Merthogy az elmúlt 28 évből az látszik, hogy az országgyűlési voksolásokon nagyjából rendre csak az merült fel, mekkora különbséggel verik meg aktuális ellenfelüket a fideszes – és valamelyik éppen csapódó mamelukpárti – jelöltek.
A 2010-es fülkeforradalom óta ráadásul mindinkább nyílt az olló a kormánypártok javára, s 2022-ben a legnagyobb Fidesz-KDNP-s sikert is Győr-Moson-Sopron, ezen belül is a csornai választókerület jegyezte: Gyopáros Alpár a 75 település összes szavazókörében legyőzte összellenzéki kihívóját, akire 50 százalékot vert, s 71,2 százalékkal vitte el a mandátumot.
Négy év alatt azonban sok víz lefolyt a Dunán, a Rábán, a Rábcán, a Marcalon és a Lajtán, eközben a kormánypárti erőfölény meglehetős rátartisággal, nagyképűséggel, kontrollvesztéssel és a sebezhetetlenség érzetével társult, melynek hatása már a 2024-es önkormányzati voksoláson ordas maflásban tárgyiasult, hiszen az öt választókerületi központból kettőben, Győrben és Mosonmagyaróváron ellenzéki polgármestert választottak, sőt, utóbbiban a testületi többségét is elbukta a Fidesz-KDNP. Azóta pedig az akkor még csak a megyeszékhelyen mérvadó Tisza is „befolyt” a megyébe, ahol ráadásul botrányról botrányra bukdácsoltak a kormánypártok, s mindezek meglehetősen felborították a lassan három évtizedes status quót.
Választás 2026: Veszprém már nem biztos NER-bástya, reális az esélye, hogy a Tisza két mandátumot is begyűjtOlyannyira, hogy az 1-es, győri székhelyű, a város mellett csak Kisbajcsot, Nagybajcsot és Véneket magába foglaló választókerületben a mérések alapján jelen állás szerint Tisza-siker várható. Ami azt jelentené, hogy az MSZP-s Balogh József 2006-os győzelme után 20 évvel bukna el egy győri egyéni mandátumot a Fidesz-KDNP. Korábban nem volt ilyen egyértelmű a fiatal demokraták fölénye a városban, amely a 2011-es választási reform előtt három egyéni képviselőt küldhetett az akkor még nevéhez valamivel méltóbb Tisztelt Házba: a rendszerváltáskor az MDF-es Medgyasszay László, párttársa, Bakó Lajos, valamint a szabad demokrata Rab Károly nyertek, sőt, utóbbi az 1994-es szocialista tájfun idején is megőrizte mandátumát, s a körzetében nyert aztán nyolc éven át Balogh. A másik két győri körzet viszont Medgyasszay, illetve a fideszes Szakács Imre privilégiumává vált, míg 2010-ben az addig balra húzó választókerületben kóstolt bele az országos politikába Borkai Zsolt. Aki a parlament létszáma, s így az egyéni körzetek csökkentése után visszavonult a polgármesteri székbe, az 1-es körzet mandátumát pedig Simon Róbert Balázs sajátította ki, aki 2014 óta sorrendben 48,7, majd 49,5, végül 50,4 százalékkal nyert. Ami láthatóan nem volt elég meggyőző, hiszen bár még csak 55 éves, negyedjére nem méretheti meg magát, ugyanis a pártvezetés – vagy szűkítsük: Orbán Viktor – a jelöltcsere mellett döntött, s így Szeles Szabolcs Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő, korábbi alpolgármester kap bizalmat.
Tiszás kihívója a 2024-ben civil színekben a polgármesteri széket elnyerő Pintér Bence személyi referenseként dolgozó, a posztjáról az előválasztási siker után lemondó Diószegi Judit lesz, aki a Tisza ereje mellett – az EP-választáson kevesebb, mint 4 százalékkal nyert csak a Fidesz-KDNP – nemcsak korábbi főnöke mind nagyobb népszerűségében bízhat, hanem hogy a választókat kellően felháborítják a kormánypártok győri szekciójának futószalagon érkező botrányai. Ezek közül a Győr-Szol városi szolgáltatócégnél eltűnt 1,7 milliárd forint komolyan kiverte a biztosítékot a városban, jelentősen erősítve ezzel Pintér pozícióját. Kérdés, Diószegi tud-e ebből profitálni, s persze az sem mindegy számára, hogy a DK-s Komáromszky Attila, illetve a mi hazánkos Koródi István hány voksot visz el a kormánypártok ellen voksolni szándékozóktól.
Választás 2026: Baranyában orvos indul orvos ellen meg a propaganda, amelynek nagyjából mindenki bedőlA másik győri székhelyű választókerületben, a 2-esben is lehet keresnivalója a Tiszának, de nagyot kell melóznia, hogy megszerezze a mandátumot, ugyanis a város mellett 33 település, a megye délkeleti része is ide tartozik, s falvakban még mindig igencsak erősek a kormánypártok. Nem véletlen, hogy Kara Ákos 2014 óta sokkal biztosabban hozta a körzetet Simonnál, előbb 55, majd 57 százalékkal, legutóbb pedig, ha minimálisan is, de a 60-at is átlépte. Ám őt is utolérte a pártközpont szelleme, így egyéni képviselői munkája bizonyosan véget ér, hiszen a Fidesz-KDNP Borkai egykori alpolgármesterét, Fekete Dávid önkormányzati képviselőt, Győr és térsége élhetőségéért és fejlesztéséért felelős miniszteri biztosát indítja helyette. Fekete népszerűsége az elmúlt időben megkopott ugyan a városban – a Győr-Szol ügye mellett sokan nem felejtik el neki, hogy javaslatára a tavaly júliusi közgyűlésen a fideszes többség kimondatta a képviselő-testülettel, „hogy a települési szolidaritási hozzájárulás fizetése Győr stratégiai érdeke”, ami azért elég érdekes kommunikációs próbálkozás egy 13,1 milliárdos elvonás megindoklására –, ám a falvakban a neve mögé írt Fidesz-KDNP akár elegendő is lehet a mandátumhozz. A Tisza a végzettsége szerint történész, de – többek között korábban az Audinál is dolgozó – stratégiai beszerzőt, Néher Andrást indítja Feketével szemben, s itt méreti meg magát a DK-s Orbán Adrienn és a mi hazánkos Pócs Miklós is.
Választás 2026: Budapesten a Fidesz és a Tisza is ellenzéki győzelmet vár, az igazi csaták baráti tűzben zajlanakHa akad olyan választókörzet, ahol felesleges megtartani a voksolást, s előre oda lehet adni a mandátumot, az bizonyosan a győr-moson-soproni 3-as, csornai központú. A körzetszékhely és Kapuvár mellett 76, jellemzően kistelepülés alkotta körzet négy éve kiérdemelte a legnarancsosabb vidék címet, hiszen 70 százalék feletti eredménnyel ritkán nyer valaki egyéniben. Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos számára persze a győzelem nem számított meglepetésnek, hiszen a 2009-es időközi voksolást is beleszámítva – a parlamentet az EP-re cserélő Áder János megüresedett helyére kiírt választást nyerte meg – ez már a hatodik kampánya, s rendre látványosan javítani tudott az eredményén: 2014-ben 58,8, négy évre rá 63,9, legutóbb pedig 71,2 százalékot kapott.
Kritikusai persze mondhatják, könnyű neki, a készbe ült bele, hiszen a körzet korábban a csornai születésű Áder territóriuma volt, aki 1998-tól hozta a korábban SZDSZ-es, majd MSZP-s képviselőt választó kerületet. A körzethez 2011-ben hozzácsapták a kapuvári körzet egy részét is, ami az 1990-es szabad demokrata elhajlást leszámítva rendre jobbra húzott, s az összevonás előtt három cikluson át Ivanics Ferenc személyében fideszest választott képviselőnek. Ráadásul Gyopáros az arca a Magyar Falu Programnak, melyből – ha már nála a „kasszakulcs” – körzete települései igencsak profitáltak, vagyis minden adott az újrázásához. Ebben elsősorban Bóna Szabolcs agrármérnök, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója, a Tisza agrárszakpolitikusa akadályozhatja meg, aki amellett, hogy ért a helyi gazdák nyelvén, szakmailag is nehezen kifogásolható, hiszen 2022-ben elnyerte az év állattenyésztője címet. Más kérdés, hogy a pártbeidegződéseket a kistelepüléseken nehéz megváltoztatni. Persze még mindig sokkal több a sansza, mint a DK-s Szabó Zoltánnak vagy Szilágyi Józsefnek a Mi Hazánkból.
Választás 2026: a vörös Nógrád csak mítosz, Salgótarján térségében kisebb, Balassagyarmatéban egészen nagy csoda lenne az ellenzéki győzelemA jelenleg 4-es, soproni körzetben legalább akkora meglepetés lenne a tiszás győzelem, mint 1990-ben a fideszes Szájer József sikere. A rendszerváltáskor az volt az akkor még valóban fiatal demokraták egyetlen egyéni mandátuma, s bár az 1994-es MSZP-s comeback őt is elsöpörte, mielőtt 2004-ben kiment az EP-be tableten alaptörvényt írni, illetve ereszcsatornán kúszni, 1998-tól kétszer is hozta pártjának a győzelmet. A stafétát Firtl Mátyás vette át tőle három ciklusra, 2018-tól pedig Barcza Attiláé a körzet, aki előbb 54, majd 57 százalékkal triumfált. Őt kellene legyőznie a négydiplomás ügyvédnek, Hallerné Nagy Anikónak, a Tisza jelöltjének, aki leginkább abban bízhat, hogy pártja országos népszerűség-növekedése Sopronban és a környező 31 településen is érződik majd, s így eltüntethető az EP-választás 12 százalékos kormánypárti előnye. És persze abban is, hogy nem a mi hazánkos Pisák istvánra, illetve a DK-s Simon Zoltánra leadott szavazatok fognak majd hiányozni számára a végelszámolásnál.
A megyei 5-ös körzet ugyan 2010 óta Nagy István agrárminiszter felségterülete, aki ráadásul az előző három voksolást egyre meggyőzőbb eredménnyel nyerte – sorrendben 50, 55 és 59 százalékkal –, ám korábban Mosonmagyaróvár és környéke kétszer is a jobboldal ellen szavazott – 1994-ben és 2006-ban is szocialista jelölt nyert –, ráadásul két éve nyáron az önkormányzati voksoláson komoly gyomrost kaptak a kormánypártok, ugyanis 2006 után – addig rendre MSZP-s városvezetője volt a körzetszékhelynek – újra elveszítették a polgármesteri posztot, sőt, a város korábbi első embere, Szabó Miklós – aki fideszesként nyert anno – civiljei élén leváltotta a Fidesz-KDNP-s vezetést. Ráadásul az EP-voksoláson is csak 7 százalékon belül maradt alul a Tisza a kormánypártokkal szemben, s sokak szerint a szarvasmarha száj- és körömfájás-járványt sem kezelte megfelelően a kormány, s pláne földijük, az agrárminiszter, akinek így akár meg is kophatott a népszerűsége a falvakban is. Ennek nyertese a Tisza jelöltje, Porpáczy Krisztina háziorvos lehet, persze a többi induló, így a mi hazánkos Csoma Krisztián és a DK-s Kovács Nikoletta annyit azért bekavarhat, hogy Nagy megőrizze a mandátumát.
