Leó pápa nagyheti megszólalásaiból az rajzolódott ki, hogy a keresztény küldetés lényegét az egység, a béke és a tanúságtétel összefüggésében látja. Ez a békéről szóló beszéd azonban nem azonos azzal a napról napra ismételgetett, politikai reklámszlogenné silányított „békepártisággal”, amelyhez itthon hozzászoktunk. Leó pápa szóhasználatában a megbékélés erkölcsi követelmény, amely határozott közéleti üzenetet is hordoz.
A nagycsütörtöki krizmaszentmisén a pápa így fogalmazott: a világot romboló „hatalmak dúlják”. Virágvasárnapi megnyilatkozása még erőteljesebb volt. Azt mondta, Jézus a béke királya, akit senki sem használhat fel a háború igazolására. Hozzátette: Krisztus „nem fegyverkezett fel, nem védte meg magát, és nem viselt háborút”, majd Izajás könyvét idézve kijelentette: „akármennyit is imádkoztok, nem hallgatom meg, mert kezetek csupa vér”.
A nagyheti megszólalások így együtt olvasva nagyon is konkrét erkölcsi üzenetet hordoznak: Isten nem hívható segítségül a háború vallási igazolásához.
Hogy ez a bírálat kik felé irányult, azt nem volt nehéz kiolvasni. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a Pentagonban tartott egyik imán „elsöprő erőszakért” imádkozott azok ellen, „akik nem érdemelnek irgalmat”, vallási keretbe ágyazva a katonai fellépés retorikáját. A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt a pápa szavaira reagálva azt mondta: semmi kifogásolnivalót nem lát abban, ha az amerikai katonai vezetők vagy az elnök imára hívják az országot. Leó pápa tehát egyértelmű szavakkal ítélte el mindazokat, akik az erőszak nyelvét vallási utalásokkal próbálják legitimálni.
A kritika mögött valódi törésvonal húzódik. Március 1-jei Úr angyala imádságában a pápa úgy fogalmazott, „a stabilitás és a béke nem kölcsönös fenyegetésekkel, és nem fegyverekkel nem épül fel, amelyek pusztítást, szenvedést és halált okoznak, hanem csak ésszerű, őszinte és felelős párbeszéddel”. Március 15-én arról beszélt, hogy a Közel-Keleten „ezrek haltak meg, és számtalan más kénytelen volt elhagyni otthonát”, majd nyíltan felszólított: „Tűzszünetet!” Március 23-án pedig odáig ment, hogy a légi bombázásokat önmagukban is elítélte, mondván: ezeket a 20. század tragikus tapasztalatai után már régen tiltani kellett volna. Ebből a rövid kronológiából kiderül, hogy a pápa egyre határozottabban lépett fel Donald Trump iráni beavatkozása ellen.
Igazságos és kitartó békét sürgetett XIV. Leó pápa, telefonon beszélt az izraeli és az ukrán elnökkelXIV. Leó pápa: Stabilitást és békét nem lehet fegyverekkel felépíteniA fordulópont március 31-én jött el, amikor Leó először nevezte meg nyilvánosan Donald Trumpot. Castel Gandolfóban újságírók előtt arról beszélt, reméli, hogy az amerikai elnök keresi a „kijáratot” a háborúból, vagyis olyan megoldást, amely csökkenti az erőszakot és lehetővé teszi a visszatérést a politikai rendezéshez. Ez azért volt figyelemre méltó, mert pápaságának első tíz hónapjában egyszer sem említette nyilvánosan Trumpot. A Reutersnek nyilatkozó Massimo Faggioli olasz egyháztörténész és teológus, a modern katolicizmus és különösen a II. vatikáni zsinat egyik ismert kutatója értelmezése szerint Leó pápa ezzel azt is jelezte, nem akarja azt a látszatot kelteni: amerikai származása miatt engedékenyebb lenne a washingtoni vezetéssel szemben. A húsvéti megszólalásban jó eséllyel ugyanez a morális nyelvezet tér majd vissza: lelki és erkölcsi intelmek hangoznak el tőle, és egyértelmű utalásokat tesz a nemzetközi konfliktusokra.
XIV. Leó olyan egyházat akar, amely a feltámadás örömhírét a legsötétebb időkben is a béke, a párbeszéd és a kézzelfogható segítség nyelvén közvetíti. Ha valóban ez lesz első húsvétjának központi üzenete, annak különös súlyt ad, hogy egy olyan korban hangzik el, amikor egyre többen próbálják vallásos szavakkal igazolni a háborút.
Afrikába készül XIV. Leó
Alig több mint egy héttel húsvét után a pápa afrikai apostoli útra indul. Az április 13. és 23. közé meghirdetett út négy országot érint: Algériát, Kamerunt, Angolát és Egyenlítői-Guineát. A vatikáni program szerint tizenegy nap alatt tizenegy városba látogat el, nyolc homíliát mond, tíz beszédet tart és hat köszöntést intéz a helyiekhez. Leó pápa tudatosan felépített, üzenetértékű pasztorális és diplomáciai útra készül.
Az út Algírban kezdődik, ahol felkeresi a Nagy Algíri Mecsetet, majd másnap Annabába utazik, az ókori Hippó színhelyére, amely Szent Ágostonhoz kötődik. Ez nem meglepő helyszín az Ágoston-rendi pápától. Mivel Algéria muszlim többségű ország, ezért a pápa célja a muszlimok és katolikusok viszonyának javítása.
Kamerunban Leó találkozik Paul Biya elnökkel, majd Bamendába megy, ahol béketalálkozón vesz részt és szentmisét mutat be. Ez a helyszínválasztás önmagában üzenet, hiszen a térséget évek óta erőszak és szeparatista konfliktus terheli. Angolában a társadalmi és egyházi jelenlét kerül előtérbe: a pápa misét celebrál Kilambában, ellátogat a Muximában található Mária-kegyhelyre, majd Saurimóban idősek otthonát keres fel, végül a pásztori munkatársakhoz intéz beszédet. Egyenlítői-Guineában felkeresi a malabói Jean Pierre Olie pszichiátriai kórházat, Batában börtönbe látogat, és imádkozik a 2021-es katonai bázisrobbanás áldozatainak emlékhelyénél is. A program így következetesen a sebek, a perifériák és a kiszolgáltatottság helyszíneire viszi el a pápát.
