A választás előtti utolsó napokban a Telex megbízásából közvélemény-kutatást készített a 21 Kutatóközpont. Ebben arról is kérdezte a válaszadókat, hogy kire szavaztak korábban, miért akarnak vagy nem akarnak kormányváltást, illetve hogy milyen várakozásaik vannak a választás utánra.
A válaszadókat arra kérték, emlékezzenek vissza, kire szavaztak a legutóbbi országgyűlési választások alkalmával. A portál összefoglalója szerint
a Fidesz a 2022-es szavazóinak háromnegyedét tudta megtartani, 12 százalékuk viszont 2026-ban már a Tiszára szavazott.
a legutóbb a közös ellenzéki listára szavazók túlnyomó többsége, 87 százaléka múlt vasárnap a Tisza Pártra szavazott.
a 2022-ben nem szavazók 30 százalékát tudta meggyőzni a Tisza, 9 százalékát pedig a Fidesz. Nagy többségük azonban a 21 Kutatóközpont utolsó napi eredményei szerint 2026-ban sem szavazott, vagy nem árulta el, hogy kire tervez.
A 21 Kutatóközpont szerint ezekből az adatokból jól látszik, hogy a Tisza Párt a korábbi szavazói csoportok mindegyikéből képes volt elszívni választókat: nemcsak az ellenzéki összefogásból, de a Fideszből és a pártnélküliek sorából is. A magas részvétel éppen azért alakult ki, mert a Tisza rengeteg korábbi nem szavazót meg tudott szólítani.
A kutatás a pártpreferencia miértjére is kitért. A kormánypárti kitöltőktől és a kormányváltást akaróktól is válaszlehetőségek felsorolása nélkül, nyitottan kérdezték meg a kutatók, hogy mik a mögöttes mozgatórugói a véleményüknek. A beérkezett szabadszavas válaszokat a kutatók utólag rendezték kategóriákba. Eszerint
minden ötödik olyan válaszadó, aki kormányváltást szeretett volna, a korrupciót, lopást, a NER-rendszerét jelölte meg indokként. 13 százalékuk a kormánnyal, a Fidesszel vagy Orbánnal elégedetlen, további 11 százalék az ország állapotával általában, 5 százalékuk az állami rendszerekkel, 4 százalékuk a gazdaság helyzetével.
a válaszok között megjelent az is, hogy túl sok ideje kormányoz a Fidesz, illetve a morális válság (6–6 százalék említette).
a Fidesz világnézete kevésbé volt hangsúlyos az eddig felsoroltakhoz képest, ugyanakkor 4 százalék említette a nyugatival szembeni keleti orientációt, további 3 százalék a demokrácia és nyugati értékek hiányát.
az elmúlt évek botrányait viszonylag alacsony arányban, 2 százalék említette.
Összességében az rajzolódik ki, hogy a kormányellenes szavazóknak két fő fájdalma volt, az ország általános állapota és a rendszerszintű korrupció.
A kormány maradását kívánók körében
a leggyakoribb érv az elégedettség volt, 21 százalék említette.
minden ötödik kormánypárti a biztonságot emelte ki, legyen az anyagi, fizikai, vagy maga a kiszámíthatóság.
a Fidesz fő üzenetét, a békét a kormánypártiak 9 százaléka nevezte meg preferenciája okaként, ugyanakkor a biztonság részben a háborúból való kimaradásra is utalhat, tehát az előző kategória nem különíthető el ettől élesen.
az Orbán-kormány konkrét intézkedései közül a családtámogatásokat említette a válaszadók 6 százaléka, 2 százalék pedig további támogatásokat.
a Fidesz világnézete a válaszok 5 százalékában jelent meg egyértelműen: a válaszadók 3 százalékánál a szuverenitás védelmének üzenete volt fontos, míg 2 százaléka érezte, hogy ideológiailag egyetért a Fidesszel.
Orbán Viktort személyesen a kormánypártiak 3 százaléka nevezte meg pártpreferenciája okaként, míg az ellenzék ellenszenvességét 6 százalék említette.
A kormánypártiak legfőbb oka arra, hogy kitartsanak a Fidesz mellett a biztonság volt, nemcsak a háborúval szemben, de megszokottság, a bizonyítottság, a kiszámíthatóság is része ennek a 21 Kutatóközpont szerint. A Fidesz üzenete saját szavazóinál betalált, ők valóban úgy érezték, hogy Orbán Viktor a biztos választás, azonban a múlt vasárnapi eredmények szerint a bizonytalanokat ezzel nem sikerült meggyőzni,
többségbe kerültek a társadalomban azok, akik abban bíztak, hogy lehet jobb, mint azok, akik attól féltek, hogy lehet rosszabb.
A kutatásból kiderült az is,
a választások előtt 37 százalék gondolta úgy, hogy a Tisza győzelmével járna jobban anyagilag, de ettől nem sokkal maradtak el azok, akik egy újabb Fidesz-kormánnyal számítottak volna jobb gazdasági helyzetre (32 százalék). A kormánypártiak valamivel nagyobb arányban bíztak saját pártjukban (91 százalék) anyagi helyzetüket tekintve, mint a Tisza szavazói a Tiszában (81 százalék). A nyitott kérdésből az rajzolódott ki a 21 Kutatóközpont szerint, hogy a Tisza szavazói számára nem ez az elsődleges szempont. A pártnélkülieket mindkét párt ugyanakkora arányban győzte meg gazdasági kompetenciáiról.
a válaszadók harmada gondolta úgy, hogy a Fidesz tudna nagyobb eséllyel biztonságot teremteni az országban, valamivel többen, 43 százalék viszont a Tiszára voksolt ebben a kérdésben. A Fidesz saját szavazói valóban egyetértettek ezzel az üzenettel, 95 százalék a Fideszt választotta a kérdésben. A pártnélküliek viszont ugyanakkora arányban (15-15 százalék) választották a Fideszt, mint a Tiszát a biztonság zálogának. A Tisza szavazói szintén saját pártjuknak szavaztak bizalmat a biztonság kérdésében is.
Összességében a 21 Kutatóközpont adataiból az látszik, hogy a Fidesz által kínált valóságértelmezés csak a társadalom kisebbségének, mintegy harmadának felelt meg. Az ellenzékiek és a pártnélküliek többsége számára a Fidesz legfontosabb üzenetei is idegenül hatottak. Hiába próbált a kampányban Orbán közvetlenül is beszélni a vele kritikus szavazókhoz, ha előtte 16 évig az volt a Fidesz – bevált – stratégiája, hogy elég csak a sajátjait meggyőzni, mert ők a legnagyobb tábor, és nem számít, hogy az ellenoldal szavazóinak milyen mély ellenérzései vannak vele szemben.
„A Fidesz elég aknát helyezett el mindenfelé ahhoz, hogy az új kormány ne tudjon hamar eredményeket felmutatni a csalódás ellen”Elképesztő változást hozott a Tisza győzelme, a fideszes képviselőket egy kicsit kisöpörték a parlamentből