Két évvel ezelőtt, 2024-ben 1 787 belső vizsgálatot folytatott le bántalmazási ügyekben a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, a tavalyi adatok csak később állnak majd rendelkezésre. A többi között ezt válaszolta a DK-s Földi Judit írásban feltett kérdésére Rétvári Bence parlamenti államtitkár. Az ellenzéki képviselő egyébként azt kérdezte, milyen bántalmazás ügyekben tett feljelentést a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. Rétvári Bence válaszában arra is kitért, szerinte Magyarországon soha annyi szigorító szabály nem született a gyermekek biztonsága és védelme érdekében, mint az elmúlt években. Felidézte, hogy 2024-ben felülvizsgálta a kormány a bántalmazási esetek kivizsgálására és kezelésére vonatkozó protokollt annak érdekében, hogy fenntartótól függetlenül mindenki számára egyértelmű és egységes legyen az eljárás gyermekekkel szembeni visszaélés gyanúja esetén is. Hozzátette azt is: gyermek nem kerülhet, illetve nem maradhat veszélyeztetett helyzetben. Megjegyezte azt is, tavaly augusztus 1-jétöl új funkcióval bővült a 112-es segélyhívószám - elindult a „Tedd le a terhed!” program a rendvédelem és a gyermekvédelem együttműködésében. Azt írta, a 112-es segélyhívó nemcsak vészhelyzetekre szolgál, hanem a gyermekvédelmi bántalmazás vagy abúzus gyanúja esetén is hívható, rendezett, szakmailag támogatott keretek között.
Azt nem tudni, Rétvári Bencének milyen ismeretei vannak a „Tedd le a terhed!” programról, de amikor lapunk februárban érdeklődött a féléves tapasztalatról, az derült ki, hogy a rendőrségnek fogalma sincs arról, a gyermekvédelmi bántalmazás megelőzése és kezelése érdekében van-e bármi értelme. Megkeresésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság azt válaszolta, „kérdésének megfeleltethető statisztikai adatgyűjtést nem végzünk”, a Belügyminisztériumnál pedig hiába érdeklődtünk kétszer is, egyszer sem válaszolt. Pedig kíváncsiak lettünk volna arra, hány telefonhívás volt, kik és miben kértek segítséget, illetve, hogyan, miben, hány érintettnek tudott segíteni a rendőrség kifejezetten ennek a funkciónak köszönhetően. Egy szolgáltatás bevezetését követően elvárható lenne, hogy folyamatosan vizsgálják, értékeljék a hatását, ám, ha nincs adatgyűjtés, statisztika, akkor ez nem történhet meg.
Politikai blöffnek tűnik a „Tedd le a terhed!” program, a rendőrség nem gyűjt adatokat arról, hány jelzés érkezett gyermekvédelmi bántalmazásrólAz államtitkár által említett, 2024-ben bevezetett szigorítás, felülvizsgálat hatékonysága is megkérdőjelezhető. A kétséget számos helyzet indokolja, például az, hogy a fóti gyermekváros nemrég felmentett igazgatójáról, Páger Pál Attiláról már 2010-ben is érkezett jelzés a feletteseknek arról, hogy brutálisan bántja a rábízott gyerekeket. Nemrég úgy megvert egy gondozottat, hogy az kórházba került. Juhász Péter Pált, a Szőlő utcai javítóintézet vezetőjét pedig csak tavaly tartóztatták le, pedig 2013-ban már volt információja Balog Zoltán akkori emberi erőforrás miniszternek, az államtitkárság vezetőjének, illetve helyettesének, a ma is kormányzati pozícióban lévő Soltész Miklósnak illetve a ma államtitkári pozícióban gondoskodásvédelmi feladatokat ellátó legfőbb vezetőnek, Fülöp Attilának arról, hogy szexuális bűncselekményeket követ el kiskorúak ellen. Kovács-Buna Károly pedig annak ellenére lett Juhász Péter Pál utódja, hogy tavaly nyár óta a rendőrségen, ősz óta pedig az ügyészségen voltak azok a felvételek, amelyeken látható, hogy a fiatalokat ver, rúg, aláz. Az ő felmondása és távozása sem a Rétvári Bence által említett nagy szigorításnak, hanem Juhász Péter influenszer decemberi leleplező videójának köszönhető. Számos személyt lehetne még említeni, egyébként pedig több ombudsmani jelentés szólt az otthonokban élő gyerekek, fiatalok tarthatatlan helyzetéről, a kormány azonban semmit nem lépett.
