Elkészült a felmérés, a magyarok több mint fele választási csalástól tart április 12-én, ötből négyen titkos külföldi beavatkozásra gyanakszanak

Az emberek 88 százaléka nem tudja elképzelni, hogy a kampány során még olyasmi kerüljön nyilvánosságra valamelyik nagyobb pártról, amely megváltoztatja a szavazói döntését – derült ki a Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából március 27. és 30. között végzett reprezentatív felméréséből, amelyben 1002 ember kérdeztek meg. Mindössze 9 százaléknyian mondták azt, hogy valamilyen botrány hatására még megváltoztathatja a véleményét, 3 százalék nem válaszolt.

A Tisza támogatói megingathatatlanabbak, mint a Fideszéi – előbbiek 94 százaléka mondja, hogy semmi nem változtathat a döntésén, a kormánypárti szavazók körében ez az arány 86 százalék. Az „egyéb” vagyis kisebb pártok szavazói közül csak minden tizedik állította, hogy az újonnan nyilvánosságra kerülő ügyek hatására még változhat a szavazási döntésük. A bizonytalanoknak pedig 11 százaléka állította, hogy meghatározóak lehetnek ezek az ügyek a döntésükben.

Az adatfelvétel idején a megkérdezettek 5 százaléka számított arra, hogy a Tisza nyilvánosságra hoz valamilyen kompromittáló anyagot a Fidesszel vagy a vezetőivel kapcsolatban, 17 százalék viszont a kormánypárttól számított hasonló lépésre a politikai ellenfelével szemben. A 62 százalékos többség viszont azzal számolt, hogy mindkét oldalról jöhetnek még „bombák”. Azóta tudjuk, hogy a választási kampány utolsó előtti heteinek legnagyobb figyelmet kiváltó sztorijai nem a versengő pártoktól kerültek ki, hanem a nyilvánosság elé lépő Szabó Bence rendőrnyomozó, illetve legutóbb Pálinkás Szilveszter százados részéről.

A Publicus kutatásából az is kiderült, a magyarok többsége tart attól, hogy választási csalás történik április 12-én ‒ minden második megkérdezett válaszolt igennel azt ezt firtató kérdésre, további 8 százalék pedig „inkább igent” mondott, vagyis az emberek 58 százaléka fél ettől. Csupán tízből három ember nem tart ettől egyáltalán, további 3 százalék „inkább nemmel” felelt. 7 százalék viszont úgy gondolja, hogy a választási csalás már zajlik, hiszen az bele van kódolva a választási törvénybe és a fennálló politikai rendszerbe. A Fidesz szavazóinak több mint egyharmada (36 százalék), a Tisza támogatóinak 76, a bizonytalanoknak 56 százaléka tart csalástól a választás során.

Azoknak, akik tartanak a csalástól, kétharmada a Fideszről tudja elképzelni, hogy ilyesmit fog elkövetni, a Tiszáról ugyanezt 15 százalék gondolja, további 11 százalék mindkettőt lehetségesnek tartja, 1 százalék pedig valamelyik másik párt részéről számít erre. Az így gondolkodó Fidesz szavazók 80 százaléka szerint a Tisza csalhat, de 4 százalékuk úgy véli, az általuk támogatott párt nyúlhat ilyen eszközökhöz, további 8 százalék pedig mindkét oldalról elképzelhetőnek tartja ezt. A Tisza csalástól tartó támogatói kiemelkedően nagy, 95 százalékos arányban gondolják, hogy a Fidesz folyamodhat törvénytelen eszközökhöz a voksolás során. A bizonytalanok is sokkal nagyobb arányban gondolják, hogy a kormánypárt elcsalhatja a szavazást, mint amennyien a Magyar Péter által vezetett pártról feltételezik: előbbi forgatókönyvtől 55, utóbbitól csupán 1 százalékuk tart, de 21 százalékuk minkét szereplőről el tudja ezt képzelni.

A magyarok 55 százalékos többsége nem tartja kizártnak, hogy valamilyen vészhelyzetre hivatkozva elhalasztják a választást, 36 százalék viszont nem számít erre, 9 százalék nem válaszolt erre a kérdésre. Ez a félelem a Tiszások esetében a legerősebb: 94 százalék gondol elképzelhetőnek egy ilyen forgatókönyvet, míg ez az arány a kormánypárt támogatóinak körében csak 6, a bizonytalanok között 53 százalék.

A kutatás a külföldi beavatkozási kísérletekre is rákérdezett. E szerint majdnem tízből nyolc megkérdezett (79 százalék) szerint elképzelhető, hogy más országok titokban befolyásolják a magyarországi parlament választást, 18 százalék viszont nem tart ettől. Ebben a kérdésben a pártpreferencia sem ügydöntő: a fideszesek 81, a tiszások 84, más pártok szavazóinak 79, a bizonytalanoknak 72 százaléka gondolja, hogy más országok próbálkoznak ilyesmivel. Az ilyen kísérletek mögött a megkérdezettek 46 százaléka Oroszországot, 30 százaléka Ukrajnát, illetve annak elnökét, 28 százaléka az EU-t, Brüsszelt illetve Ursula von der Leyent, 17 százalék az USA-t sejti (több válasz is megjelölhető volt). De kapott „szavazatot” Kína (7 százalék), Románia (5 százalék), sőt még Soros György is (7 százalék).

Nem meglepő, hogy orosz befolyásolási kísérleteket a Tisza szavazóinak 78, a kormánypártiaknak viszont csak 12 százaléka feltételez, a bizonytalanok körében ez 38 százalék. Ukrajnát viszont tízből hét Fidesz támogató nevezte meg ebben a kérdésben, míg ez az arány a legnagyobb ellenzéki párt hívei körében csupán 3 százalék, a bizonytalanoknál pedig 28. Az uniót is a fideszesek nevezték meg legnagyobb arányban ebben a kérdésben (62 százalék), Soros György pedig csak náluk, illetve kis arányban a bizonytalanoknál bukkan fel a válaszok között.

Az emberek 56 százaléka úgy vélekedik, elfogadhatatlan, hogy sajtóinformációk szerint az orosz katonai hírszerzés emberei Magyarországon tevékenykednek a választások befolyásolása érdekében a kormánypárt javára, és csupán 6 százalék mondta ennek ellenkezőjét. 31 százalék viszont nem hiszi el ezt az információt. Ez utóbbi véleményen van tízből hat kormánypárti szavazó.