Az összes megkérdezett, valamint a biztos szavazók esetében valamelyest a Fidesz és a Tisza is erősödött, a biztos szavazó pártválasztók között viszont némileg gyengült a kormánypárt. Ez utóbbi csoportban már 9 százalékponttal vezet Magyar Péter pártja – derült ki a Publicus Intézet lapunk megbízásából készült reprezentatív felméréséből.
A teljes népességet nézve a Fidesz jelenleg 30 százalékon, a Tisza Párt 35 százalékon áll. A biztos pártválasztóknál 34-41, a biztos szavazó pártválasztóknál pedig 39-48 százalék az arány. A különbség tehát a három kategóriában 5, 7, illetve 9 százalék az ellenzéki kihívó javára.
Februárban és márciusban a Publicus Intézet az eddig megszokott havi rendszeresség helyett sűrűbben, kéthetente méri a pártok népszerűségének alakulását. Januárhoz képest az új adatok arról tanúskodnak, hogy az összes megkérdezett körében a Fidesz 2, a biztos szavazók esetében 1 százalékponttal erősödött, ellenben a biztos szavazó pártválasztóknál veszített 1 százalékot. A Tisza az első két kategóriában 2-2 százalékkal növelte támogatottságát, míg a biztos szavazó pártválasztóknál hozta a januári 48 százalékot.
Megmerevedtek a frontvonalak, vezet a Tisza, nem tudott faragni hátrányából a FideszEz azt jelenti, hogy a leginkább relevánsnak számító biztos szavazókat és biztos szavazó pártválasztókat vizsgálva 1-1 százalékkal nőtt Magyar Péterék előnye. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a változások nem jelentősek, a 3,1 százalékos hibahatáron belül mozognak.
A Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk mindhárom kategóriában pontosan ugyanúgy áll (4, 4 és 5 százalék).
A DK számára jó hír, hogy – szemben a Publicus előző mérésével – a biztos szavazó pártválasztók kategóriájában eléri a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt.
A Magyar Kétfarkú Kutya Pártól ez nem mondható el: a jelenlegi 3, 3 és 4 százalékos eredmény alapján a párt nem kerülne be az Országgyűlésbe.
Dobrev Klára: Mára egyetlen politikai erő maradt, amely az Orbán-rendszer minden egyes porcikájával szemben állVáltozatlanul kiemelkedően sokan ígérik (80 százalék), hogy biztosan részt vesznek majd a választáson. A tiszások részvételi hajlandósága (87 százalék) továbbra is magasabb, mint a fideszeseké (81 százalék). A Fidesz szempontjából kevéssé biztató, hogy a teljes népesség 62 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan „az országban mennek a dolgok”. Figyelemre méltó, hogy a bizonytalanok aránya 29-ről 24 százalékra mérséklődött az összes megkérdezett körében. Az 5 százalékos csökkenés hibahatáron túli mozgást jelez.
Pulai András, a Publicus Intézet vezetője kisebb módszertani változásról számolt be lapunknak. Az elmúlt évtizedben kialakult politikai helyzetben meggyőződése szerint a pártok támogatottságának legpontosabb mérésére a nyitott kérdezés volt a legalkalmasabb: azaz a felmérés készítésekor nem olvasták fel a válaszlehetőségeket. Amikor azonban közeledik a parlamenti választás, a Publicus át szokott térni az úgynevezett zárt kérdezésre, ahogyan ezúttal is tette. Hiszen – magyarázta Pulai András – a választáson végül is konkrét pártok indulnak, konkrét pártok állítanak listát. Mostantól tehát már csak azon pártokra kérdeznek rá (így csak azon pártokat lehet választani), amelyek a kérdezés pillanatában a legjobb tudásuk szerint részt fognak venni a választásokon. A friss adatokat ennek figyelembevételével szabad összehasonlítani a korábbiakkal.
