Megmerevedtek a frontvonalak, vezet a Tisza, nem tudott faragni hátrányából a Fidesz

Megmerevedtek a frontvonalak, az előző hónaphoz képest nincs érdemleges változás a pártok népszerűségében – derült ki abból a januári kutatásból, amit a Publicus Intézet a Népszava megbízásából készített. Ez sokkal inkább a Tisza számára jó hír, hiszen azt jelenti, hogy a Fidesznek nem sikerült közelebb kerülnie Magyar Péter pártjához.

A telefonos kérdőíves adatfelvétel 1001 fő válaszait tartalmazza, a felmérés a magyarországi felnőtt népességre életkor, nem, iskolázottság, településtípus és régió szerint reprezentatív. A mintavételi hiba 3,1 százalék.

A teljes népességben a Tisza Párt 33 százalékon, a Fidesz 28 százalékon áll, ami hajszálpontosan megegyezik a Publicus decemberi adataival. Apró változás, hogy a biztos szavazók esetében a Fidesz egy százalékot nőtt (33 százalék), a Tisza egy százalékot csökkent (39 százalék), de az eltérés bőven hibahatáron belül marad. A biztos szavazó pártválasztókat nézve szintén pontosan ugyanazt látjuk, amit decemberben: a Tisza 48 százalékával szemben a Fidesz csak 40 százalékot tud felmutatni. Érdekesség, hogy a biztos szavazók 17 százaléka még nem kötelezte el magát egyik párt mellett sem.

A Demokratikus Koalíció egy-egy százalékot rontott, a teljes népességben 3 százalékos, a másik két kategóriában 4-4 százalékos a népszerűsége. Ezúttal sem árt hangsúlyozni, hogy a csökkenés jócskán hibahatáron belüli. A DK helyzetében azonban ez azzal járhat, hogy a párt – amennyiben valóban ez lenne a tényleges választási eredmény – nem kerülne be az Országgyűlésbe.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága továbbra sem mozdult el a 2-3 százalékról, a Mi Hazánk pedig ugyancsak a decemberi adatokat hozta. Toroczkai László pártja januárban a teljes népességben elért 4 százalék mellett a biztos szavazóktól és a biztos szavazó pártválasztóktól is 5-5 százalékot kapott.

Az adatok tehát arról tanúskodnak: „ha most vasárnap lennének a választások”, akkor a Publicus kutatása szerint a Tiszán és a Fideszen kívül csak a Mi Hazánk szerezne mandátumot az Országgyűlésben. A Republikon Intézet minap közölt felmérése összességében nagyon hasonló képet mutatott, azzal a kis, de következményeit tekintve nem elhanyagolható különbséggel, hogy náluk a Kutyapárt éppen elérné az 5 százalékot.

A Publicus rákérdezett az úgynevezett másodlagos pártpreferenciákra és a pártok a további tartalékaira is.

– állapította meg az adatok alapján Pulai András, a Publicus Intézet vezetője.

A kormánypártra biztosan nem szavazna a válaszadók 41 százaléka, a Tiszánál ez az arány kevesebb (37 százalék). A DK-t a választópolgárok 44, az MKKP-t 46 százaléka utasítja el, míg a Mi Hazánkat 50 százalék. A tartalékokat vizsgálva Pulai András kiemelte, hogy a Tiszát az összes megkérdezett 5 százaléka nevezte meg másodlagos pártjának, és további 5 százalék tartja elképzelhetőnek, hogy szavazna rá, ennél azonban lényegesen több aktivizálható szavazója van a Fidesznek. A kormánypárt másodlagos opcióként a népesség 6 százalékánál merül fel, újabb 12 százalék tartja elképzelhetőnek, hogy szavazzon rá – állapította meg.

A DK-t a felmérésben résztvevők 14 százaléka nevezte meg a „második legfontosabb pártjának”, további 13 százalék tartotta elképzelhetőnek, hogy szavazzon rá. Utóbbi tekintetben csak a kutyapárt szerepelt jobban 16 százalékkal. Mindent egybevetve – jelentette ki Pulai András – a DK a legnagyobb tartalékkal rendelkező párt.

Változatlanul rendkívül sokan ígérik, hogy elmennek szavazni: a megkérdezettek 81 százaléka. Más vizsgálatok is magas részvételi arányt vetítenek előre, de politikai elemzők – és maguk a közvélemény-kutatók – rendre hozzáteszik, hogy a ténylegesen szavazók száma ennél valószínűleg kevesebb lesz.

– rögzítette a Publicus. Szót érdemel, hogy a nyugdíjasok 71 százaléka is az elégedetlenek táborába tartozik, holott ebben a választói csoportban elméletileg a Fidesz előnyben van a Tiszával szemben.