MOL;osztalék;pártfinanszírozás; NER;Mathias Corvinus Collegium;MCC;

Csaknem 250 milliárd forintos választás előtti osztalékeső jön a Molnál, az Orbán Balázs-féle MCC 25 milliárdban reménykedhet

Van, aki szerint a Barátság kőolajvezeték bizonytalanságai, a kedvezőtlen szabályozás, például a hatósági üzemanyagár visszaállítása vagy éppen a szerb NIS-felvásárlás akár szerényebb kifizetést is indokolhatott volna. Az osztalékról döntő Mol-közgyűlés időpontját váratlanul előrehozták.

Idén a tavalyinál csaknem egytizedével több, 241 milliárd forintos osztalékot fizetne tulajdonosainak a Mol – számítható ki az cégcsoport tőzsdezárás utáni csütörtöki irataiból. E szerint az igazgatóság a 15 százalékos esést mutató 262 milliárd forintos 2025-ös anyavállalati nyereség 92 százalékát kiosztaná. A döntést az eredménnyel, az erős mérleggel, a befektetési tervekkel, a környezet bizonytalanságaival és a szabályozással indokolták. Az Erste elemzőit az úgynevezett CSS EBITDA-eredmény dollárban közel 10 százalékos emelkedése tükrében az osztalék nem lepte meg.

Mások ugyanakkor úgy vélik: egyéb fontos tények – így a 2022 óta csökkenő tárgyévi eredmény, az olcsó olajbeszerzést biztosító Barátság kőolajvezeték bizonytalanságai, a kedvezőtlen szabályozás (például a hatósági üzemanyagár visszaállítása) vagy éppen a szerb NIS-felvásárlás akár szerényebb kifizetést is indokolhatott volna.

Lapunk számításai szerint a 2020-ban a magyar állam, 2021-ben pedig az állam és a Mol révén az Orbán-kormányhoz hű szereplők vezette magánalapítványoknak adományozott 10-10, illetve 10,5 százaléknyi Mol-részesedés után a mostani osztalékesőből a Budapesti Corvinus Egyetemet irányító Maecenas Universitatis Corvini és a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium egyaránt 25-25 milliárd, a Mol-Új Európa pedig 26 milliárd forintos osztalékbevételt remélhet. (Előbbi két alapítvány a Richterből is hasonló bevételt húz.)

Az osztalékról döntő, eredetileg április végére meghirdetett Mol-közgyűlés időpontját március elején váratlan fordulatként érdemi indoklás nélkül a parlamenti választás előtti péntekre hozták előre.

Ez azt a látszatot kelti, mintha a megméretés eredménye befolyásolhatná a közgyűlés kimenetelét. 

Bár a Mol-vezetőség az elmúlt 16 év során igen szoros kapcsolatot alakított ki a kormánnyal, a csoportot 26 éve irányító Hernádi Zsolt a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kabinetekkel is megtalálta a közös hangot. További, sajátos fejleményként Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke a brüsszeli Politicónak hétfőn – annak ürügyén, hogy a párt az üzleti életből keresi az állami vállalatok leendő irányítóit - azt nyilatkozta, hogy a (magánkézben lévő) Mol vezetői és tulajdonosi felépítését egy különleges munkacsoportjuk vizsgálja. Kétharmados parlamenti többség nélkül a tulajdonosi szerkezetet a stratégiánál nehezebb lesz megváltoztatni – fűzte hozzá. Kapcsolódó kérdéseinkre lapzártánkig sem a Moltól, sem a Tiszától nem érkezett válasz.

A hazai feldolgozóiparban újabban a fehérgalléros, a mérnöki munkát végző dolgozók létszámát csökkentik.