Tegnap lapzártánkig utolsó üzenetét Kijevből küldte Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes, „a Barátság kőolajvezeték állapotát felmérő tényfeltáró küldöttség” vezetője. „Ha jól hallom, megy itt a ramazúri a küldöttségünk körül” – fogalmazott. Hát, mit mondjak, nem a legígéretesebb kezdés. A magyar kormány szerdán küldte el a múlt héten határozatilag megalapított küldöttségét, hogy feltárja a Barátság kőolajvezeték állapotának tényeit. A magyar kormány állítólag ezt meg is üzente az ukrán kormánynak. Egyetlen gond, hogy az ukrán kormány jelen állapot szerint az ügyben semmilyen küldöttségre nem nyitott. Zelenszkij elnök a felvetést nemzetbiztonsági okaikra hivatkozva számtalanszor, így a csapat elindulásának a hírére is elvetette. Szerinte az – oroszok által lebombázott – vezeték javítása hónapokat igényel. Bár ez kétségkívül kamuszagú, magyar szakértők szerint sem elképzelhetetlen. Egy biztos: az, hogy egy olajtároló már nem füstöl, a vezetékrendszer állapotáról semmit sem bizonyít. Kétségkívül sajátos tárgyalástechnika, hogy Zelenszkijt először lehazugozzuk (hogy még nyomdafestéket tűrő kifejezést idézzek), majd elvárjuk, hogy helyben bizonygassa a küldöttségünknek az ellenkezőjét. Zelenszkijék jelen állás szerint semmilyen kierőszakolt beszélgetésre nem nyitottak, amiként a Barátság érintett, brodi állomását se mutatnák be. Így ajánlják Kijev (részben lebombázott) nevezetességeinek a megtekintését.
Csak kérdezem: a magyar kormány mit tenne, ha a dízelellátásuk leállítására hivatkozva Zelenszkij küldöttséget szalajtana Százhalombattára annak vizsgálatára, miért működik öt hónapja félgőzön a finomító? Ott is akadhatnak még feltárható tények.
Bár a ramazúri alighanem folytatódik, Czepek Gábornak és ismeretlen összetételű küldöttségének jó utat és biztonságos hazatérést kívánunk.