A közvélemény-kutatások rendkívül magas részvételi hajlandóságot mutatnak a 2026-os választás előtt. A rendszerváltás utáni választások részvételi aránya hullámzó volt, de jól érzékelhetően együtt mozgott azzal a percepcióval, hogy mekkora tétje van a választásoknak. A rekordot továbbra is a 2002-es választás tartja, ez azonban idén megdőlhet – olvasható a Republikon Intézet lapunkhoz eljuttatott, kedden publikált elemzésében.
Az áprilisán esedékes országgyűlési választás közeledtével a politikai közbeszéd egyik központi témájává vált a várható részvétel kérdése. A kampányidőszakban publikált közvélemény-kutatások kivételesen magas aktivitást jeleznek, a megkérdezettek egyes esetekben akár 90 százalék feletti arányban állítják, hogy biztosan vagy valószínűleg részt vesznek majd a szavazáson. Ezek az adatok a korábbi rekordokat meghaladó részvételt sugallnak.
A választási részvétel a rendszerváltás óta hullámzónak mondható, azonban 2018-tól kezdve jellemző egy magasabb részvételi szándék, ami nemcsak az országgyűlési, de az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra is igaz. 1990 és 2010 között hat országgyűlési választást tartottak még a régi választási rendszerben, ami két választási fordulóból állt. A rendszerváltást követően megrendezett országgyűlési választásokon a részvételi arány hullámzó tendenciát mutatott. Az viszont jól látszik, hogy
a részvétel akkor volt kifejezetten magas, amikor a választók azt érezték, hogy a választásnak van tétje, alacsony pedig akkor, amikor ennek a tétnek a hiányában relatíve érdektelenségbe fulladt.
A Republikon jó példának hozza erre az 1994-es választás második fordulóját, amikor az első fordulós MSZP-győzelmek miatt a második fordulón résztvevők száma radikálisan csökkent, de ugyanez figyelhető meg 2010-ben is, amikor az akkor még 176 OEVK-ból 119 sorsa már az első fordulóban eldőlt a Fidesz javára. Ezzel szemben, a 2002-es választásokon rekordszintű volt a részvételi arány, ami a mai napig – bár áprilistól már lehet, hogy más lesz a helyzet – nem változott. Az első fordulójában a választásra jogosult polgárok 70,5 százaléka ment el szavazni. A második fordulóra pedig a magát korábban elbízó Fidesz növelni tudta a tétet és a két forduló közti mozgósítás révén 3 százalékponttal tudták növelni a már korábban is rekordmagas részvételt.
2022-ben mindkét oldal nagy tétet adott a választásnak. Az ellenzék a teljes összefogással, a Fidesz pedig az ukrán háborúval való riogatással és egy népszavazással próbálta az urnához csalni támogatóit. „Láthatjuk, hogy végül utóbbi sokkal sikeresebb volt ebben, ez pedig lényegében ugyanolyan szintű részvételt eredményezett, mint négy évvel korábban. Az jól látható, hogy 2026-ban a választásoknak mindkét oldal akkora súlyt ad, mint soha korábban” – áll a Republikon elemzésében.
21 Kutatóközpont: Több eddig kormánypártinak számító körzetben is a Tisza jelöltje vezetA Fidesz tovább fokozta az elmúlt évek háborús kampányát, narratívájuk szerint még a miniszterelnök is életveszélyben van. Eközben a Tisza Párt a korábbi pártokhoz képest sokkal innovatívabb módszerekkel és a nemzeti szimbólumok tudatos visszavételével tudott olyan szavazókat megszólítani, akiket korábban a baloldali és liberális pártok teljesen elengedtek. Magyar azzal is próbálja a tétet növelni, hogy egyre többet beszél elszámoltatásról, Szijjártó Péter esetében már életfogytig tartó börtönbüntetést is említett – sorolja az elemzés, hozzátéve: ilyen magasra srófolt tétek mellett
könnyen elképzelhető, hogy a 2026-os választás rekord részvételt fog eredményezni.
Az elemzés rávilágít arra is, hogy a részvétel és a településméret között stabil kapcsolat figyelhető meg: minél nagyobb egy település lélekszáma, jellemzően annál magasabb a részvételi arány is. A különbség Budapest és a falvak között 2018-ban és 2022-ben is 6,5-7,5 százalékpont volt. A különbségek azonban mindkét évben enyhén mérséklődtek a korábbiakhoz képest, mivel a kisebb településeken nőtt a részvétel.
A 2022-es választáson a Fidesz-KDNP kiemelkedően erős eredményt ért el országosan is, de a kisebb településeken különösen. Míg 2018-ban a falusi szavazók 56,98 százaléka voksolt a Fideszre, addig 2022-ben már 63,2 százalékuk. Ez 6,22 százalékpontos növekedés. Bár a Fidesz minden településtípuson növelni tudta a szavazatai arányát, azonban minél kisebb településről beszélünk, annál nagyobb arányban tudta ezt megtenni. A kormánypárt hagyományos bázisa korábban is erősen koncentrálódott a falvakban és kisvárosokban, ahol a személyes hálózatokra épülő mozgósítás hatékonyabban működik. Azonban ez 2022-ben még inkább eltolódott ebbe az irányba, az elmúlt 1-2 év kutatásai pedig még inkább azt mutatják, hogy
a Fidesz mára kizárólag a falvakban van egyértelmű előnyben a Tiszával szemben.
Ebből következőleg a kisebb települések részvételének növekedése nem spontán folyamat, hanem célzott politikai mobilizáció eredménye. A 2026-os választás tehát már nem a 2022-es pártszerkezet mellett zajlik majd: azóta megjelent és országos támogatottságot épített ki a Tisza Párt, amelynek területi bázisa nem kizárólag Budapest. A Tisza a fővároson kívül is aktívan jelen van, kiemelten a nagy- és középvárosokban, de számos kisvárosi és falusi Tisza-szigetről is tudni, Magyar Péter pedig látványosan törekszik arra, hogy ne engedje át a kistelepüléseket a Fidesznek. A 2026-os részvételi szerkezet várható változása így közvetlenül összekapcsolódik a pártrendszer átalakulásával.
Kezdi elveszíteni a Fidesz a kisvárosokat, a magyarok többsége már nem hisz az orbáni csodábanMagyar Péter ugyanis országjárása során minden nap ellátogat pár ezer vagy néha pár száz fős településekre is, ahol, mintha csak egy megyei jogú városban lenne, egyórás beszédet mond, reflektálva a helyiek életét érintő ügyekre és témákra. A 2018-as és a 2022-es választások adatai és a különbségek alapján nem az a kérdés, hogy eltűnik-e az urbanizációs lejtő a részvétel területi szerkezetéből, hisz nagy valószínűséggel nem. A kérdés az, hogy a falusi mobilizáció tovább közeledik-e az országos átlaghoz, illetve a Tisza megjelenése hogyan alakítja át a részvétel területi szerkezetét. Ezt a kérdést pedig vélhetően csak a választás fogja megválaszolni majd – összegez a Republikon.
Kilenc százalékkal vezet a Tisza a biztos pártválasztók körében a Republikonnál