benzin;gázolaj;benzinár;benzinkút;töltőállomás;gázolajár;árstop;Független Benzinkutak Szövetsége;

Sokakat izgató kérdés, hogy az MSZKSZ mely nagy- és kiskereskedőknek milyen arányban juttat a stratégiai termékkészletekből

Csőd is jöhet, az Orbán-kormány megint a kis benzinkutak nyakára tette a kést

A hatósági üzemanyagárak bevezetése ismét piaci káoszt hozott, ami leginkább a magyarországi kisvállalkozókat sújthatja.

A kedden bevezetett „üzemanyagár-védelem” csődbe taszíthatja a kis magyarországi töltőállomásokat – vélekedett lapunk megkeresésére Egri Gábor, az e kört képviselő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) szakértője.

A fő gond, hogy a hétfő éjjel kihirdetett új hatósági üzemanyagárak - amúgy a 2021-22-es árstop időszakához hasonlóan - alapesetben nemcsak az eladási, hanem a vételi oldalon is 595, illetve 615 forinton szabnak benzin- és gázolaj-árplafont. A kiskereskedőnél így egy fillér sem marad. Ezen felül a kútüzemeltetőt szállítási költség és minden eladott liter után további mintegy 15 forint kiskereskedelmi különadó is terheli. Sokan panaszkodtak a hasonló nagyságrendű energiahatékonysági díjra és a nyereség után fizetendő Robin Hood-adóra is.

A megközelítést árnyalja, hogy az Orbán-kormány ettől eltérő belső árakon az ország biztonsági készleteiből 352 millió liter benzint és 610 millió liter gázolajat is megnyitott az üzemanyagcégek előtt. (Bár a biztonsági készleteket kezelő, különleges jogállású Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség – MSZKSZ – honlapjának nemrég frissített, február végi adatai ehhez képest csupán 262 millió liter benzinről és 515 millió liter gázolajról tanúskodnak, a februári, 250 millió literes felszabadítás után még kőolajból is maradt 487 millió liter.) A kapcsolódó jogszabály az MSZKSZ-készletekre kötött nagykereskedelmi vételi és eladási árakat szab. Ebből első látásra csak az egyértelmű, hogy a stratégiai készletek továbbadása a nagykereskedőknél nettó 35 forint árrést hagy. A biztonsági készletek értékesítéséből a kiskereskedőknek biztosított árrés Gépész László, az FBSZ elnöke tegnap késő délutáni megkeresésünkre arra hivatkozva nem kívánt becslésekbe bocsátkozni, hogy éppen a további „finomhangolásokat” célzó tárcaközi tárgyalásra tart. Mindazonáltal e szempontból döntőnek látszik, hogy az MSZKSZ mely nagy- és kiskereskedőknek milyen arányban juttat a stratégiai termékkészletekből – szögezte le a tárgyalás előtt az elnök. Mindemellett megerősítette, hogy a 2022-es időszaktól eltérően a kis kutak nem kaptak kormányzati különtámogatási ígéretet sem.

Ama felvetésünkre, hogy a hétfő hajnali 120 dollárról a Brent típusú nyersolaj irányadó hordónkénti ára tegnap lapzártánkra 84 dollárig esett, ami tehát okafogyottá teheti az egész árplafon-rendszert, Egri Gábor rögzítette:

az üzemanyagok magyarországi beszerzési díja nem a nyersanyag, hanem a benzin és a gázolaj tőzsdei árától függ,

ezek pedig tegnap is emelkedtek. A késztermékek változatlanul nagyon nehezen elérhetők a piacon – tette hozzá.

Bár az 595 és 615 forintos hatósági üzemanyagtarifák tegnap elvben hatályba léptek, a Holtankoljak országos adatbázisa lapzártánkkor 612 forintos benzin- és 639 forintos gázolaj-átlagárat mutatott. A piaci nagykereskedelmi árak mindenesetre tegnap nem változtak.

A hétfő éjjel megjelen szabály szerint a kormány a benzin nettó jövedéki adóját (kerekítve) 159 forintról 140, a gázolajét pedig 149 forintról 128 forintra csökkentette. Eme 19-21 forintos többlet szintén a nagykereskedőknél marad.

Szigorú büntetések

 A kutakat a 2021-22-es árstop mintájára újfent szigorú büntetésekkel fenyegetik. Ha egy egység beszüntetné az értékesítést, az üzemeltetést egy „nyilvántartott szolgáltató” veszi át. Bár ezt a szerepet 2022-ben a Mol látta el, ilyen átvétel akkor nem történt. Ha egy töltőállomás külföldieknek vagy más, a hatósági árra nem jogosult vevőknek piaci díjért ad kötött áron vett üzemanyagot, a különbözetet a nagykereskedőnek vissza kell térítenie.

Egy 2013 óta tartó pereskedés végére kerülhet pont.