Fordulat és folytonosság a francia választáson

Egy évvel a sorsdöntő elnökválasztás előtt a francia önkormányzati választások második fordulója próbált látleletet adni az ország politikai hangulatáról. A legnagyobb figyelem Párizst övezte, ahol korszakváltás történt ugyan, de a politikai irányvonal változatlan maradt. A fővárost tizenkét évig irányító Anne Hidalgo távozásával örökségét párttársa, a szocialista Emmanuel Grégoire viheti tovább. A 48 éves politikus a vártnál magabiztosabb győzelmet aratott, a szavazatok több mint 51 százalékát megszerezve. Győzelme azt jelenti, hogy a szocialisták immár negyedszázada őrzik hatalmukat a Szajna partján. Grégoire programja a folytonosságra épül: elkötelezte magát a Hidalgo-féle „kerékpáros város” koncepciója mellett, így városvezetése alatt tovább kívánja bővíteni a bicikliutak hálózatát. Emellett ambiciózus lakhatási terveket vázolt fel, 2035-ig 30 százalékra emelné a szociális bérlakások arányát, többek között üresen álló irodaházak átalakításával és az alacsonyabb épületek emeletráépítésével.

Grégoire legnagyobb riválisa, Rachida Dati korábbi kulturális miniszter számára komoly kudarc az eredmény. Bár a mérsékelt jobboldal által támogatott Dati mögé felsorakozott a Macron-féle centrum is, a 40 százalékot el nem érő eredmény komoly visszalépés a jobboldal számára, amely a főváros visszahódítását tűzte ki célul. Az eredmény rávilágított arra is, hogy az elnöki tábor és a hagyományos jobboldal szövetsége a nagyvárosi környezetben egyelőre nem tudta áttörni a baloldali dominanciát.

Marseille-ben hasonló forgatókönyv játszódott le, ahol a baloldali Benoît Payan megőrizte polgármesteri székét. A szocialista politikus 53 százalékkal utasította maga mögé a jobboldali populista Nemzeti Tömörülés (RN) jelöltjét, Franck Allisiót. A szélsőjobboldal számára a dél-franciaországi Marseille megszerzése szimbolikus győzelemmel ért volna fel a 2027-es elnökválasztás közeledtével. Bár az RN végül csak a második helyen végzett Nîmes-ben és Toulonban is, a pártvezetés sikerként értékelte a szereplést, utalva arra, hogy a párt korábban sokkal gyengébben szerepelt ezekben a városokban. Nizzában pedig a populisták szövetségese, Éric Ciotti diadalmaskodott. Marine Le Pen az eredmények ismeretében egyenesen hatalmas győzelemről beszélt.

Lyonban a zöldpárti Grégory Doucet sikeresen védte meg a városházát a konzervatív és középi erők által támogatott Jean-Michel Aulas-szal szemben. Le Havre-ban Édouard Philippe korábbi miniszterelnök aratott létfontosságú győzelmet. Philippe számára ez a siker a politikai túlélést és a jövőbeli elnöki ambíciók megalapozását jelentette, hiszen korábban világossá tette: polgármesteri újraválasztása a feltétele annak, hogy 2027-ben elinduljon az elnöki székért.

Franciaországban a helyhatósági voksolás során a választók nem közvetlenül a polgármesterre, hanem a tanács tagjaira szavaznak, s a győztes lista prémiummandátumai révén a többség jelöli ki a város vezetőjét. A mostani eredmények azt mutatják, hogy míg a vidék és a kisebb települések körében a jobboldali populizmus erősödik, a francia metropoliszok továbbra is a baloldali-zöld szövetségek és a pragmatikus mérsékelt erők bázisai maradnak.