Magyar Honvédség;Ukrajna;katonák;Szalay-Bobrovniczky Kristóf;kritikus energetikai infrastruktúra;

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Megkezdődött a Magyar Honvédség katonáinak kitelepülése a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére

A honvédelmi miniszter azt állította, hogy a Védelmi Tanács értékelése szerint Ukrajna megtámadhatja a magyar energiarendszert.

A reggeli órákban megkezdődött a katonák kitelepülése a megerősítő őrzés-védelmi feladatokra – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf pénteken a Facebook-oldalán.

„A magyar emberek és Magyarország biztonsága az első! A Magyar Honvédség készen áll a kijelölt feladatok végrehajtására” – fogalmazott posztjában a honvédelmi miniszter. A tárcavezető egy újabb bejegyzésében azt írta, hogy a Védelmi Tanács értékelése szerint Ukrajna megtámadhatja a magyar energiarendszer működését.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf közlése szerint a Magyar Honvédség erői reggel megkezdték a katonai kitelepülést az első 20 kritikus energetikai végpontra. Mint írta, a csütörtöki Egyeztető Törzs ülésén azt a döntést hozták, hogy a következő hét elején további 40 végpont kap megerősítést. „Magyarország nem enged semmilyen zsarolásnak! Megvédjük Magyarország energiabiztonságát” – zárta posztját a miniszter. 

Orbán Viktor február 25-én jelentette be, hogy elrendeli a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését. A miniszterelnök arra hivatkozott, meghallgatta a nemzetbiztonsági szolgálatok beszámolóit, és úgy látta, hogy Ukrajna további akciókra készül a magyar energiarendszer működésének megzavarása érdekében, ám erre vonatkozó bizonyítékokat nem osztott meg a nyilvánossággal. A kiemelt energetikai létesítmények közelébe katonákat és a támadások elhárításához szükséges eszközöket is telepítenek, a rendőrség a kijelölt erőművek, elosztóállomások és irányító-központok környékén nagyobb erőkkel járőrözik majd, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig drón-repülési tilalmat rendeltek el. 

Másnap Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón arra a kérdésre, hogy a NATO 4. cikkelye alapján miért nem hívják össze az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülését – ahogyan Lengyelország tette az orosz drónberepülés után –, azt mondta, soha nem is mondtak olyat, hogy közvetlen katonai fenyegetés állna fenn, „minden ilyen rémhírt” szeretne eloszlatni. Az intézkedésről szólva annyit elárult, hogy szakmai szempontból határozzák majd meg, mit jelent a kritikus infrastruktúra megerősítése, ebben a rendőrök és katonák vesz részt, a terrorfenyegetettség szintjét ugyanakkor nem emelték.

Dél-Koreából repülőgépen, kézipoggyászban behozott veszélyes izotópkapszulák, védőfelszerelés nélkül dolgozó takarítók, rosszul megtervezett és megépített légtechnikai berendezések – újabb beszélgetést tett közzé a gödi akkumulátorgyárról a Tisza Párt elnöke.