albérlet;kollégium;egyetemisták;Lakhatási válság;mentális egészség;

Árcédulás lelki béke

Az egyetemi évekbe úgy vágunk bele, hogy végre elkezdhetjük az önálló életet. Kiköltözünk, és most már tényleg azt csinálunk, amit akarunk. Ezt a sokakban megszülető „önálló élet” képet azonban manapság a lakhatási nehézségek a legtöbb diák számára megnehezítik, hacsak nem vágják teljesen tönkre. A megélhetés ára folyamatosan csak nő. Sokan arra kényszerülnek, hogy munkát vállaljanak, ez pedig az egyetemi élet rovására megy. Itt nem csak a jegyekről van szó, a diákok így nem tudják kialakítani a baráti körüket, nem tudnak a hobbijaikkal foglalkozni, vagy a munkájuk miatt még a kötelező óráikat is ki kell hagyniuk. Ez olyan sok stresszt okoz, ami gyakran a mentális egészség romlásához vagy akár egyenesen a kiégéshez vezet.

Az egyetemi hallgatók 93 százalékának már okozott problémát a mentális egészsége olyan mértékben, hogy az hátráltatta tanulmányait – számolt be a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) egy országos fórumon. Az is kiderült, hogy a diákok harmada egyáltalán nem, míg minden második csak szülői segítséggel tudna kifizetni egy 100 000 forintos váratlan kiadást. A hallgatók több mint kétharmada nem tartja elegendőnek az ösztöndíjak összegét.

„Őszinte leszek: beletörődtem abba, hogy valaha is lesz-e saját otthonom ebben a gazdasági környezetben. Ha most ki kell költöznünk, az már a kilencedik költözésem lesz. A páromnak a tizenegyedik. Szörnyű – osztotta meg velünk az egyik, a Eötvös Loránd Tudományegyetem társadalomtudományi karán tanuló hallgató. – A jelenlegi albérletre nem tudok otthonként tekinteni, mert még egy tapétát sem ragaszthatok fel a nappaliban kérvény nélkül, hogy elfedjem a falból szivárgó nedvességet, amit egy silány munka eredményeként hagytak ott. Azt érzem, hogy rajtunk spórolnak meg minden garast, miközben mi fizetünk meg mindent – mintha lenne valódi választásunk abban, hol akarunk lakni.”

Az egyetemi évekbe sokan úgy vágnak bele, hogy végre elkezdhetik az önálló életet. Kiköltöznek, és azt csinálnak, amit szeretnének. Ez a sokakban élő kép azonban ma már gyakran szertefoszlik: a lakhatási nehézségek nemcsak megnehezítik, hanem sok esetben teljesen ellehetetlenítik az önállósodást. A European Students’ Union (ESU) 2025 őszén hívta fel a figyelmet arra, hogy Európa számos egyetemi városában komoly problémát jelent a hallgatók lakhatása.

Míg 2020-ban körülbelül 61 000 új hallgatót vettek fel a felsőoktatásba, addig 2025-re ez a szám csaknem 96 000-re emelkedett, miközben a kollégiumi férőhelyek száma folyamatosan csökkent. Ennek egyik oka, hogy a többágyas szobákat gyakran kétágyassá alakítják. Bár ez kényelmesebb lakhatást biztosít, a férőhelyek száma ezzel együtt csökken. A kényelem és a jobb minőségű lakhatás oltárán így sok hallgató kiszorul a rendszerből. Jelenleg Magyarországon mintegy 310 000 hallgatóra mindössze 50 000 kollégiumi férőhely jut.

Amikor arról kérdeztük az egyetemistákat, mi enyhítene azonnal a helyzeten, több javaslat is megfogalmazódott.