Két kockázatos témán is dolgozott a BKM belső ellenőrzése, amikor váratlanul kirúgták szinte az egész csapatot

„Húsz éve követem a fővárosi önkormányzat és cégei működését, de még csak hasonlóra sem volt példa. A legdurvább Hagyó-korszakban sem állították fel a teljes belső ellenőrzést” – jelentette ki a Népszavának Vitézy Dávid a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság (KKVB) elnöke, aki szerint a történteket még súlyosabbá teszi, hogy a már elindított ellenőrzések sorsa is bizonytalan. Nem volt ugyanis átadás-átvétel és a kirúgott munkavállalóktól sem kérte senki az ezekkel kapcsolatos információk átadását. „Joggal feltételezhetjük, hogy a művelet célja valaminek az eltussolása volt, hiszen amikor bizottsági ülésen rákérdeztem az okokra, sem a városvezetés, sem a cég nem tudott semmilyen magyarázatot adni a döntésre” – tette hozzá Vitézy.

A KKVB hétfői ülésén, a Budapesti Közművek Zrt. új könyvvizsgálójának megválasztására, illetve az idei közszolgáltatási szerződésre vonatkozó előterjesztés tárgyalásakor bukott ki, hogy a BKM mindenféle előzetes tulajdonosi egyeztetés nélkül, egyik napról a másikra kirúgta a cég szinte teljes belső ellenőrzési osztályát (befo) és a feladatot egy külsős cégnek szervezte ki. A cég felügyelőbizottsága február 13-i zárt ülésén döntött erről.

Az előterjesztés titkos, a döntést hozó felügyelő bizottsági (fb) tagok titoktartási nyilatkozatot írtak alá. Az fb általunk megkérdezett tagja, Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze legalábbis erre hivatkozott, amikor a részletekről kérdeztük. Mint mondta: „Nagyon nyomós szakmai okai voltak a a döntésnek, amelyet az fb csak második körben szentesített, az első verziót az fb nem támogatta. Azért szavaztam meg, mert objektíve ezt kívánta a cég és a tulajdonos főváros érdeke. A csapdahelyzet az, hogy titoktartási szerződést írtam alá, ezért nyilatkozni nem tudok, ennek feloldását csak a BKM teheti meg”. Majd hozzátette: „Az a sejtetés, amit a KKVB elnök előadott nem felel meg a valóságnak”.

A hétfői bizottsági ülésen nem sikerült eloszlatni a homályt. Mészáros János a BKM gazdasági vezérigazgató-helyettese mindössze annyit válaszolt a döntés okait firtató kérdésekre, hogy a cégbe tavaly beolvadt BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. meglévő ETK Zrt-vel kötött szerződését vették át. A döntés körülményeiről nem tud, az fb ülésén Mártha Imre vezérigazgató vett részt. Nem látta problémásnak, hogy a korábban jóval kisebb cég belső ellenőrzését ellátó cég veszi át a BKM ellenőrzését, mondván sem az ellenőrzési tervben, sem az elvárásokban nincs változás. A cég gazdasági vezérigazgató-helyettese úgy tippelt, hogy a BDK forgalma 30 százaléka volt a BKM-nek. Nem sikerült eltalálni. Az Opten cégnyilvántartó adatai szerint az elmúlt négy év átlagában a BDK árbevétele 9,7 százaléka volt a BKM árbevételének. Mészáros szerint hibrid rendszer lesz, az ETK mellett két volt befo-s munkatársat is megtartottak. Barna Judit a bizottság tiszás alelnöke „vállalhatatlannak” nevezte a BKM által előadottakat. 

A Népszava birtokába került két dokumentum. Az egyik maga az előterjesztés, amit Mártha Imre jegyez. Az elején rögzíti, hogy a jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a belső ellenőrzést külső szolgáltatóval végeztessék el. Arra is kitér, hogy a tevékenységet eddig egy 12 fős főosztály látta el (a BKM létrejötte előtt 21 fős volt), egy fő kivételével mindenki felsőfokú végzettséggel bír, több kollégának több diplomája is van. (Őket vezettették ki biztonsági őrökkel az épületből a döntés másnapján, arra is alig hagyva időt, hogy a személyes dolgaikat összeszedjék. Köztük volt egy hónappal nyugdíj előtt álló, és elvált, gyermekét egyedül nevelő anyuka is.)

A BDK tavaly év végén olvadt e a BKM-be, velük érkezett az ETK Zrt. Mártha hosszan méltatja a a céget, amelynek referenciái között az Alkotmánybíróság, a MÁV Start Zrt. és a Szerencsejáték Zrt. is ott van. Mint kiderült: Mártha többször tárgyalt Miskolczi Tamással az ETK vezetőjével az FB döntés előtt. Mártha ezt alapján tett javaslatot a hibrid feladatellátásra, mondván a cégnek megvan a szakértelme és olcsóbban dolgozik. A folyamatosságot a régiek közül megtartott két ellenőrrel biztosítják.

Az előterjesztés szerint a belső ellenőrzési főosztály fenntartása idén 233,2 millió forintba került volna. Az idei évre tervezett ellenőrzésekre összesen 1626 revizori napot számoltak. De az ETK gyorsabban dolgozik, egy vizsgálatra a korábbi átlagos 50-70 nap helyett 30 szakértői napot szán. Erre naponként nettó 99 ezer forintot számítana fel, míg a tanácsadásért 25 ezret kérnek óránként. Mártha Imre mindezek alapján úgy számolt, hogy 105,8 millióból (72,3 milliót fizetnének a cégnek plusz 33,4 millióba kerülne a két megmaradt munkatárs) meglenne a belső ellenőrzés az idén, ami 127,6 millió forintos megtakarítást eredményezne. Ráadásul speciális szakértelmek is igénybe vehetőek például környezetvédelem, hulladékgazdálkodás területén. (A hulladékgazdálkodás már a MOHU feladata.) Mártha szerint a külső szolgáltatóval jobban biztosítható a szervezettől független objektivitás is. Csakhogy a feladatra még ki kell írni a közbeszerzést, ahol akár más pályázó is lehet. Addig a meglévő szerződés alapján az ETK látja el a feladatot.

Arra is kitér, hogy a korábbi jelentéseiket elfogadták, csupán egy akadt fenn, amely a kötelezettségvállalásokról szólt, illetve két a kirúgott főosztályvezető szerint kockázatos témában nem történt meg az előírt feladatok végrehajtása. Az ellenőrzés helyismerettel nem bíró külső szakértőnek való kiszervezését a levél kockázatosnak minősíti, különösen a le nem zárt vizsgálatok esetében. A kirúgott ellenőrök nem tudták a folyamatban lévő ügyeket, iratokat átadni, különösen kockázatos ez a főosztályvezető esetében, aki „a beosztott kollégák előtt nem ismert témákkal is foglalkozott”.

A BKM a Városháza közleményét küldte el kérdéseinkre válaszul. A Városháza Mártha Imre érvelésére rímelve közölte, hogy a Budapesti Közművek a jogszabályoknak megfelelve hatékonyabbá és szigorúbbá teszi a belső ellenőrzési tevékenységet a cégnél, a korábbi költségek több mint felét megtakarítva az átalakítással. Kiemelik, hogy az fb egyhangúlag hagyta jóvá a javaslatot. Vitézy szerint az nem jó magyarázat, hogy kormányzati cégek közpénzköltségi gyakorlatát tekintik követendő példának. A spórolás pedig szerinte azért sántít, mert korábban tucatszám osztogatták a szolgálati autókat és tízmilliós prémiumokat, vitatja azt is, hogy ez egy transzparens döntési folyamat eredménye lenne. Holnap arra tesz javaslatot a Fővárosi Közgyűlésben, hogy vonják magukhoz az alapítói jogokat, tiltsák meg a belső ellenőrzés kiszervezését, állítsa helyre a belső ellenőrzés működését és világítsa át milyen folyamatban lévő ellenőrzések álltak le emiatt.