Az Oroszország elleni szankciókkal most már sebészi pontossággal kell célozni – mondta a napokban elfogadandó huszadik uniós szankciós csomagról Jan Dunin-Wasowicz, a párizsi Bennink Dunin-Wasowicz ügyvédi iroda partnere, szankciós szakértő a Népszavának.
Még jövő kedd, vagyis Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának negyedik évfordulója előtt fogadhatják el az új szankciókat, és a mostani csomagban új, célzott kereskedelmi korlátozásokra is számíthatunk.
Ha a büntetőintézkedések sikerességét próbáljuk megítélni, fontos arra gondolni, milyen céllal hozták létre ezeket. Jan Dunin-Wasowicz hangsúlyozza: a lépések arra szolgálnak, hogy megnehezítsék (vagy megdrágítsák), hogy az oroszok bevételhez jussanak. Emellett cél, hogy ellehetetlenítsék a háborús gépezet működtetését, vagy legalábbis éket verjenek bele.
A most tárgyalt csomagban egy új elem olyan Unión kívüli országokat céloz, amelyek a szankciók megkerülésében játszanak fontos szerepet Moszkvának.
Kutatások és sajtóhírek alapján látható, hogy egyes termékek, amelyeket már tilos Oroszországba szállítani, más célállamokba érkeznek. Ha bizonyos áruk EU-s exportja hirtelen megsokszorozódik, például Kirgizisztán felé, akkor fölmerülhet a gyanú, hogy a végső állomások valójában továbbra is az orosz háborús gépezet gyárai, csak kerülővel.
Az új, úgynevezett megkerülésellenes eszköz (anti-circumvention tool) segítségével az EU megtilthatja egy konkrét terméklista exportját bizonyos Unión kívüli országokba. Itt olyasmikre kell gondolni, amelyekről joggal feltételezhető, hogy a szankciók megkerüléseként csak egy tranzit-
országba szállítják őket, és nem ott van rájuk szükség. De ebben is az első lépés a diplomácia, ezt követi egy vizsgálat, ami alapján a termékek valós útját ellenőrizhetik.
A cél eléréséhez fontos, hogy az orosz ellátási láncok bizonyos pontjait szankcionálják, az egész beszerzési és értékesítési rendszert egy hálózatként kezelve. Jan Dunin-Wasowicz szerint az alaposan megtervezett célpontok kiválasztására és a szankciók megkerülésének akadályozására fókuszál az EU, mert ezek tudnak működni. Ha hinni lehet a híreknek, akkor egyes rádió- és számítógép-alkatrészek exportját korlátozhatják hamarosan. Emellett újdonság lehet egyes ázsiai kikötők szankcionálása, amelyekkel a jövőben tilos lesz uniós cégeknek üzletelni. Nem is olyan régen néhány EU-n kívüli olajfinomítót már listázott az Unió, és ez a lépés hatékonynak bizonyult.
Hamarosan EU-s cégeknek tilos lehet az összes orosz olajat szállító tankerrel üzletelni.
Ez azt jelenti, hogy uniós szervizek, javítások s különösen biztosítások és egyéb szolgáltatások globális piacáról szorulhatnak ki ezek a tankerek. Ez a gyakorlatban a G7-ek által működtetett eddigi olajársapka felváltása lehet. Eddig a világ gazdasági vezetői csak egy bizonyos határ alatti áron engedélyezték az orosz olajjal való kereskedést.
Akik ennél drágábban szállítottak, azokkal tilos volt üzletelni. Erre alakították ki válaszul az oroszok az árnyékflottát, azaz rossz állapotú, sokszor biztosítás és esetenként zászló nélküli tankerekkel próbálták megkerülni a szankciókat. Az EU az eddigi 600 kitiltott hajó után most újabbakat listázhat.
Jan Dunin-Wasowicz emlékeztet, hogy a világ népességének kétharmada olyan országokban él, ahol vagy nem szeretnének egyik oldal mellett sem elköteleződni az orosz–ukrán háborúban, vagy kifejezetten a Kremlt támogatják. Szerinte bár Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta az USA kevés új szankciót hozott, a tavalyi uniós csomagok esetében nem bánta az új lépéseket és a régiek megtartását.
