Választás 2026: Kis megyében jöhet a nagy fordulat

Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban? – merenghettek az ellenzéki pártok az elmúlt négy országgyűlési voksolás után, ha ránéztek Komárom-Esztergom rendre narancsba borult térképére, s felidézték a 2010-es fülkeforradalom előtti időket. Merthogy az ország legkisebb megyéje a rendszerváltás előttről örökölt történelmi-gazdasági hagyományok okán a baloldal egyik legstabilabb hátországának számított: a hajdani bányásztelepülések és iparvárosok óramű pontossággal szállították a parlamenti mandátumokat – jellemzően – a szocialistáknak.

A legutóbbi négy választáson viszont tarolt a Fidesz-KDNP, még 2022-ben is, noha a nagy tavaszi földbe állás előtt úgy tartották a szakértők, az összellenzék két választókerületben is esélyes, sőt, a triplázás sem tűnt ördögtől valónak. Utóbbi meg is lett, igaz, nem az ellenzéki szavazók szájíze szerint: a totális kormánypárti sikert még Fidesz helyi erős embere, Völner Pál korrupciós ügye sem veszélyeztette.

Az elmúlt három és fél évtizedben – a rendszerváltáskori ipari összeomlás miatt – előbb a poklot megjárt, majd – a főváros közelségének, illetve a kiemelkedően jó infrastruktúrának köszönhetően – csúcstámadásra indult helyieket azonban olyan „pitiáner” történések, mint a Völner-Schadl-ügy, nem izgatták fel, a felszín nyugodt maradt, a mélyben, települési szinten azonban egyre markánsabban látszott az igény a változásra, amelynek az elmúlt két önkormányzati voksoláson hangot is adtak több helyen. Ez a fajta elégedetlenség a jelen mérések alapján akár arra is elegendő lehet, hogy ne csak adott településeken, de választókerületi szinten is beintsenek a hatalomnak.

Tatabányán, a komárom-esztergomi 1-es körzet székhelyén például már 2019-ben beintettek a helyiek a Fidesz-KDNP-nek, s ellenzéki polgármestert ültettek a városvezetői székbe, majd ezt a mutatványt két évvel ezelőtt is megismételték, csakhogy míg előbb csak 2,7 százalékkal nyert Szűcsné Posztovics Ilona, addig utóbb már tíz felett. Cseppet sem mellékesen az EP-voksoláson az akkor újonc Tisza Párt csak alig valamivel több mint öt százalékkal maradt le a kormánypártok mögött a városban, ahol a baloldal is jól szerepelt, vagyis a megyeszékhely közelmúltja szép reményekre jogosítja a változásban bízókat. Ráadásul a választókerületet Tatabányával együtt csak fél tucat település alkotja, s a másik mérvadó helyen, Tatán ugyan a legutóbbi önkormányzati voksoláson a Fidesz-KDNP triumfálhatott, de ezt leginkább az ellenzéki megosztottságnak köszönhette, hiszen a kormánypárti polgármester csak 97 szavazattal nyert erősebb kihívója ellen, eközben a másik ellenzéki indulót közel 1600-an támogatták, s az uniós szavazáson is négy százalékon belül maradt a Tisza.

Az ellenzék előretörése persze annyiban nem meglepő, hogy a körzet a rendszerváltás utáni két évtizedben – leszámítva az első, 1990-es voksolást, amikor az SZDSZ-es Szalay Gábor győzött – stabil szocialista bázisnak számított: 1998-ig a bányászszakszervezeti vezető, Schalkhammer Antal hozta az MSZP-nek a mandátumot, tragikusan korai halála után 2002-től pedig – az azóta szintén elhunyt – Schvarcz Tibor vette át a stafétát.

A fülkeforradalommal aztán itt is elsüllyedt az MSZP-SZDSZ vadvízi evezősegység, a Fidesz-KDNP a hajdani bányászvárost és környékét is bevette, Bencsik János négyszer is simán bejutott a parlamentbe, igaz, csak elsőre meggyőző, 54 százalékos eredménnyel, azóta rendre a voksok kevesebb, mint felével, legutóbb 48 százalékkal. Az 1998-ban még az SZDSZ országos listájáról a T. Házba jutott Bencsik nyolc évvel később már jelenlegi formációja listáján kapott bejutó helyet, akkor mint tatabányai polgármester – 1990-től vezette a várost öt cikluson át –, s választói – és a Fidesz vezetői – pályafutása vargabetűit is rendre elnézték neki, hiszen azon kevés kormánypárti politikus közé tartozott, aki többször is szembe mert menni a központi akarattal, így például anno nyíltan kritizálta és nem szavazta meg a trafiktörvényt vagy éppen Paks II. aktáinak titkosítását, sőt, a kockás inges pedagógus-tiltakozás idején a szimbolikussá vált ruhadarabban ment be a parlamentbe.

Mindezek alapján bizton állítható, nem lesz egyszerű legyőzni őt, s esetleges veresége nem is annyira személyének, mintsem pártjának szól majd. Legfőbb kihívója, a tiszás Sopov Ildikó Éva pénzügyi technológia területen dolgozik jogtanácsosként, már Magyar Péter formációjának EP-listáján is szerepelt, s a jelenlegi mérések alapján igencsak komoly előnnyel vezet. Akkorával, hogy elvileg a mi hazánkos Boda Bánk, a kutyapárti Ladányi Luca, de még a DK egyik nagyágyúja, az itt induló Vadai Ágnes sem zavarhat be a képbe – persze a mértéktartás a 2022-es várakozás és eredmények alapján azért indokolt.

A felmérések Tisza-előnyt mutatnak a 2-es, esztergomi székhelyű választókerületben is, ahol azonban négy éve a már említett Völner-ügy sem volt elegendő, hogy ledőljön a Fidesz-KDNP-s bástya. Pedig a hajdani igazságügyi államtitkár a kormánypártok első számú megyei üdvöskéjének számított, ám a választók átléptek azon a tényen, hogy éveken át „elintézett” ezt-azt a végrehajtói kar főnökének, Schadl Györgynek, aki a vád szerint hétszámjegyű összegekkel honorálta a segítő szándékot, olykor éppenséggel a minisztérium kapujában leróva háláját. Ennek ellenére 2022-ben az akkor a semmiből sebtében csatasorba lökött esztergomi alpolgármester, Erős Gábor bő tíz százalékot vert az összellenzéki jelöltre, s immáron képviselőként méretheti meg újra magát, noha ő sem makulátlan múlttal érkezett a nagypolitikába: a korábbi nemzetközi taccsbíró – a 2010-es labdarúgó-világbajnokságon elődöntőjében is lengetett – 2018-ban azzal került a hírekbe és a NAV listájára, hogy feketén foglakoztatott alkalmazottakat, a 2014-es önkormányzati választás kampányára készült önéletrajzában pedig diplomásnak vallotta magát, noha nem volt felsőfokú végzettsége.

Hogy a hajdani partjelzőből egykori pártjelző legyen, azért a Tisza egyik alelnöke, Radnai Márk tehet a legtöbbet. Pártja a két évvel ezelőtti EP-választáson a városok közül Esztergomban és Lábatlanban ugyan bő tíz százalékkal kikapott a Fidesz-KDNP-től, Dorogon és Nyergesújfalun viszont már akkor simán nyert, azóta pedig elvileg nem a kormánypártok előnyére változtak az erőviszonyok. Erőst erősítheti, ha a választásokig megelevenedik a radnaimark.hu oldal, amelyet ismeretlenek hoztak létre, s egy szobabelsőt mutat bevetetlen ággyal, s az éjjeli szekrényen egy tálkával, benne gyanús porral. Annyi már kiderült, hogy a szoba Magyar Péter és exbarátnője, Vogel Evelin légyottjának helyszíne, a propagandasajtó szerint azonban ennél több is szerepelhet a felvételen, a Tisza szerint viszont minden más a mesterséges intelligencia műve. Az ügyben mindenesetre több feljelentés is született, s a közhangulat sem egységes, mennyire fér a kampányba egy ilyen videó nyilvánosságra hozatala, így nem tudni, április 12-ig kiderül-e, mi van a felvételen, mely amúgy a szakértők szerint legfeljebb a bizonytalanokra hathat, az elkötelezett szavazókat vélhetően nem ingatja meg. A 30 település alkotta körzetben a két nagy rivális mellett a szokásos trió, a DK, a Mi Hazánk és a Kutyapárt indít jelöltet, de maximum azzal a reménnyel, hogy valamennyi töredékszavazatot hozzanak a kompenzációs listákra, ha egyáltalán lesz nekik.

Sokkal szorosabb állást mérnek a komárom-esztergomi 3-as, komáromi székhelyű választókerületben, ahol a kormánypártok továbbra is az egyik legnagyobb fideszes túlélőben, Czunyiné Bertalan Juditban bíznak. A 2016-os tanárdemonstrációkba belebukott hajdani köznevelési államtitkárt a 2010-es fülkeforradalom emelte a bokodi képviselő-testületből a T. Házba, ahol hamar országos karrier várt rá a kormánypártok kevéske női politikusaként. Miután 16 éve legyőzte Keleti György hajdani szocialista honvédelmi minisztert, fel- és ámokfutása másfél ciklusig tartott, s bár lehetetlennek tűnt a feladat, hogy alulmúlja elődjét, Hoffmann Rózsát, sikerült a „bravúr”: regnálása során botrány botrányt követett, az iskolák napi működési problémákkal küzdöttek, ráadásul rendre saját embereit nevezte ki az intézményekbe, s alkalmatlanság vagy plágiumgyanú sem számított a csókosok beiktatásától. Digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztossá lefokozva folytatódott karrierje, s bár a koronavírus idején ráégett a digitális oktatás csődje, tavaly mégis Navracsics Tibor minisztériumában kapott területfejlesztési államtitkári posztot. Négy éve 55 százalék feletti eredménnyel, több, mint húsz százalékot verve összellenzéki riválisára hozta a 2010-ig balos körzetet – 1994-2006 között az MSZP-s Zatykó János zsinórban négyszer porolta el aktuális jobboldali riválisát –, most vélhetően minimális sikerrel is elégedett lenne.

Esetleges örömét a komáromi ügyvédnő, Árvay Nikolett változtatná ürömmé, a Tisza jelöltjének önbizalmát növelheti, hogy a 2024-es EP-voksolás óta, amikor is 15 százalékkal nyert a Fidesz-KDNP a körzetközpontban, látványosan erősödött a környéken Magyar Péter formációja, bár a választókerület tagoltsága – 41 település alkotja – a kormánypártoknak kedvez. A DK, a Mi Hazánk és a Kutya Párt is indít jelöltet a 3-as körzetben, ráadásul bizonyosan itt a legnagyobb téttel: a kispártok akár a mandátum sorsát is eldönthetik.