Ahogyan Damjanich és Vécsey seregei Ottinger és Karger csapatait 1949 márciusának elején a szolnoki hídfőnél, úgy rohanná le április 12-én a Fidesz 2010 óta betonbiztos jász-nagykun-szolnoki állásait a Tisza Párt. Magyar Péter formációja sok megyebeli ellenzéki számára hozhatná vissza a régi dicsőséget. Hiszen a „fülkeforradalom” óta narancsba borult, vagy legalábbis annak fejlettebb-iparosodottabb része a rendszerváltás utáni első két évtizedben jellemzően dacolt a Fidesszel és aktuális csatlósaival, stabilan hozta a mandátumokat a baloldalnak. A megyeszékhely Szolnok szocialista, Jászberény pedig szabad demokrata fellegvárnak számított még a legzordabb időkben is, az ellenpólust Karcag jelentette, amely viszont rendre a Fideszhez húzott. Áprilisban a megye felét elveheti az ellenzék a kormánypártoktól. Legalábbis, ha valóban kormányváltásban gondolkodik a Tisza, akkor hoznia is kell ezeket a választókerületeket.
A megyei 1-es, szolnoki központú választókerülete 2014-ig két körzetnek számított, bár 1990-ben tarolt az MDF, ám az 1994-es nagy szocialista feltámadás után a jobboldalnak mindig csak vesztes kényszeredett mosolya jutott. Az egykori honvédelmi államtitkár, Iváncsik Imre előbb Füle Istvánnal párban, majd utóbbi Botka Lajosnéval közösen, végül Botka László szegedi polgármester édesanyja Iváncsikkal duóban négyszer is bucira verték a fideszes jelölteket, hogy aztán lezáruljon a választókerület MSZP-s korszaka. A baloldali-liberális tömb 2010-es összeomlása után előbb Bene Ildikó és Szalay Ferenc hozta a mandátumot a kormánypártoknak, utóbbi aztán a parlamenti karcsúsítás után a polgármesteri széket választotta, s Benére hagyta az immáron szimpla szolnoki körzetet. Aki viszont 2014-ben csak szorosan, alig 37 százalékkal csorgott be a Tisztelt Házba, így képviselőként mennie kellett, persze nem hagyták az út szélén, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőjének helyettesévé buktatták fel, ahonnét két éve menesztették. Utódának, Kállai Márianak két ciklus jutott, legutóbb mintegy 7 százalékkal verte összellenzéki kihívóját, ám bőven 50 százalék alatt maradt. Januárban szűkszavú posztban búcsúzott el közösségi oldalán választóitól, miután kiderült, hogy a pártvezetés – vagyis Orbán Viktor – lecserélte Berkó Attila megyei főispánra.
Neki antréként az a nem kis feladat jut, hogy legyőzze a Tisza egyik kirakatemberét, Rost Andrea Kossuth-, Prima Primissima és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekest, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját.
A Szolnok mellett 13 települést magába foglaló körzet választóinak csaknem kétharmadát a megyeszékhely adja, ahol 2024-ben nemcsak a polgármesteri posztot vette el az ellenzék a várost – a 2002-2006-os ciklust kivéve – 1998 óta vezető Szalaytól, de az EP-voksoláson a Tisza nagyjából három százalékkal verte a kormánypártokat. Mivel a mostani mérések azt mutatják, az erőviszonyok azóta nem a Fidesz-KDNP kedvére változtak, Rost Andrea a milánói Scala, a New York-i Met, a bécsi Staatsoper vagy éppen a londoni Royal Opera House után Szolnokot is meghódíthatja. A kerületben még a kutyapárti Viczán Péter, a munkáspárti Balog Imre Attiláné, a DK-s Mészáros Dávid és a mi hazánkos Kapás Roland próbálkozik a voksgyűjtéssel, közülük utóbbi kettő számíthat rá, hogy valamelyest látható szavazatmennyiséggel tudnak hozzájárulni pártjaik kompenzációs listájához.
Választás 2026: Bács-Kiskunban még él a régi szerelem, a Tisza Párt egy, jó esetben két mandátumot szerezhet a hatbólA megye északnyugati részén, a Jászságban, a 2-es – jászberényi központú – választókerületben is a múlt nagy, Fidesz-verő pillanatait idézné fel a Tisza Párt. A választási körzetek csökkentése előtt a területen két mandátumért ment a harc, amelyek egyikét Jászberényben az első három alkalommal az SZDSZ-es Kis Zoltán vitte el mindannyiszor, míg Jászapátiban – 2002 kivételével – a második Gyurcsány-kormányban honvédelmi miniszteri címig emelkedő, szocialista Szekeres Imre diadalmaskodott 2010-ig. Berényt és környékét Orbán Viktor első országlásának végétől a „fülkeforradalomig” a szocialista Gedei József képviselte a parlamentben, hogy aztán a népharag a Szabó Tamás-Pócs János fideszes duót küldje a T. Házba. Négy év múltán megosztoztak a pozíciókon, Szabó a polgármesteri posztot választotta, meghagyva a parlamenti politizálást Pócs Jánosnak, aki világhírnévre is szert tett 2017 decemberében egy fotó megosztásával az erdélyi erdélyi disznótorról, amelyen a leölt állat szőrébe azt perzselték: Ő volt a Soros.
Hogy ez ne legyen elég Pócs János kért gyerekeket, hogy a Mikulásnak szóló leveleiket a képviselői irodája postaládájába dobják be, majd ő eljuttatja őket a Télapónak, de zaklatott berúgva nőket és zárta be egy kazánba az egyik roma alkalmazottját, aki mellé egy égő papírt is bedobott, mostanság pedig egy Magyar Péter bábut hurcol magával, hogy szórakoztatónak szánt, de sokkal inkább kínos videókat készítsen.
Mindez eddig nem rengették meg pozícióját, 2018-ban 51, legutóbb pedig 19 század híján hatvan százalékkal nyert, nem véletlen, hogy a pártközpont elnézi neki faékegyszerű performanszait és a vállalhatatlannak tűnő balhéit.
A Jászberény mellett 19 települést magába foglaló körzetben tehát nem kis feladat lesz a legyőzése, a Tisza Halmai Ferenc nyugdíjas rendőrezredest, a tiszafüredi rendőrkapitányságot korábbi parancsnokát bízta meg a melóval, akit 2016-ban az év rendőrének választottak a megyében. Ahhoz, hogy felülmúlja kormánypárti riválisát, igencsak nagy szüksége lesz az errefelé jelentékeny számú, korábbi liberális és szocialista szavazók mellett a kiábrándult kormánypártiakra is. Reményt adhat számára, hogy Jászberény már ciklusok óta ellenzéki városvezetést választ, s 2024-ben az EP-voksoláson is verte Magyar Péter pártja a Fidesz-KDNP-t, ráadásul ugyanekkor Jászapátiban, Pócs szűkebb pátriájában a helyiek független, de a Tisza által támogatott polgármestert választottak, aki ráadásul a honatya fiát verte, ami vélhetően komoly ágyékrúgással ért fel a láthatóan dinasztiaalapításban gondolkodó képviselő számára.
Választás 2026: négy évvel ezelőtt a Fidesz tarolt a Buda környéki körzetekben, idén az ellenzék mind a négy egyéni mandátumot elhozhatjaA fentiek alapján nem érné nagy intelligencia-károsodás a T. Házat, ha a jászsági választók nemet mondanának a dinnyézésből meggazdagodott hajdani gázszerelő sokadik újrázására, ami egyúttal azt is jelentené, hogy a megye két voksolás alatt két, kevéssé vállalható potentátját is partvonalon kívül helyezte. Igaz, a megyei 4-es, törökszentmiklósi körzet egykori hűbérurát még a Fidesz pártközpont vette le a tábláról a négy évvel ezelőtti voksolás előtt, ugyanis a hajdani pusztapói bakter, Boldog István már a sokat látott vezetés számára is vállalhatatlanná vált. Így az egykori kétpói polgármester, aki 2010-től három cikluson át verhetetlennek bizonyult a körzetben, már a börtönre készülődhet.
21 Kutatóközpont: Két, alapvetően a Fidesznek kedvező körzetben is szoros a versenyPersze úgy tűnik, az igazság malmai az ő esetében is lassabban őrölnek, hiszen már több, mint öt éve, hogy vádat emeltek ellene, s az ügyészség letöltendő börtönt, pénzbüntetést és többmilliós vagyonelkobzást indítványozott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt, ennek ellenére Boldog a partvonalon kívülről is aktívan kampányol a közösségi oldalán. Igaz, csak a maga kőbaltás stílusában és nívóján, legutóbbi, a Tiszát lejáratni próbáló képén például rajta felejtette a mesterséges intelligencia logóját. Hogy mindezek mennyire rontják utóda, a 2022-ben 51,5 százalékos sikerrel debütált Herczeg Zsolt esélyeit, nem tudni, a 23 településből álló körzet északi részén van nagyobb esélye a Tiszának, a déli, délnyugati széle viszont inkább Bács-Kiskunhoz hasonlatos, vagyis erősen dominálhatnak a kormánypártok. Ráadásul a DK, a Jobbik, a Szolidaritás-Munkáspárt és a Mi Hazánk is indít jelöltet, utóbbi például azt a Szabó Bettinát, aki négy éve csaknem 8 százalékot vitt el a közösből.
Választás 2026: Heves közelebb mehet a Tiszához, de van város, ahol ehhez politikai földrengésnek kellene elnyelnie a FidesztHa a 4-es körzetet a Tisza szempontjából igencsak nehezen hozhatónak nevezzük, akkor nehéz jelzőt találni a 3-as, karcagi központú kerületre. Az első szabad választáson még az MDF-hez húzott, azóta viszont a Fidesz uralja a térséget. A jelenlegi jegybankelnök, korábbi pénzügyminiszter Varga Mihály 1994-től négyszer is hozta a mandátumot, 2014-ben a későbbi agrárminiszter, Fazekas Sándor diadalmaskodott, négy évre rá a korábbi megyei közgyűlési elnök, F. Kovács Sándor nyert 55 százalék feletti eredménnyel, amelyet legutóbb még 9 százalékkal meg is tudott fejelni, s végül 35 százalékot vert összellenzéki kihívójára. A Tisza ennek megfelelően nem egy nagyágyút, hanem egy 21 éves fiatal technikust, Kovács Hunor Krisztiánt indítja, aki az esélytelenek nyugalmával azért hajthat leginkább, hogy minél több voksot rakjon a kompenzációs közösbe. Nála is kisebb reményekkel állhat csatasorba a DK-s Pardi-Oláh Roberta, a legutóbb összellenzéki színekben elvérzett, jobbikos Lukács László György, illetve a mi hazánkos Somlay Róbert, aki 2022-ben több, mint 5 százalékot szedett össze, s ezzel az eredménnyel vélhetően most is elégedett lenne.
