A Tisza Párt kezdeményezésére az Európai Parlament újra napirendre vette a Beneš-dekrétumok ügyét

A Tisza Párt kezdeményezésére az Európai Parlament újra napirendre vette a magyarok kollektív bűnösségét kimondó Beneš-dekrétumok jelenlegi  alkalmazásának kérdését - közölte a párt európai parlamenti delegációja szerdán.

Az MTI által idézett közlemény szerint az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) szerdai ülésén a Tisza kezdeményezésére vitatta meg a Beneš-dekrétumok alapján zajló, jelenlegi földelkobzások ügyét Szlovákiában. A vita, mint írták, világossá tette, hogy nem pusztán történelmi kérdésről van szó, hanem ma is folyamatban lévő jogsértésekről.

A Tisza meghívására felszólaló Fiala-Butora János nemzetközileg elismert szlovákiai magyar jogi szakértő az ülésen hangsúlyozta: a Beneš-dekrétumok, a kollektív bűnösség elvének alkalmazása, valamint ezek kritikájának tilalma sérti az uniós jogot, különösen a tulajdonhoz való jogot és a szólásszabadságot. Hozzátette, ezek az intézkedések elsősorban a magyar kisebbséget érintik. A szakértő figyelmeztetett arra is, hogy ha az Európai Unió nem lép fel határozottan, hitelességét veszítheti, amikor más országokat bírál jogállamisági kérdésekben. Az ülésen részt vevő egyik szlovákiai civil szervezet képviselője szintén bírálta a szólásszabadság és a kisebbségi jogok megsértését, és hangsúlyozta, elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió területén ma is etnikai alapú jogkorlátozások történjenek.

A Tisza EP-delegációja szerint a vita megerősítette a párt álláspontját, miszerint az ügyet európai szintre kell emelni. A közlemény felidézi: februárban az Európai Parlament plenáris ülése is foglalkozott a kérdéssel, a LIBE bizottsági vita pedig újabb lépést jelent az ügyben. A következő időszakban európai parlamenti állásfoglalás előkészítésén kívánnak dolgozni, amely kimondaná, hogy az etnikai alapú kollektív bűnösségnek és az arra épülő jogi intézkedéseknek nincs helyük a mai Európában. A delegáció felszólította az Európai Bizottságot is, hogy a kisebbségi jogok védelmében ugyanolyan határozottan lépjen fel, mint más jogállamisági ügyekben, mert mint fogalmaztak, a kettős mérce elfogadhatatlan.

A közlemény szerint a vitán jelen lévő fideszes és KDNP-s EP-képviselők korábbi, sikertelen kezdeményezéseik felemlegetésén és az ülésen felszólaló szakértők bírálatán túl érdemi észrevételt nem tettek. A Tisza EP-delegációja úgy fogalmazott: a magyar kormány akkor képviselné valóban a felvidéki magyarok érdekeit, ha csatlakozna ahhoz a széles európai koalícióhoz, amelyet a Tisza Brüsszelben épít a magyarok jogainak védelmében, és amelynek a Fidesz pártszövetsége, a Patrióták kivételével már szinte minden politikai erő része. A Fidesz ehelyett hamis érvekre építve áldozati szerepbe helyezkedett, és inzultálta azt a magyar kisebbségi felszólalót, aki saját közösségének jogsérelmeiről beszélt - közölte a Tisza EP-delegációja, hangsúlyozva, céljuk, hogy szövetségek építésével és európai szintű fellépéssel védjék a magyarok jogait Európában.

A fideszes Gál Kinga a témában Gubík Lászlóval, a felvidéki Magyar Szövetség elnökével tartott közös sajtótájékoztatót. A Robert Ficóval szövetséges kormánypárt EP-képviselője természetesen nem bízik az európai intézményekben, amelyekben szerinte nincs készség arra, hogy „olyan súlyos ügyeket, mint a Beneš-dekrétumok mai érvényesülése, a kollektív bűnösség elvének 2026-ban is joghatást keletkeztető alkalmazása, elítéljék és azzal szemben fellépjenek”. Szerinte az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) meghallgatása az ügyben ismét azt bizonyította, hogy az európai intézmények nem mutatnak valós készséget a kérdés kezelésére.

Gál Kinga állítása szerint a Patrióták EP-frakciója azt javasolta, hogy a magyar közösség vezetője is az előadók között legyen a bizottsági ülésen, ám a frakciók többsége, köztük az Európai Néppárt, ezt nem tette lehetővé. Majd emlékeztetett, hogy ő maga már 2007-ben kezdeményezte a Beneš-dekrétumok mai érvényesülésének megtárgyalását a LIBE-bizottságban majd 2012-ben újabb meghallgatást is tartottak az ügyben, de az Európai Bizottság részéről „mély, cinikus hallgatás és nemtörődömség” volt tapasztalható.

Gál Kinga sajnálkozott, hogy az ügyet szerinte a Tisza Párt pártpolitikai célokra használja, úgy véli, egyetlen szlovák kormány sem tett semmit a kérdés rendezése érdekében. Majd terelt is egy kicsit, mondván, a kárpátaljai magyarok helyzete vagy a kényszersorozások kérdése ügyében szerinte nincs hasonló fellépés, és mély csend tapasztalható akkor is, amikor a nemzeti kisebbségek ügyében konkrét és komoly kérdéseket próbálnak napirendre vinni az Európai Parlamentben. Kifogásolta még, hogy a szakbizottsági meghallgatás szerinte nem arról szólt, amiről kellett volna, mert a Fideszt bírálták.

Gubík László a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a a szakbizottsági ülés és általában a Beneš-dekrétumok ügye újabb érv amellett, hogy a felvidéki magyar közösségnek vissza kell szereznie a képviseleti erejét, és nem szabad mások jóindulatától függenie, amikor egy bizottsági ülésen jelen akar lenni. Sajnálta, hogy nem szólalhatott fel a szakbizottság ülésén, mert politikai értékelés helyett szakmai szempontból szólt volna hozzá, Fiala-Butora János jogi szakértő álláspontjával egybehangzóan.

A Magyar Szövetség elnöke felidézte, hogy a szlovák földalap 2019-ben újraindította a Benes-dekrétumok mentén történő földelkobzási eljárásokat, majd kitért azért arra is, hogy amikor a szövetség foglalkozni kezdett az üggyel, a Robert Fico-féle szlovák kormány úgy reagált, hogy hat hónapos szabadságvesztéssel fenyegette azt, aki ezt a kérdést megnyitja vagy bírálja.