Felfoghatatlan méretű vagyont rejtett magántőkealapokba a NER, a Tisza-kormány most elővenné a végső tulajdonosokat

Nem eléggé átlátható a magántőkealapok működése, nem azonosítható, hogy ki a végső kedvezményezett tulajdonos, ezért a leendő Tisza-kormány átalakítaná a szabályozást, hogy nyilvános legyen: ki áll a magántőkealapok mögött – ezt Kármán András leendő pénzügyminiszter nyilatkozta az RTL Híradónak. Úgy vélte jelentős korrupciós kockázat, hogy számos magántőkealapba állami pénz került, ezért a leendő kormány ellenőrizni fog minden korábbi tranzakciót. Ahol hanyag vagyonkezelést, törvénytelenségre utaló jeleket találnak, ott a megteszik a megfelelő lépéseket – fogalmazott.

A Transparency International Magyarország (TI) már évek óta sürgeti a magántőkealapok átláthatóságáról szóló szabályok átalakítását. Az állami befektetők minden eszközt bevetettek az elmúlt években a magántőkealapokban történő befektetések eltitkolására. Ezért a TI Magyarország is csak peres úton tudott hozzájutni a közpénzből megvalósított befektetések részleteihez. Ez a gyakorlat nemcsak az unió pénzmosás elleni irányelvével ellentétes, hanem ellentmond az Alaptörvénynek is, ugyanis közpénzt csak átlátható szervezet kaphat – mondta lapunk kérdésére Zeisler Judit, a TI szakpolitikai vezetője, számos, a magántőkealapokkal kapcsolatos kutatás vezetője. A magántőkealapokba történő állami befektetések átvilágítása segíthet megtalálni és felszámolni a törvénytelenül megvalósult forráskihelyezéseket. Ha nyilvánossá válnak a feltételek, akkor érdemes lesz azt is újratárgyalni, hogy az állam a tulajdoni arányának megfelelő kontrollt gyakorolhasson a befektetései felett, ugyanis sok esetben ez is hiányos – mondta Zeisler.

A TI kutatásai szerint 2024 végén a kockázati és magántőkealapokban (a két alapot nem különböztetik meg a magyar statisztikai rendszerek) 4500 milliárd forint volt. A TI további arra jutott, hogy ebből a vagyonból legalább 1311 milliárd forint állami vállalatok, állami alapítványok vagyoni hozzájárulása volt. Ezen pénzek kedvezményezettjei jelentős részben a NER, vagyis Orbán Viktor közvetlen közelébe tartozó „üzletemberek” magántőkealapjai. A TI korábbi kutatásaiból kiderült, hogy a a NER-magántőkealapok egyik legnagyobb állami donorja a száz százalékos tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) volt, amely 2024 végéig 23 alapkezelő 34 magántőkealapjába összesen 740,3 milliárd forintot pumpált. A legnagyobb nyertes ebben a körben a miniszterelnök egyik vejének, Tiborcz Istvánnak ellenőrzése alatt álló Gránit Alapkezelő Zrt. alapjai voltak, ide összesen 146,5 milliárd forint érkezett. (A Forbes becslése szerint Tiborcz István becsült vagyona 151 milliárd forint volt 2024-ben. Ha ebből kivonjuk az állami pénzeket, akkor a saját vagyona valójában a pár milliárdos nagyságrendhez közelít.) A TI kutatása szerint az MFB-pénzesőből a második legtöbb pénz, 92,5 milliárd forint Mészáros Lőrinc érdekeltségeibe került. A harmadik legnagyobb haszonélvező a szintén NER-milliárdos Jellinek Dániel Indotek csoportja volt, ahova összesen 84 milliárdot fektetett az MFB 2024 végéig – ám azóta eltelt 1,5 év, amiről nem rendelkezünk adatokkal.

A magántőkealapok a nemzetközi befektetési piacon bevált konstrukciók, összegyűjtik a – jellemzően – magánbefektetők pénzét, hogy azt nagy kockázatú, épp ezért magas hozampotenciállal bíró befektetésekbe fordítsák. A magyar magántőkealapok szabályozását azonban az Orbán-kormány nem erre a célra alakította ki, hanem egy offshore konstrukciót hozott létre, amelynek célja elrejteni a tulajdonosokat, és még adóelőnyt is biztosít.

A kormányzásra készülő Tisza-kormány szeretné megteremteni az átláthatóságot, a nyilvánosságot, hogy világossá váljon, hogy melyik magántőkealap kihez köthető, és azok milyen tőkejuttatásokat kaptak. Érik majd a közvéleményt meglepetések, például a 35 éves autópálya-koncessziót birtokló társaságok mögött kizárólag NER-es magántőkealapok állnak, amelyek között minden bizonnyal van olyan, amely állami tőkejuttatást kapott ahhoz, hogy átvehesse az államtól az autópálya-fenntartást. Hasonló a helyzet a hadiipari cégek privatizációjával: a társaságok felett a 4iG Nyrt. szerzett befolyást, de csak azt követően, hogy állami forrásokat, kölcsönt kapott a „privatizációhoz” – ez esetben is felmerül a kérdés, hogy ki a végső tulajdonos.

Zeisler Judit a Népszavának elmondta, hogy a TI Magyarország régóta szorgalmazza, hogy a magántőkealapok ismeretlen társbefektetői felfedjék kilétüket. Emellett arra is többször felhívták a döntéshozók figyelmét: lényeges, hogy az így megvalósult befektetések kiválasztásának módjai, azok kockázatai, az állam részesedése és a befektetések feltételei, illetve megtérülései átláthatók legyenek a nyilvánosság számára. Fontos, hogy a jövőben ne valósuljanak meg hasonlóan átláthatatlan módon új befektetések – hangsúlyozta. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a magántőkealapok befektetőit 2026. júliustól kötelező lesz megjeleníteni a NAV által kezelt úgynevezett tényleges tulajdonosi nyilvántartásban. Lényeges, hogy ezekhez az információkhoz a civil szféra és a média is megfelelő hozzáférést kapjon az uniós előírásoknak megfelelően, ez ugyanis egyelőre nem biztosított teljeskörűen, ami könnyen újra a jelenlegihez hasonló helyzet kialakulásához vezethet – mondta a TI szakértője.