81 évvel ezelőtt ezen a napon ért véget Budapest ostroma. Az ostrom, amelynek szörnyűségeihez csak a sztálingrádi és a berlini pusztítás hasonlítható. A II. világháború egyik legvéresebb ostromában a katonai veszteségeken túl 25 ezer polgári személy veszett oda, elpusztult Budapest épületeinek több mint a negyede, valamint a Budát és Pestet összekötő valamennyi Duna-hidunk. Ez a halál 50 napjának mérlege – írta Facebook-oldalán Karácsony Gergely a fővárosunk történetének egyik fontos dátumára, 1945. február 13-ra utalva.
A főpolgármester szerint Budapest erejét és büszkeségét az adja, hogy ha kellett, újra és újra megküzdöttünk a szabadságunkért, nemzedékről nemzedékre dacoltunk a gyűlölettel. – Ez a város ebben biztosan következetes. A felfoghatatlan és persze teljesen értelmetlen pusztítás figyelmeztetés mindannyiunknak: Budapest szabadságáért sokan és drágán fizettek, és tartozunk az áldozatoknak azzal, hogy a szabadságunkat nem dobjuk el, hogy körömszakadtáig ragaszkodunk hozzá – emelte ki, hozzátéve:
Budapest és Magyarország nem plakátokról, ostoba, kétszavas üzenetekből tanulta a háborút, hanem a saját bőrén tapasztalta.
– Ebben a városban nincs, nem lehet helye az életünkbe, a lelkünkbe beszivárgó gyűlöletnek. Legalább az áldozatokat kellene annyira tisztelni, hogy mindenki megértse: nem lehet egyszerre vágyni a békét és morális gátlás nélkül terjeszteni a gyűlöletet. Jó, ha ezt a következő két hónapban is szem előtt tartjuk – szögezte le Karácsony Gergely.
