A Nagykörút nem csupán egy út, nem csupán a 4–6-os villamos vonala, Budapest ütőere. S ha ez az ütőér fáradt, szürke és zajos, az az egész városon meglátszik – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester csütörtökön a Nagykörút cselekvési tervének bemutatóján. A reménybeli újjászületésnek ez lesz a vezérfonala. Egy új aranykor nyitánya, amit a Nagykörút és Budapest is megérdemel – tette hozzá. Mint kiemelte: a programot tízezer budapesti véleményére építve, a kerületi önkormányzatokat bevonva közösen alkották meg.
A Nagykörút átalakításának tervezése hat évvel ezelőtt indult el. A kiinduló pontot egy kérdőíves kutatás jelentette 2020-ban, amelyből kirajzolódott, hogy a városlakók többsége zöldebb, nagyobb presztízsű, minőségi kereskedelmi és vendéglátós szolgáltatásokat felvonultató közösségi térként is funkcionáló utat szeretne a mai zajos, leharcolt, forgalmas főút helyett. Ez alapján négy fő fejlesztési irányt határoztak meg. Azt is egyértelműsítették, hogy a zöldítés elsősorban fasorokat jelenthet, hiszen park aligha alakítható ki itt, illetve maradnak a villamosok és kerékpársávok is.
További forgalomcsillapításra azonban már nincs lehetőség, hiszen már a biciklisávok kialakítása miatt is olyan nagy volt a zúgolódás, hogy a szűkületekben kompromisszumokat kellett kötni. Az átalakításból mégis a bringasztráda fog először megvalósulni. Tavaly szeptemberben ugyanis aláírták az uniós támogatási szerződést,
amelynek révén megvalósulhatnak a nagykörúti kerékpársávok összesen 4,5 milliárd forintos keretből.
A beruházás révén a Nyugati pályaudvar és a Boráros tér között mindkét oldalon kialakítják az akadálymentes, biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeit, megújulnak és bővülnek a kapcsolódó zöldfelületek. A bringasztráda kialakítása mellett elkezdődhet az érintett szakaszon a teljes keresztmetszet újragondolása is, ideértve a fasorok és a gyalogos burkolatok megújítását is.
Most elkészült a cselekvési terv, amelynek célja a komplex városrehabilitáció, fasorok telepítése, pótlása, az egykorvolt építészeti minőség helyreállítása. Összesen 66 beavatkozási pontot határoztak meg.
Ennek egyik eleme a körútgondnokság, amely a megvalósuló fejlesztések minőségi megőrzését, az állandó vigyázó jelenlétet, a körút állapotmegőrzéséért felelős cégek munkájának összehangolását hivatott biztosítani.
Ez egy saját költségvetéssel működő, önkormányzatokon és cégeken átívelő szervezet lesz, amelynek egyetlen feladata a Nagykörút köztereinek rendben tartása.
Megváltoztatnák a Nagykörút szerepét is: tranzitfolyosó helyett élményeket kínáló találkozási ponttá alakítanák, pezsgő utcai élettel. A cselekvési terv részletesen bemutatja a komplex rehabilitációs elképzeléseket a köztérfejlesztéstől és fasor-rekonstrukciótól, a társadalmi egyeztetésig és az egységes arculatig. A tervbe igyekeztek mindent bezsúfolni, ami e tárgyban csak eszünkbe juthat a vízáteresztő burkolatoktól, az okos eszközként működő vízmérőórákon, a szabályozott vendéglős teraszokon, a nyilvános illemhelyeken, az optimális önkormányzati helyiséggazdálkodáson és a tematikus kulináris programokon át, a sétányszerű teresedésekig, a Kiss&Ride típusú köztérhasználatig és tematikus útszakaszokig. Egységes vizuális képpé komponálnák a fényreklámokat, az üzletportálokat, az utcabútorokat, homlokzatokat, a köztérburkolatokat és az épülethomlokzatokat.
Az ötletek áradásában kevés a konkrétum. Ezek egyike, hogy már az átépítés megkezdése előtt célszerűnek tartanák az egységes 40 km/óra sebességkorlátozás bevezetését a körút egész hosszában. A járdán lévő kioszkokat pedig felszámolnák, az ezekben működő vállalkozásokat az üres földszinti üzlethelyiségekbe terelnék. Finomhangolnák a teraszengedélyek kiadását és jobban figyelnének az előírt használat betartására is.
Mikor valósulnak meg a tervek?
Az új dokumentumból a megnevezéssel ellentétben csak az nem derül ki, hogy a tervből mikor lesz cselekvés, mikor valósulhat meg mindez a kerékpárutakat és néhány rövidebb járdaszakasz megújítását kivéve, amire már megvan forrás. De ennek tervezése is csak 2027 augusztusára fejeződik be. A fasor és köztér rekonstrukció is uniós forrásból valósulna meg, erre be is adta a Budapesti Közlekedési Központ a pályázatot 5,5 milliárd forintos keretösszegre, de már most látszik, nem lesz elég, így további források bevonását tervezik.
