„Nemzetközi gyermekjogokat sért, hogy a javítóintézeti neveltek a büntetés-végrehajtás szervezetéhez kerülnek”

- Előnye nincs, a csend, rend, fegyelem eszközrendszer alkalmazása hibás. Emellett alkotmányossági aggályok merülnek fel, illetve hazai és nemzetközi gyermekjogokat sért az, hogy a javítóintézeti neveltek a büntetés-végrehajtás szervezetéhez kerülnek, és velük ott büntetés-végrehajtási szakemberek dolgoznak. Ezt mondta lapunknak a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagja, Katonáné Pehr Erika, akit azzal összefüggésben kerestünk, hogy Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője írásbeli választ igénylő kérdést intézett a belügyminiszterhez. A politikus azt kérdezte Pintér Sándortól, hogy „milyen gyermekvédelmi és társadalmi előny származik a javítóintézetek bezárásából?" (A kormány januárban döntött a dotrányok sorát hozó Szőlő utcai javítóintézet bezárásáról).

A tárcavezető nevében Rétvári Bence államtitkár azt válaszolta: a javítóintézetben elhelyezett fiatalkorúak nevelése és társadalmi integrációja továbbra is javítóintézeti rendszer keretében történik, változás a fenntartásban és irányításban történt, előbbit a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, utóbbit pedig a büntetés-végrehajtási szervezete vette át. „A javítóintézetekbe olyan büntetés-végrehajtási szakemberek kerülnek átrendelésre, akik a javítóintézetek rendtartásáról szóló rendeletben foglalt képesítési követelményeknek megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkeznek” – írta.

Katonáné Pehr Erika szerint az államtitkár által hivatkozott rendeletben a növendékek nevelésének alapja, hogy ott gyermekjogi, gyerekvédelmi szemléletű, gondozásra, nevelésre fókuszáló munkaköröket betöltő szakemberek dolgoznak, míg a büntetés végrehajtási rendszerben fogvatartottak vannak, akiket az őrzésükre, felügyeletükre felvett alkalmazottak irányítják. Mint mondta, a javítóintézet működtetéséhez a jogszabályok, rendeletek megfelelőek, a kormány viszont nem biztosította azok betartását, a megfelelő körülményeket, a személyi- és tárgyi feltételeket, és alkalmatlan vezetőkre bízta az irányítást.

„Vérlázítónak tartom, hogy a botrányok csúcsán bezárják a Szőlő utcai javítóintézetet”, ahogy rettenetes bűnnek tartja Laczkovics Mária azt is, hogy az összes javítóintézetet a büntetés-végrehajtás irányítása alá tették. A Szőlő utcai javítót egykor ellenőrző ügyész fogalmazott így a HVG-nek, és azt is hozzátette: 

A szakembert sok más ügyésszel és bíróval együtt a nyugdíjkorhatár leszállításával távolította el az Orbán-kormány még 2011-ben. Laczkovics Mária így pont elkerülte Juhász Péter Pált, akit nem sokkal ezután nevezték ki a javítóintézet igazgatójának. A volt ügyész szerint azért tudta Juhász Péter Pál a gyermekek és fiatalkorúak ellen elkövetett bűnöket elkövetni, mert nem volt megfelelő kontroll felette. „Kell a kontroll, mert csak azzal lehetett volna csökkenteni az esélyét, hogy bármit megtehessen a javítóintézetben. Persze, még ez előtt egy lépéssel az sem árt, ha az ilyen posztokra alkalmas emberek kerülnek. Hiszen az is kiderült, már korábban is volt fegyelmi ügye, az én időmben emiatt valószínűleg ki sem nevezték volna” – tette hozzá.

A 444.hu összeállításából pedig az derül ki, hogy 2016-ban Juhász Péter Pálnak háromszor is buknia kellett volna, de mindent megúszott. Akkor már öt éve vezette a Szőlő utcai javítóintézetet és éppen egy újabb ötéves igazgatói ciklus küszöbén állt, ám súlyos vádak merültek fel vele szemben. Előbb egy gyermekvédelmen belüli eljárásban került elő a neve egy kiskorú prostituálásával összefüggésben, később gyermekvédelmi szakemberek mondták el egy rendőrnek gyanújukat, majd egy névtelen levél alapján rendőrségi eljárás és fenntartói vizsgálat indult az általa vezetett intézménnyel szemben. A jelzések és súlyos vádak ellenére sem a minisztérium, sem a rendőrség, sem a szakhatóság nem tárt fel érdemi mulasztást, így az igazgatót 2016-ban, majd 2021-ben is megerősítették a posztján.

Mint ismert, Juhász Péter Pált és élettársát tavaly májusban vették őrizetbe prostitúcióra kényszerítés gyanúja miatt, a nyomozás az ügyben most is folyik. A volt igazgatót más bűncselekményekkel, például szexuális erőszakkal is gyanúsítják. Az ügyészség szerint jelenleg 15 kiskorú sértettje van a Szőlő utcai botránynak. Mindennek az a következménye, hogy egy belügyminiszteri rendelet értelmében átalakul a javítóintézeti szervezetrendszer, a javítóintézetek irányítása a gyermekvédelemből a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának hatáskörébe került. Ennek első lépéseként megszűnt a Szőlő utcai Budapesti Javítóintézet működése, majd fokozatosan a többi is, és ezek szerepét egyetlen országos javítóintézet veszi majd át.