Európai Bizottság;Ukrajna;olaj;gázolaj;energetika;Orbán-Putyin;Barátság olajvezeték;

Olajháború, dízelstop: Szijjártó Péter válogatott szidalmakkal illette Ukrajnát, az Orbán-kormány hozzányúlt Magyarország stratégiai tartalékához

Magyarország és Szlovákia leállította Ukrajna dízelellátását, válaszul arra, hogy a kijevi vezetés három hete nem ad zöld jelzést újra az orosz támadás áldozatául esett Barátság kőolajvezetéken zajló szállításoknak. A budapesti döntés inkább szimbolikus, Magyarország az ukrán gázolajszükségletének valamivel kevesebb mint egytizedét szolgáltatja.

Az Orbán-kormány hozzányúlt Magyarország stratégiai biztonsági kőolajtartalékához – derült ki Orbán Viktor kormányülést megelőző Facebook-videójából. A kormánydöntést követően Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár Facebook-bejegyzése szerint megkezdik ezeknek a készleteknek részleges felszabadításának előkészítését. A Mol, tekintettel arra, hogy az Ukrajna felől érkező Barátság kőolajvezetéken január 27-e óta nem kapja meg a megrendelt orosz nyersanyagot, hétfőn első körben 250 ezer tonna felszabadítását kérte az energiaügyi tárcától.

A készletek tárolásáért felelő, sajátos jogállású Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) honlapja szerint Magyarország biztonsági nyersolajkészletei jelenleg 627 ezer tonnára rúgnak.

Bár a betárolt benzinnel és gázolajjal együtt ez 96 napnyi igényeinek felel meg, maga a nyersolajkészlet mindössze egy hónapig tart ki 

– figyelmeztetnek szakértők.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kormányülés után a háborús áldozat Ukrajna válogatott szidalmazásának lendületében bejelentette: mivel a magyar kormány határozott álláspontja szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikai okokból nem indítja újra a három hete álló olajszállításokat, Magyarország leállítja az Ukrajnába irányuló dízelkivitelét. Arra, hogy a Barátság kőolajvezeték éppenséggel a Nyugat-Ukrajnában lévő  kiszolgáló létesítményeire mért orosz támadás miatt állt le, Szijjártó Péter, akárcsak eddig, ezúttal sem vesztegetett szót.

Magyarország tavaly decemberben 63 ezer, 2025-ben 728 ezer tonna gázolajat szállított Ukrajnába - számítottuk ki az Eurostat nyilvántartása alapján. Ez északkeleti szomszédunk szükségleteinek valamivel kevesebb mint egytizede.

A szlovák mennyiség a magyar körülbelül százada. Magyarország szállít gázt és áramot is. Korábbi felmérésünk alapján előbbi Ukrajna szükségleteinek tíz-, míg utóbbi körülbelül egy százalékát fedezheti.

A mind hangosabb államközi szájkaratét Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter múlt csütörtöki X-posztja váltotta ki, amelyben mintegy megelőzésképp jelezte, a Barátság nem miattuk, hanem az orosz támadás miatt állt le. Szijjártó Péter ugyanakkor azóta naponta többször is hangot ad abbéli meggyőződésének, hogy a károkat már kijavították, így az olajszállítások kifejezetten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasítására nem indulnak újra. Ezt az ukrán fél nem erősítette meg.

Érzékelhetően enyhébb hangnemben, de a magyar tiltakozáshoz és ellenlépésekhez csatlakozik Szlovákia is. 

Ez kevéssé meglepő, mivel a szintén Mol-üzemeltette pozsonyi finomítót hasonlóképp a Barátságon keresztül látják el orosz olajjal, amiképp a négy éve érvényes összuniós orosz olajbehozatali tilalom alól immár EU-szerte is csak e két egység élvez brüsszeli felmentést. Robert Fico így szerdán  bejelentette, hogy a belföldi igények biztosítása érdekében Szlovákia szintén véget vet az Ukrajnába irányuló gázolajkivitelének. Északi szomszédunk hivatalosan is közzétette, hogy a Mol-hátterű Slovnaft megkeresésére 250 ezer tonna nyersolajat felszabadítanak saját biztonsági készleteikből. A szlovák miniszterelnök egyébként vasárnap a kijevi lépések mögött az Ukrajna EU-csatlakozását gátló magyar álláspontot engedte sejtetni, jelezvén, hogy Pozsony, ha feltételekkel is, de Ukrajna uniós integrációját nem ellenzi.

Szijjártó Péter az „uniós szabályokra” hivatkozva újfent azt követelte Horvátországtól, hogy az ország déli olajellátását biztosító Adria-vezetéket is nyissa meg a tenger felől megrendelt orosz olajszállítmányok előtt. Annak érdekében, hogy ennek „érvényt szerezzenek”, szlovák kollégájával együtt az Európai Bizottsághoz fordult. Ante Susnjar horvát energiaügyi miniszter az X-en maró gúnnyal üdvözölte, hogy az Adria szállítási képességeit lekicsinylő eddigi magyar kormányzati álláspont hirtelen uniós kötelezettséggé vált. A horvát tárcavezető örömét fejezte ki, hogy Szijjártó Péter immár az uniós jogra hivatkozik és biztosított afelől, hogy zágrábi vezetés az uniós és az amerikai szankciós szabályokat is tiszteletben tartva a térség ellátás biztonságának fenntartása érdekében cselekszik.

Brüsszel az orosz olajbehozatali tilalom alóli magyar és szlovák felmentés miatt aligha gördít akadályt a Mol Adrián keresztüli orosz olajbehozatala elébe. De tegnapi jelzéseik szerint kifejezetten sürgetik a Barátság újraindítását is. Washington ugyanakkor egyelőre nem mutatott zöld jelzést Zágrábnak. Igaz, Szijjártó Péter szerint ez is adott. A külügyi tárcavezető szavai alapján a Mol 500 ezer tonna orosz olajat rendelt meg, ami március elejére érhet a horvát kikötőbe és további mintegy két hét múlva érkezhet meg a két molos finomítóba.

Szijjártó azért kamuzza Kapitányt, amit valójában Orbán hazudik

Szijjártó Péter immár szinte egymásba érő nyilatkozatainak sajátos színfoltjaként kedd éjjel „óriási kamunak” nevezte a Tisza gazdaságfejlesztési és energetikai szakértője, Kapitány István egy aznapi, általa neki tulajdonított nyilatkozatát. Eszerint Magyarország egy forrásból szerezné be az olajat, miközben a külgazdasági és külügyminiszter feddése szerint az Adria kőolajvezeték felől is kapunk nyersanyagot. Kevéssé érdekes, hogy az egykori Shell-alelnök nem ezt mondta, csupán arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországnak 4 éve volt felkészülni a több lábon állásra. Egyszersmind biztosított afelől, hogy a Tisza kockázatmentessé teszi a kőolajellátást is. Az jóval figyelemre méltóbb, hogy amikor Orbán Viktor 2022-ben egy berlini előadásán azt állította, hogy „a cső egyik vége Oroszországban van, a másik Magyarországon és nincs másik cső”, illetve amikor egy Donald Trumphoz írt tavalyi levelében azt állította, hogy „fizikailag nincs lehetőségünk” máshonnan, mint Oroszországból, olajbeszerzésre, Szijjártó Péter a lehető legteljesebb támogatásáról biztosította főnökét.

A céget azóta megvette a Jászai Gellért-féle 4iG.