Az Európai Unió Tanácsa, vagyis a tagállami miniszterek üléseit koordináló szerv hivatalos válasza szerint az ülésekre a szakmai titoktartás szabályai vonatkoznak. A Népszava kérdéseire azt válaszolta a Tanács, hogy mély aggodalmat kelt az a hír, miszerint egy tanácstag állítólag zárt ajtók mögött zajló miniszteri szintű tanácsi megbeszélések tartalmát adta át egy külföldi hatalom képviselőinek.
Még a hétvégén írta a Washington Post, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Külügyi Tanács üléseinek szünetében is fel szokta hívni Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy tájékoztassa őt az ott elhangzottakról.
Nem újdonság, hogy Szijjártó Péter lobbizik az orosz érdekekért, de a bizalomnak most vége egy kicsitA Tanács munkatársa felhívta a figyelmet, hogy a Tanács eljárásaira vonatkozik az EU alapszerződésének 339. cikkében lefektetett szabálya: az unió tisztviselői szolgálati jogviszonyuk megszűnését követően sem fedhetik fel a szolgálati titoktartási kötelezettség alá eső információkat.
„Tanács üléseire a szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik, kivéve, ha a Tanács másként határoz, például amikor a tanácskozásokat vagy a dokumentumokat nyilvánosságra hozzák. Ez a szakmai titoktartási kötelezettség a lojális együttműködés elvének és a kölcsönös bizalom elvének kifejeződése, amelyek minden tagállamra kötelezőek, és amelyek alapvetőek az Európai Unió és intézményeinek munkájához” - írta a Tanács a hivatalos válaszában.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a tagállamoknak egységes hozzáférést biztosít a Tanács a különböző dokumentumokhoz és anyagokhoz, vagyis
nem történhet meg, hogy Magyarországot kizárják egy folyamatból.
A Tanácsban a munkafolyamatok során többszintű titkosítás létezik, köztük szigorúan titkos, titkos, bizalmas, vagy korlátozott információ. A korábbi értékelések alapján a tanácsi üléseken elhangzott információk legalábbis a „bizalmas” információk lehetnek. Ennek a hivatalos meghatározása szerint a jogosulatlan nyilvánosságra hozatala „károsíthatja az EU vagy egy, vagy több tagállam alapvető érdekeit”.
A Tanács munkája során ugyanakkor számos olyan írásos dokumentum keletkezik, amelyek nem ezek alá esnek, hanem korlátozott terjesztésűek. Ezek nem nyilvánosak, de a szakmai titoktartás kötelezettségei vonatkoznak még ezekre is.
A külügyi tanács ülése nagyjából havonta ülésezik, itt a tagállamok külügyminiszterei döntenek számos kérdésről, például a szankciós csomagok elfogadásának is ez az utolsó szintje. Ezeket az üléseket az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas vezeti le. A külügyi területen a legtöbb kérdésben szükséges a tagállamok közötti egyhangúság, de ahol ez nem is feltétel (például kereskedelmi kérdések), a Tanács mindig törekszik a teljes konszenzusra.
Szijjártó ellentmondásosan kommunikál az ügyről. Az X csatornán a magyar külügyminiszter hazugságnak és fake news-nak nevezte Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejegyzését, ahol Tusk szégyennek nevezte, hogy Szijjártó rendszeresen tájékoztatja Moszkvát. A magyar nyilvánosság felé a Telex kérdésére ugyanakkor nevetve beszélt arról, hogy szerinte másokkal való egyeztetés a diplomácia része. „Minden olyan fontos partnerünkkel szoktam egyeztetni, akiket érintenek az ott születő döntések” - mondta Szijjártó.
Donald Tusk szégyennek nevezte Szijjártó Péter beismerését, a külügyminiszter álhírt emlegetAhogy mi is írtunk róla, hétfőn az Európai Bizottság azt mondta, elvárja Szijjártótól, hogy tisztázza a híreket. Kedden az Európai Bizottság szóvivője, Anitta Hipper úgy nyilatkozott, hogy Kaja Kallas telefonon fog beszélni Szijjártóval. Kérdésünkre, hogy megtörtént-e már a beszélgetés, eddig nem kaptunk választ.
Szlovákiában is botrány lett a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közt folyó telefonbeszélgetésből