Kellemetlen helyzetben van Tricia Tuttle, a Berlinale igazgatója a zsűrielnök, Wim Wenders miatt. A német filmrendezőt a filmfesztivál nyitónapján megkérdezték, mit gondol arról, hogy a rendezvényt szponzoráló berlini kormány kiáll Izrael politikája mellett, ő pedig azt találta mondani: – Ki kell maradnunk a politikából, mert ha kifejezetten politikai filmeket készítünk, belépünk a politika terébe. De mi vagyunk a politika ellensúlya. A civilek munkáját kell végeznünk, nem a politikusokét.
A veterán filmes szavai annyira felzaklatták a nemzetközi filmszakmát, hogy sokan nyílt levélben tiltakoztak az álláspontja és a Berlinale igazgatójának közleménye kapcsán, amelyben kvázi egyetértett a rendezővel. Amúgy az tényleg érdekes lett volna, ha a Berlinale amerikai igazgatója direkt politikai állásfoglalást adott volna ki.
A nyílt levelet eddig 105 művész írta alá, a többi között Tilda Swinton, Javier Bardem, Mark Ruffalo, Mike Leigh és Ken Loach is, utóbbi úgy a brit filmrendező hosszú ideje nem hajlandó elmenni a filmjei izraeli premierjére . Megjegyzendő: a Berlinálét annak idején politikai céllal hozták létre, hogy hidat képezzen Kelet és Nyugat között.
Hogy azért a művészetről is szó essen: péntek este lepergett az utolsó versenyfilm, a Beth de Araújo rendezte Josephine. A művet megelőzte a híre, hiszen a Sundance fesztiválon fő- és közönségdíjas lett – és megérdemelten. A címszereplő egy nyolcéves kislány, aki minden vasárnap hajnalban kimegy futni az édesapjával a közeli parkba. Mivel több energiája van, mint a faternak, jócskán lehagyja. Megáll egy nyilvános mellékhelyiségnél, ahol tanúja lesz annak, hogy egy férfi megerőszakol egy nőt. Mikor az apa odaér, a tettes elmenekül, végül elfogják.
Innentől kezdve a film számos zsánert és témát érint. Pszichológiai thriller, családi és bírósági dráma, de a legfontosabb persze Josephine személye. Hogyan képes egy nyolcéves felfogni és feldolgozni: minek is volt pontosan a szemtanúja? Amikor felfedezi magának az erőszak szót, azt hogyan tudja feldolgozni? Miért akar hirtelen a játékboltban Barbie baba helyett gépfegyvert? A jövőben hogyan viszonyul a férfiakhoz, és főleg az apjához?
Beth de Araújo forgatókönyvíróként és rendezőként is imponáló magabiztossággal tartja egyben a filmjét, amiben nincs egy felesleges jelenet sem. A casting is kitűnő: Channing Tatum újra bizonyítja, hogy remek színész, ha arra van igény, a Josephine-t alakító Mason Reeves pedig egy zseni! Tényleg sokkal jobb őt nézni, mint politizálni!
Cikkünk elkészítését a Budapesti Goethe Intézet támogatta.
