a leállított ukrán és az orosz gázt szállító szerb kapcsolaton kívüli csövek 14,05 milliárd köbméteres összege az évi 9 milliárd köbmétert közelítő országos igényeket közel 60 százalékkal meghaladja.
Tavaly több gáz fogyott
Tavaly 4 százalékkal 8,9 milliárd köbméterre nőtt a hazai gázfogyasztás - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál nyilvántartott földgázmérlegből. Bár a 9 éves mélypontnak számító, 2023-as 8,5 milliárd köbméter óta folyamatos az emelkedés, 2021-ben még 11 milliárdot mértek. A kimutatás szerint a gáztermelés tavaly 5 százalékkal 1,6 milliárd köbméterre esett.
