Eladta zenei életművét Britney Spears, pontosabban a kilenc stúdióalbumán azoknak a daloknak a jogokat, amelynek az énekesnő társszerzője volt a 30 éves pályafutása során. A Primary Wave független kiadóval még decemberben kötött megállapodás pontos részletei egyelőre nem ismertek, de a Variety szerint a popsztár lemondott a kérdéses dalok jövőbeni szerzői és előadói jogdíjairól egyaránt.
Britney Spears 2019-ben jelentette be, hogy határozatlan időre szünetet tart a karrierjében, csak egyetlen, Elton Johnnal közös dal erejéig tért vissza 2022-ben. Ugyan azóta főleg mentális egészségével, az apja jogi gyámságával, rövid életű házasságával került a hírekbe, korántsem feltétlenül ennek tudható be, hogy a kilencvenes és kétezres évek egyik legnagyobb hatású popikonja jó eséllyel nem mostanában tér vissza a színpadra. Az elmúlt öt évben ugyanis több világsztár vált meg teljes életművétől vagy annak egy részétől: így tett többek között 2021-ben Bruce Springsteen, aki a Sony Music Entertainment kiadóval kötött egy több mint 500 millió dolláros megállapodást, de követte példáját Sting is többek között a The Police zenekarban írt dalainak szerzői jogaival, akit viszont Bob Dylan a szintén a Universal Music Group kiadóval kötött szerződéssel előzött meg.
A trend mögött álló okok épp annyira összetettek, mint amennyire változó a szerződésekben foglalt tulajdonjogok (és az ebből fakadó bevételek) pontos meghatározása is. Az elhunyt előadók esetében például egy ilyen lépés az örökösök válláról veszi le a nem kevés terhet azzal, hogy a jogdíjkezelés és az életmű ápolásának bonyolult lépéseit egy arra érdemes kiadóra ruházzák át. Így tettek David Bowie örökösei a Warner Music Group kiadó egyik leányvállalatával állapodva meg. Másrészről viszont egy nyugdíjba vonult előadónak a döntés anyagi biztonságot jelenthet azzal, hogy a jövőbeli koncertek és új dalok hiányában nem kell teljes mértékben a kiszámíthatatlan zenehallgatási trendekre támaszkodnia a későbbi bevételszerzés érdekében. (Gene Simmons, a Kiss frontembere egy a People magazinnak adott interjúban meg is jegyezte, a zenekar így ment elébe annak, hogy a szakmából kiöregedve már nem lesznek túl érdekesek a közönség számára – tartva életművük elértéktelenedésétől.) A döntéssel korántsem kizárólag az idősebb korosztály él: Justin Bieber a 2021-ig megjelent dalai jogainak egy részét a Hipgnosis Songs Capital zenei jogkezelő társaságnak adta el, amely olyan előadók életművének egy darabja felett is tulajdonjogot szerzett már, mint Bon Jovi, a Blink-182 vagy Blondie.
Mint a zeneiparban sok minden mögött az elmúlt években, a háttérben itt is a 2020-ban világszerte kitört koronavírus-járvány hatásai állnak. Akkor az elmaradt koncertek miatt a közönség az otthoni zenehallgatásba menekült, így különösen felértékelődött a zenei streaming szolgáltatók szerepe. Az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége (RIAA) 2022-es jelentése két évvel később már arról írt, a zeneipar bevételének 84 százalékát a streamingből származó források tették ki, az erősödéssel egyetemben pedig gyorsan kapcsoltak a kiadók is: 2021-ben a MIDiA Research piackutató cég adatai szerint 1 év alatt közel duplájára nőtt a felvásárlások száma 2020-hoz képest. Mivel a zene- és szórakoztatóipar azóta is nyögi a járvány hatásait, akármilyen furcsának is tűnik, kiszámíthatóbb jövedelmet jelent egy egyben kézhez kapott összeg, mint a jövőben is egy meglehetősen hullámzó, soktényezős bevételi forrásra támaszkodni. (Jó példa erre Katy Perry esete, aki több mint 200 millió dollárért adta el életművének egy részét 2023-ban, visszatekintve pedig ez bölcs döntésnek tűnt, tekintve, hogy jelenlegi munkássága meg sem közelíti azt a sikert, amelyet a 2010-es évek fordulóján ért el a popszakmában.) Főleg, hogy a zeneipar főszereplőinek népszerűségét már korántsem leginkább a koncertek és eladott lemezek darabszámában lehet mérni, hanem a közösségi médiában terjedő trendek és algoritmusok kegyes alakulásában, amelyek akár egyik napról a másikra képesek valakiből világsztárt csinálni.
