Helyben dőlnek el a legfontosabb dolgok – állítják a helyi közösségek ügyes-bajos dolgait intéző önkormányzatokat vezető polgármesterek. Az Orbán-kormány mégis egyre több jogkört, illetve forrást von el a településektől, miközben a felelősség helyben marad. Mindezek eredőjeként a „tönk szélére sodródott a magyar önkormányzati rendszer”.
„Átfogó radikális reformra van szükség, amelyet mielőbb el kell indítani. A Navracsics Tibor közigazgatási miniszter által ígért 2029-es rendezés nagyon messze van, addig nem bírják ki az önkormányzatok” – jelentette ki Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke a mai sajtótájékoztatón. Mint mondta:„A polgármesterek nem kormányszolgák, minket nem kineveznek, az országgyűlési képviselőkhöz hasonlatosan választás útján töltjük be tisztségünket. Nem tisztünk egyetlen párt mellett sem kampányolni, bár Orbán Viktor szerint lenne feladatunk ebben”. A Népszava erre vonatkozó kérdésére azt válaszolta, hogy a szövetséghez eddig nem érkezett polgármesteri kampányolásra vonatkozó bejelentés, panasz. Ő maga nem is ért egyet ezzel, aminek már korábban hangot is adott.
Az országos szavazást annak az ígéretnek a fényében indították el ma, hogy az országgyűlési választásokon esélyes pártok ígéretet tettek: meghallgatják a helyi közösségek kéréseit. Az önkormányzatiság helyreállítása a MÖSZ szerint nem tűr halasztást. Erős a szándék arra, hogy ezt a politikai ígéretet bevasalják.
A MÖSZ már összeállított egy vaskos háttértanulmányt, most ezt „társadalmasítanák” vagy
ahogy Karácsony Gergely főpolgármester, a MÖSZ társelnöke fogalmazott: „megbeszéljék ezt a főnökeikkel”, a településen élő polgárokkal.
A MÖSZ a szavazás jelentette felhatalmazással tárgyal majd az új kormánnyal az önkormányzatiság helyreállításán, a magyar falvak és városok jogainak és lehetőségeinek visszaszerzéséért.
Öt kérdésben kérik ki a polgárok véleményét. Először is arra kíváncsiak, hogy a személygépkocsik után fizetendő gépjárműadó továbbra is a kormányhoz folyjon be, vagy az önkormányzatokhoz kerüljön ez a csaknem 100 milliárd forint, ahogy az történt korábban, amikor a gépjárműadó 40 százalékával az önkormányzatok rendelkeztek. Ezt a Covid-járvány idején vonta el az Orbán-kormány.
Másodikként azt kérdezik, hogy az általános és középiskolák visszakerüljenek-e az önkormányzatokhoz vagy maradjanak az államnál? A kormány 2011-ben azzal a céllal központosította az oktatást, hogy csökkentse az iskolák színvonala közötti különbséget.
Nem sikerült: az alacsonyabb színvonalú iskolák nem javultak, a jobb intézmények viszont gyengébbek lettek. Ráadásul az iskolák állapota az állami fenntartásban romlott, a tanárok megbecsültsége csökkent, a diákok terhei nőttek
– fűzik hozzá kérdőívben.
„Ha legalább csak egy évig békén hagynák a pedagógusokat, már attól is elkezdene jobbra fordulni minden”Az önkormányzatok továbbra is tartanak attól, hogy az iskolák, a kórházak és a védőnői szolgálat államosítása után a háziorvosi ellátást és a szakrendelőket is központosítaná a kormány. Holott a korábbi államosítások csak leromlást, növekedő várólistákat, leállított beruházásokat és állandósuló orvos- és szakemberhiányt hoztak. Erre vonatkozik a harmadik kérdés.
Elkészült a jelentés, Magyarországon csak növelik a szegregációt az egyházi iskolák, ráadásul nem kicsit, nagyon„Szinte biztos, hogy elkerülhetetlen lesz a kisebb létszámú iskolák megszüntetése, összevonása”A települések másik jelentős gondja az építéshatósági jogkörök elvonása, az építési engedélyek kiadásának kormányhivatalokhoz rendelése, mivel azóta az önkormányzatok abba sem szólhatnak bele, hogy mi épülhet a településeken és mi nem. Arra keresik a választ, hogy a polgárok szerint jól van-e ez így?
S végezetül a sokat emlegetett szolidaritási hozzájárulás, amelynek címén a kormány a központi költségvetés lyukait foltozgatja, miközben a települések egy része – köztük Budapest – nettó befizetőkké váltak, vagyis már kevesebbet kapnak az államtól a feladataik ellátására, mint amennyit hozzájárulásként be kell fizetniük. Ráadásul az elvett pénzből szinte semmi nem jut a hátrányosabb helyzetű régiókba. Maradjon így, vagy inkább saját településükre költsék a pénzt az önkormányzatok?
Ellenállnak a bírók az Orbán-kormánynak, van, aki szerint joggal tarthatnak a megtorlástólA fenti kérdésekre március 31-ig várják a válaszokat. A szavazáson minden 16 év feletti polgár részt vehet. Szavazni a magyaronkormanyzatok.hu címen lehet egy ellenőrző kódot kérése után, amit azután be kell írni az online szavazó lapra. A válaszadóknak meg kell adniuk saját településük nevét is. Erre azért van szükség, hogy lássák milyen térségből, kisebb vagy nagyobb településről érkezett a szavazat. Ez az értékelésekor fontos lehet, ugyanakkor akadhat, akiben ez aggodalmat kelthet. Karácsony Gergely a Népszava kérdésére válaszolva mindenkit igyekezett megnyugtatni: szigorú adatvédelmi szabályokat érvényesítenek a szavazás lebonyolításakor, a végén pedig minden adatot megsemmisítenek.
