Az állam tartozása december végén 64 910 milliárd forint volt. Egy év alatt ötezer, 2010 óta pedig 43 ezer milliárd forinttal nőtt. Az Alaptörvény 2012 óta kimondja, hogy a parlament nem fogadhat el olyan költségvetést, amely növeli a GDP-arányos államadósság mértékét. Ennek ellenére tavaly már második éve emelkedett ez a mutató – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss adataiból. Jegybanki számítások szerint 2024 utolsó napján 59 866 milliárd forint volt a magyar államadósság, ami az akkori GDP 73,5 százaléka volt, ezzel szemben a múlt év végén már 64 910 milliárd forint szerepelt a könyvekben, a mutató pedig a GDP 74,9 százalékára emelkedett. Az 1,4 százalékpontos emelkedés számottevő, ugyanakkor, ha tavaly 1,5 százalékkal nőtt volna a gazdaság, vagyis a GDP (és nem 0,3 százalékkal), akkor az ötezermilliárd forintos éves eladósodás ellenére is stagnált volna a mutató.
Az államadósság növekedése ellentétes ugyan az Alaptörvénnyel, ám az Orbán-kormány jogászkodással ez alól a szabály alól is kibújt az elmúlt években: ugyanis a különleges jogrend alatt lehet növelni az államadósságot, mégpedig a kormány gyakorlatilag 2015 óta folyamatosan különleges jogrendet tart fent, előbb a bevándorlási válságra hivatkozva, majd a 2022 után a háborús vészhelyzetre mutogatva. Különleges jogrend ellenére a kamatokat fizetni kell, amelyek ráadásul a legmagasabb az egész EU-ban. A helyzetet tovább rontja, hogy az államadósság 2020 óta dinamikusan emelkedik. Az Orbán-kormány 2010 végén 21 988 milliárd forintos államadósságot vett át a Bajnai-kormánytól, ami az akkori jóval alacsonyabb GDP 80,5 százaléka volt. Az adósság 2020-ig visszafogottan növekedett, 2019 utolsó napján még „csak” 31 155 milliárd forint volt, a GDP 65 százaléka. 2020 után azonban elszabadult az adósságvonat, gyakorlatilag öt év alatt sikerült megduplázni a nominális adósságot, így lett az tavaly 64 910 milliárd, az adósságmutató pedig 10 százalékponttal emelkedve tavaly decemberben már 74,9 százalékon állt.
Kezd kínos lenni ez az orbáni háború, idén januárban az Európai Bizottság mentette meg a magyar költségvetéstUniós összehasonlításban nem állna rosszul a magyar állam, a mutató még mindig az uniós átlag alatt van, ám magas átlag főként Olaszországnak, Görögországnak köszönhető.
Régiós összehasonlításban – fejlettségéhez képest – már eladósodottnak számít a magyar állam,
részben ezt tükrözik a hitelminősítések is, amelyek egy szinttel vannak a befektetésre nem ajánlott, vagy másként nevezve, a bóvli kategória felett. Az magyar állam tavaly már 4198 milliárd forintot fizetett ki kamatként, ami 585 milliárd forintos növekedés az előző évhez képest. Ez az elemzők által a tavalyi évre becsült GDP (87 ezer milliárd forint) 4,8 százaléka, ami az egész EU-ban kiugróan magasnak számít. A 4200 milliárdos kiadás megfelel ez éves egészségügyi vagy oktatási kiadásoknak.
Az Orbán-kormánynak ez sem jött össze, 2010 óta sikerült nominálisan megháromszorozni az államadósságotAz államadósság idén stagnálhat, vagy kismértékben csökkenhet is. A Magyar Nemzeti Bank decemberben készített előrejelzése azzal számol, hogy az államadósság 2025 végén a GDP 73,9 százalékára emelkedik – ennél a tényadat fél százalékponttal magasabb lett –, majd idén ezen a szinten stagnál és csak 2027-től várható az adósságmutató lassú csökkenése. Az előrejelzési horizont végére – 2028 decemberére – már 72,1 százalékos adósságot várnak. Ennél gyorsabban csökkenhetnek a kamatkiadások abban az esetben ha a nyáron felálló új kormány képes lesz egy megalapozott középtávú gazdaságpolitika csomagot letenni, amit a piac is hitelesnek tart.
Csökkent a maastrichti hiány
Miközben az állandósság rendületlenül növekedett az elmúlt két évben, addig a Európai Bizottság által figyelt hiánymutató, a GDP-arányos eredményszemléletű deficit már második évben csökkent tavaly. Az MNB szerint 2025-ben az államháztartás maastrichti hiánya a GDP 4,7 százaléka volt, szemben az előző évi 5,6 százalékkal, és nem beszélve a 2023-as 6,7 százalékos deficitről. Az elemzők 5 százalékra várták a tavalyi hiányt, hogy mégis kisebb lehet, annak az az oka, hogy eredményszemléletben a tavaly kifizetett rekordméretű kamatkiadások egy részét az előző évekre lehet elkönyvelni. Eddig a jó hír, ugyanis a hiány csökkenése az idén megáll, mert szinte biztosra vehető, hogy a választási osztogatások miatt 5 százalék feletti hiány várható, a 2027-es adat pedig szinte kizárólag a gazdasági növekedés mértékétől függ. A Fidesz választási győzelme esetén – amire már kisebb az esély – egy gyorsabb kiigazítás jöhet, míg a Tisza Párt egy lassabb hiánypályát tervez, csak 2030-ra akarják elérni a GDP 3 százalékában megszabott maastrichti kritériumot, ami az euróbevezetés feltétel is egyben.
