A Karmelitából semmi más nem lehet, mint múzeum – fejtette ki véleményét megkeresésünkre Gyáni Gábor történész, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének professzor emeritusa.
A szakértőt azután kerestük meg, hogy az elmúlt napokban számos javaslat született a széles nyilvánosságban azzal kapcsolatban, milyen funkciót tölthet be a 2019 óta az Orbán-kormány miniszterelnökségének központjaként működő épület. Magyar Péter leendő miniszterelnök, a Tisza Párt elnöke április 16-án hivatalosan is megerősítette, nem a Karmelitában kap majd helyet a miniszterelnöki iroda. Azóta pedig az ötletek egy, a NER 16 évét feldolgozó Terror Háza 2.0-tól és egy korrupció múzeumtól egészen a különböző rendvédelmi szervek központjáig, többek között a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal lehetséges otthonáig terjednek. Megkeresésünkre a Tisza párt nem reagált a pontos tervekkel kapcsolatban, viszont az épület egykori átalakításáért felelős Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész a Klubrádiónak és a Falanszter blognak is beszélt arról, hogy a kialakításnak köszönhetően az épület alkalmas a hivatali munkára (pl. az Alkotmánybíróság, a Köztársasági Elnöki Hivatal, Magyarságkutató Intézet számára) és kulturális funkció betöltésére, sőt, akár magas rangú állami vendégek szálláshelyének is.
Magyarán a technikai feltételek adottak, más kérdés a hely emlékezetpolitikai dimenziója, ami a Karmelita átalakításában az egyik leginkább kifogásolt kérdés volt történészek, építészek és művészettörténészek részéről. Pláne, hogy az átalakítás a turizmusnak és az akadémiai életnek is jelentős károkat okozott.
Gyáni Gábor emlékeztetett, erre a sorsra jutott a Történettudományi Intézet is, amely korábban a Budai Várban kapott helyet. „Az évek alatt a várnegyedet, mint kulturális helyet megpróbálták kipucolni, most pedig, ha lehetőség van rá, vissza kell adni annak kulturális arculatát” – utalt arra a történész, hogy az átalakítások előtt a Karmelita kolostor épülete olyan intézményeknek adott otthont korábban, mint a Színháztörténeti Intézet, a Nemzeti Örökség Intézete, a Várszínház, a Nemzeti Színház Kamaraszínháza majd a Nemzeti Táncszínház. Már csak a korábbi, évtizedes kulturális funkció miatt is gondolja úgy a szakértő, az épület csakis kulturális közgyűjteményi helyként működhet tovább, de hogy pontosan milyen múzeumként, az a jövő zenéje.
Hozzáteszi, az épület sorsa körüli vita további, évek óta megválaszolatlan kérdéseket is újra kinyithatna: „Valamit kezdeni kellene azokkal a volt akadémiai épületekkel is, amelyek üresen állnak, például az Úri utca és az Országház utca által határolt területeken. Egy átfogó projekt keretében kellene mindezt véghezvinni, amellyel párhuzamosan a Nemzeti Hauszmann Programot (az Orbán-kormány rekonstrukciós terve a budai Várnegyed helyreállítására - a szerk.) úgy ahogy van el kellene törölni és egy nívós, a várnegyedhez méltó projektet kellene kitalálni – amelynek természetesen része lenne a Karmelita is.” Gyáni Gábor szerint a várnegyed kulturális arculatának rekonstrukciója azért is sürgető, mert a hely kiemelt turisztikai célpont is. Valóban sok kritika érte a Nemzeti Hauszmann Program miatt a kormányt az elmúlt években az elvileg építési munkálatok miatt kihelyezett kordonok és így például a Szent György tér és közvetlen környezetének nehézkes megközelítése miatt is.
Jönnek a betonkolosszusok a budai Várban, de a legtöbbször azt sem tudni, milyen szerepük leszAz Orbán-kormány 2019-ben költözött a Karmelitába, azzal indokolva a döntést, hogy a Miniszterelnökségnek jót tesz majd, hogy a hivatali működés egy helyre koncentrálódik, valamint közel lesz a köztársasági elnök is a Sándor-palotával. Mindemellett nem titkolt szándéka volt az ekkor már harmadszorra kétharmados többséggel irányító kormánynak, hogy a döntés szimbolikus jelentőséggel is bírjon: többek között azzal, hogy a magyar identitás egyik kiemelt történelmi helyéről, a budai Várból történjen az irányítás. Ennek aztán nemcsak az vált a részévé, hogy a kormány hivatalosan is adaptálta a Karmelita elnevezést (utalva arra, hogy a karmelita rend 1784-ben történt feloszlatásáig számukra az épület adott otthont), hanem a magára húzott számos kritika is. Az egyik legtöbbet vitatott döntés az volt, hogy a Várnegyed nagyközönség számára is elérhető, kulturális funkciójának sorvasztásával párhuzamosan csak a hely állami funkcióját erősítette a kormány,
a végrehajtó hatalmat szimbolikusan a város fölé emelte, ennek például áldozatává téve az épület eredeti freskóit, amelyeknek fehérre festésével az Orbán-kormány a maga puritánságát hivatott erősíteni.
A Tisza párt a megalakulása óta kritizálta a hely új funkcióját, hangsúlyozva, hogy meglehetősen rossz szájízt hagy, ha az állam a miniszterelnöki működést ilyen markáns szimbolikus üzenetben különíti el polgáraitól. A tervek szerint a miniszterelnöki iroda egy minisztériumi épületbe költözik az Országházhoz közel, a várnegyed sorsa viszont a további megerősítésig továbbra is kérdéses.
Magyar Péter bejelentette, hogy nem költözik a Karmelita kolostorba, máshol lesz a miniszterelnöki irodája