A 2022-es népszámláláson a magyarok több mint negyven százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamely felekezet tagja, azóta viszont most először készült olyan kutatás, amely a hívők tartalomfogyasztási szokásait vizsgálta.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából végzett felmérés rámutat, hogy a mindennapi hitélet is költözik át az online térbe: a Psyma Hungary által végzett felmérés szerint
a megkérdezettek többsége elsősorban online, a közösségi médiában, videós formában (akár streamingoldalakon) keresi a szakrális tartalmakat és másodsorban fogyasztja csak őket a televízióban, online és nyomtatott sajtóban,
utóbbi kettő esetében inkább az egyházzal kapcsolatos hírek miatt. A közösségi média felértékelődésének egyik elsődleges oka, hogy a hívők így könnyebben megtalálják helyi közösségüket, többek között a különböző Facebook-csoportokon keresztül: a megkérdezettek mintegy 75 százaléka ki is használja ezeknek a platformoknak az előnyeit.
A kutatás arra is rávilágít, hogy a fiatalok nem a vallási élmények megélését keresik kifejezetten ezekben a tartalmakban (ellentétben az idősebbekkel), vagy ha igen, emellett még mást is: szívesebben fogyasztanak egyházi zenét, néznek portréműsorokat, sőt, kapcsolódó közéleti híreket is rendszeresen követnek a szórakoztató tartalmak mellett. Az idősebb korosztály viszont az elsődleges célközönsége a misék és istentiszteletek közvetítésének, valamint a vallási szövegek értelmezésével foglalkozó műsoroknak.
A konkrét tartalom szempontjából a fogyasztók kétharmada örülne, ha több erőt és reményt sugárzó emberi történet kapna helyet,
sőt, a válaszadók fele szerint igény lenne több szórakoztató vonalra is. Erősen hajlottak a megkérdezettek a humor és a kultúrával foglalkozó tartalom felé, de emellett szembetűnő volt az olyan témák iránti igény is, amely a lelki egyensúly megtartásában nyújt támogatást. A kutatás egyik fő tanulsága, hogy abszolút van igény a könnyedebb szakrális tartalmakra is, meg az is, hogy fogyasztói igény szempontjából a magyar közönség nemigen különbözik azoktól az országoktól, ahol a vallás már számtalan influencert kreált az elmúlt években: népszerűek az életmód tanácsadókhoz hasonló megszólalók (csak éppen szakrális köntösbe csomagolva) vagy például azok, akik kifejezetten a hit megélésének lehetőségeiről gyártanak tartalmat (Girls Gone Bible) és azok is, akik a szolgálat mindennapjairól osztanak meg gondolatokat (Sister Orianne).
Ebből a szempontból – bár jóval kisebb a merítés – a magyar tartalomgyártók sem maradnak el: kérdésünkre Nyári Attila lelkipásztor megerősítette, itthon is gombamód szaporodnak a hitéleti YouTube-shortsok és Facebook-reelek, amelyek elsősorban a fiatalok körében népszerűek, hogy spirituális élményeikről, hitükről beszélhessenek, valamint a magyar tartalmak között is akad nem egy kreatív formátum, mint például Kiss Zsolt pap, aki a hitéleti témák mellett a videójátékot sem veti meg, vagy Tibes, a keresztény rapper. Nyári Attila maga is tartalomgyártó, a TikTokon több mint harmincezer követőre tett szert az évek alatt. Egy 2023-ban megjelent kutatás inspirálta erre, amelyből kiderült, hogy
a magyarok több mint 60 százaléka spirituálisan nyitott, de az istentiszteletre járók aránya mindössze 11 százalék.
Éppen ezért Nyári Attila célja, mint mondja nem azok elérése, akik már amúgy is a templomban ülnek, így tartalmait is ehhez igazítja: „Olyan kérdésekről beszélek, amelyek megfogalmazódnak az emberekben, a hittel, világképpel, az élettel kapcsolatban – csak keresztény nézőpontból – meséli Nyári Attila, aki lelkipásztori feladatot is vállal, amikor a követők személyes problémáikkal, kérdéseikkel az online térben keresik meg. Kérdésünkre hozzáteszi, egyre több pap, lelkész keresi meg azzal, hogyan lehetnének aktívak az online térben:
– Mindig azt mondom nekik, szerintem most átalakulóban van a bizalom anatómiája, az emberek egyre kevésbé szavaznak bizalmat intézményeknek, márkáknak, hiteles személyeket keresnek, akikben megbízhatnak.
Az online jelenlétnek ez a formája is a szolgálat egy fontos része.
