Nem újdonság, hogy Szijjártó Péter lobbizik az orosz érdekekért, de a bizalomnak most vége egy kicsit

A helyzet tisztázását várja a magyar kormánytól az Európai Bizottság, miután a vádak szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter zárt ajtók mögött elhangzott információkat osztott meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője újságírói kérdésre azt mondta, a hírek nagyon aggasztóak, mert a tagállamok és az intézmények közötti bizalmi kapcsolat alapvető fontosságú az EU működése szempontjából.

A hétvégén a Washington Post írta, hogy Szijjártó a külügyminiszteri szintű ülések szünetében közvetlenül hívta az orosz kollégáját, aki egyébként 2022 óta uniós szankciók alatt áll. Az EU 27 tagállamának külügyminiszterei általában havonta egyszer ülnek össze a Külügyi Tanácsban, amit az EU Kül- és Biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas vezet le. Ezeken az üléseken számos téma esetében a külügyminiszterek telefonok és munkatársak nélkül vesznek részt.

A hírek alapján ugyanakkor nem egyértelmű, hogy ha igaz a cikk állítása, azzal megsértett-e bármilyen uniós szabályt a magyar külügyminiszter. A szóbeli beszámolók és tájékoztatások más szereplőknek nem feltétlen tilosak. A Népszava több kérdést is intézett a Tanácshoz a titkosítási szabályokról, de lapzártánkig ezekre nem kaptunk választ. Természetesen léteznek titkosítási szintek az Európai Bizottság és a Tanács, vagyis a tagállami kormányokat tömörítő szerv működésében is. Egy miniszteri szintű ülés előkészítése azonban hosszú folyamat, az írásbeli dokumentumok viszont még a szűk körben is számos emberhez eljutnak. A Tanács üléseit megelőzően a fő döntéselőkészítő és egyre inkább a kompromisszumokat kialakító formátum a Coreper ülés. Itt a tagállamok EU-hoz delegált nagykövetei tárgyalnak különböző témákban, a cél mindig a konszenzuskeresés.

Egy tagállami diplomata a Népszavának úgy nyilatkozott,

Az elhangzó információk mindenképpen eljutnak Londontól Moszkván át Washingtonig sok helyre, és ezzel mindenki tisztában van. Az, hogy Szijjártó Péter a külügyminiszterek értekezletén aktívan lobbizik az orosz érdekért, önmagában szintén nem újdonság. A magyar külügyminiszter 2023 februárjában maga mondta egyik moszkvai látogatásán, hogy ő kilenc orosz személy levételét próbálta elérni a szankciós listáról uniós kollégáinál.

Egy másik tagállam diplomatája a Népszava kérdésére ugyanakkor úgy nyilatkozott,

Az EU alapvető működésének a lényege, hogy egymásra barátként tekintenek, de szerinte komoly reakció a tagállamok részéről nem várható a magyar választásokig. A diplomata szerint bármilyen újabb nyílt konfliktussal csak Orbán EU-ellenes kampányának adnának táptalajt. Ezért bár a múlt heti EU-csúcson is komoly kritikát kapott Orbán a zárt ajtók mögött, nyílt konfrontációra ne számítsunk. A diplomata ugyanakkor arra számít, hogy ha Orbán ismét nyerne, akkor a választások után az olyan szabályokat is felül kell vizsgálni, ami alapján a dokumentumokat titkosítják és kezelik az intézményeken belül.

Több beszélgetőpartnerünk is utalt a lojális együttműködés elvére. Ezt hangsúlyozta Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács (vagyis a tagállami vezetőket összefogó szerv) elnöke is nyilvánosan, miután februárban Orbán megvétózta azt az Ukrajnának nyújtott hitelt, amit korábban már ő is elfogadott. Ezt az elvet az EU alapszerződése fekteti le, vagyis a tagállamoknak kötelezettsége, hogy jóhiszemű módon együttműködjenek egymással.