igazságszolgáltatás;Magyarország;Nyugat-Balkán;integráció;Albánia;Montenegró;jogállamiság;EU-bővítés;orosz-ukrán háború;

Tiranában múlt héten újra fellángoltak a korrupcióellenes tüntetések. Az ellenzék és civil szervezetek Edi Rama kormányát teszik felelőssé a helyzetért

Újra bővülhet az Európai Unió, Montenegró és Albánia lehet a két legújabb tagja

Az ukrajnai háború katalizátorként működött az uniós bővítés tekintetében. Montenegró és Albánia lehet az EU két legújabb tagja és ebben Magyarországnak is sokat köszönhetnek. Az eredmény nem csak rajtuk múlik.

„A magyarok nagyon támogatóak voltak, most gondolkoztam, hogy mit mondhatnék, hogy ne hangozzak túl egyoldalúnak, de tényleg, ahogy foglalkoztak a bővítéssel és Montenegróval, az príma volt” – mondta a Népszavának Petar Marković, Montenegró EU-hoz delegált nagykövete. Az adriai ország az elmúlt években rohamtempóban közeledik az EU-csatlakozáshoz, és Magyarország eltökélt támogatója a Nyugat-Balkán integrációjának az EU-n belül.

Hasonló élményeket osztott meg lapunkkal Ferit Hoxha, Albánia uniós nagykövete is. 2024 második felében, amikor Magyarország az EU soros elnökeként kiemelt prioritásként kezelte a bővítést, több fontos előrelépés is történt, amiért hálás Magyarországnak.

Iliriana Gjoni, a brüsszeli Carnegie Europe központ kutatója a Népszavának úgy nyilatkozott, az Ukrajna elleni háború egy katalizátorként működött a Nyugat-Balkán számára, ezután került újra előtérbe a bővítés témája, Horvátország 2013-as csatlakozása óta alig történt érdemi elmozdulás.

A tárgyalások során 33 csatlakozási fejezetet vesz végig az EU és a tagjelölt állam,

például az energia, mezőgazdaság vagy éppen a jogállamiság területén, ahol a teljes uniós jogot át kell ültetniük a nemzeti szabályokba az országoknak. 

A fejezeteket úgynevezett klaszterekbe gyűjtik egybe, minden egyes fejezet és klaszter megnyitását és lezárását is a tagállamok egyhangúan fogadják el. Az EU nem győzi hangsúlyozni, hogy a bővítésre csak akkor kerülhet sor, ha a tagjelölt minden elvárásnak megfelel.

Montenegró jelenleg egyértelműen az éltanuló a kilenc tagjelölt ország közül, az összes fejezetet megnyitották, tizenhármat már le is zártak. Remények szerint idén év végéig a maradékkal is végeznének. Ezután jöhet a csatlakozási szerződés elkészítése, majd minden tagállamnak ratifikálnia kell a döntést.

Montenegró legjobb esetben 2028-ban csatlakozhatna.

A mindössze hatszázezer fős országot a kommunista rezsim összeomlása után Milo Djukanović elnök vezette harminc évig, 2006-ban függetlenedtek Szerbiától. Djukanović ügyesen manőverezve jó kapcsolatot ápolt a Nyugattal, de orosz milliárdosok pénzére sem mondott nemet. 2020-ban aztán megkezdődött a rendszer leváltása, egy fiatalabb generáció vezetésével. Az országban nincs egy többségi nemzetiség, a lakosság 40 százaléka vallja magát montenegróinak, mintegy 30 százalék szerbnek, a többiek bosnyákok, albánok, romák, de az EU-ba vezető utat szinte mindenki támogatja.

Petar Marković hangsúlyozta, hogy az elmúlt években mélyreható társadalmi változáson megy keresztül az országa, ami sokkal több, mint a törvények uniós joggal való összeegyeztetése.

„A kormányok 2020 óta jöttek-mentek, a választók megtanulták, hogy számít a szavuk, ahogy a politikusok is megértették, ha korruptak és úgy viselkednek, mint az elődeik, nem maradhatnak hatalmon” 

- mondta.

Albániában is felgyorsultak az események az elmúlt években, itt is közös nemzeti cél az uniós csatlakozás. Ugyanakkor, mivel a folyamat évtizedek óta tart, néha nehéz is már elhinni, hogy valaha elérik ezt a célt, magyarázta a Népszavának Juliana Hoxha, a tiranai Partners Albania civil szervezet igazgatója. Az új geopolitikai helyzetben pedig Edi Rama miniszterelnök, aki nagy többséggel kormányoz, próbálja megragadni az alkalmat, még idén több, mint 200 új törvénytervezet elfogadását tervezik. A sebességnek ugyanakkor megvannak a hátulütői a szakértő szerint.

Ezt nem is lehet igazi tárgyalásnak nevezni, állítja Afrim Krasniqi, a tiranai Politikatudományok Intézetének (ISP) kutatója. A Népszavának azt mondta, a folyamat úgy zajlik, hogy Brüsszel megmondja mit kell tenni,

a kormánynak nincs nyilvános terve, a legtöbb dolog a színfalak mögött zajlik, a parlamentben mindenről azonnal döntenek. 

Úgy véli, ez már aláássa a jogállamiságot is, amit éppen az EU propagálna.

Albán korrupcióellenes harc

Nyugati nyomásra Albánia létrehozott egy különleges korrupcióellenes nyomozóhatóságot, ügyészséget és bíróságot is SPAK néven. Az ellenzéki Erion Veliaj, Tirana polgármestere öt hónapot töltött előzetesben korrupciós vádak miatt, a vádakat tagadja, még nem mondott le. A kormányoldalról többek között Belinda Balluku, infrastruktúráért és energiáért felelős miniszter ellen indult eljárás tavaly novemberben, útépítési tendert övező korrupció gyanúja miatt.

A jogi vita azóta is tart, arról, hogy SPAK fölfüggeszthet-e egy minisztert pozíciójából. A nagykövet lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a folyamat azt mutatja, Albániában senki nem áll a törvények fölött, de az előzetesben tartási és felfüggesztési szabályokat tisztázni kell.

Bár a SPAK sikeresnek tekinthető, Juliana Hoxha kiemelte, hogy az egyéb bírósági szinteken mintegy harmincezer bírósági ügyben van hosszú elmaradás. Egyes perek évtizedek óta húzódnak, emiatt az átlagembereknek a rendszer nem szolgáltat igazságot.

Ferit Hoxha nagykövet szerint a kormány folyamatosan kapcsolatban áll a társadalom különböző részeivel, folynak konzultációk a változásokról. Szerinte ha valami éppen biztosítékot jelent a részvételre, az éppen az uniós jogszabályok átültetése és alkalmazása. Elismeri, hogy nagyok a társadalmi elvárások és az emberek azt várják, hogy érezhetően javuljon az életük a csatlakozás után. Emlékeztetett, hogy az eddigi bővítések után minden ország fejlődött, akkor is, ha nem mindenki teljesen elégedett. Többek közt Írországot és Lengyelországot említi igazi sikertörténetként.

A mezőgazdaságban és környezetvédelemben a különösen nagy feladat csak azután következik, hogy megszülettek az EU-konform törvények. Kérdés, mennyire tudják ezeket alkalmazni a gazdák, cégek vagy önkormányzatok. Szükség lesz olyan állami szervekre és kapacitásokra is, amivel be lehet tartatni az elvárásokat. Az országok bizonyos területen halasztást is kértek, hogy ne kelljen minden szabályt azonnal alkalmazni.

A politikailag legérzékenyebb téma mind a két országban a jogállamiság és az igazságszolgáltatás kérdése. 

Montenegróban nemrég született ítélet Vesna Medenica ellen, aki korábban a legfelső bíróság vezetőjeként üzemeltetett korrupciós hálózatot. Csakhogy idén januárban, amikor a bíróság kimondta a 10 éves börtönbüntetést a volt bíró bűnszervezetet építő fiára is, Miloš Medenica egyszerűen eltűnt a háziőrizetből.

Marković a korrupcióellenes harcban pozitív lépésnek tekinti, hogy a bíróság elítélte Vesna Medenicat, de ahhoz, hogy ne történhessen meg olyan, ami a fiával történt, további intézményi és személyi változásokra volna szükség a rendőrség és a titkosszolgálatok esetében is. Az országnak húsz éve nem készült új nemzetbiztonsági stratégiája. A törvénytervezethez még várnak az Európai Bizottság értékelésére, de nagykövet kiemelte, a szervek még a rég meghaladott intézményi keretek ellenére is fontos munkát végeznek, például az orosz befolyásolás ellen, ami várhatóan csak növekedni fog, ahogy az ország közeledik az tagsághoz.

 Félig tagok

Mivel számos tagállamnak komoly fenntartásai vannak a bővítéssel, különösen, ha már Ukrajnát is bevennék az EU-ba, fölvetődik, hogy mi lenne, ha az újonnan csatlakozók kezdetben nem lennének teljes jogú tagok. Így talán könnyebb lenne elfogadtatni a nyugati közvéleménnyel a bővítést. Egyes nem hivatalos tervek szerint Ukrajna esetében a békekötés része kellene legyen a csatlakozás, akárhol is tart Ukrajna. Sokak szerint pedig az újabb tagok felvétele előtt először az EU-t kellene belülről megreformálni. 

Marković szerint Montenegró célja a teljesjogú tagság, ugyanakkor amíg nincs konkrétum, nehéz bármit is mondani. A nagykövet szerint itt nem egymás ellen küzdenek a csatlakozni kívánó országok, és hangsúlyozta, hogy hazája a kezdetektől támogatta Ukrajnát. 

Montenegró annyira kicsi, hogy a csatlakozása nem befolyásolná érdemben sem az EU működését sem a költségvetését, de a legfontosabb a nagykövet szerint, hogy az integrációs folyamat során differenciáljon az EU és a tagországok, hiszen Montenegró már sokkal előrébb tart a felzárkózási folyamatban.

Albánia is rugalmas próbál lenni ebben a folyamatban, és amennyiben egy átmeneti időszakról volna szó egy fix végponttal, nyitottak lennének tárgyalásra. Ferit Hoxha szerint jelenleg kiváló lehetőség nyílik arra, hogy Albánia EU-tagságát előmozdítsák, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez a lehető legjobb hatást érje el. Elismerte, hogy az EU-ban a bővítéssel kapcsolatos hangulat változhat, ahogyan az már a múltban is történt. „Nem fognak Tiranában tömegek az utcára menni, hogy ha nem lesz egy albán biztosunk.” A cél szerinte az „emberiség eddigi legjobb projektjéhez csatlakozni.” Az albán nagykövet ugyanakkor tisztában vele, hogy a végső döntés nem rajtuk, hanem a tagállamokon múlik.

Külföldi tudósítóknak tartott fejtágítóján Paul Sinclair újságíró, kommentátor, volt Downing Street-i tanácsadó legfeljebb májusig adott időt az egyik botrányból a másikba keveredő miniszterelnöknek.