Brüsszelben tegnap az EU-tagállamok nagykövetei vita nélkül jóváhagyták az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós uniós hitel napirendre vett ügyét. Ezzel Orbán Viktor távozó magyar miniszterelnök lényegében feloldotta vétóját, amellyel február közepe óta akadályozta Ukrajna uniós támogatását. A döntést a szabályok szerint 24 órán belül Irásban is meg kell erősíteni.
A tagállamok vezetői a tavaly decemberi csúcson döntöttek arról, hogy a következő két évre 90 milliárd euró értékben támogatják Ukrajna katonai és állami büdzséjének kiadásait. Bár Magyarország, Szlovákia és Csehország közölte, hogy nem vesz részt a hitel felvételében, a folyamathoz három uniós jogszabály módosítására is még szükség volt, s az egyikhez egyhangú döntés kellett, ezt fúrta meg Orbán Viktor február közepén váratlanul.
Indoklása szerint azért, mert Ukrajna blokkolta az orosz kőolaj Barátság-vezetéken keresztüli szálítását. Kijev közben azt állította, hogy az oroszok által január végén lebombázott vezetékhez kapcsolódó létesítmények helyreállítása bonyolult és időigényes. Az ügyben Orbánt élesen bírálták, hiszen sokak szerint csak a magyar választási kampányban használt politikai üzenet miatt táncolt vissza korábbi döntésétől.
Orbán Viktor vétójával már senki nem számol, Ukrajna megkapja a 90 milliárd eurós hitelt az Európai UniótólMost viszont megnyílt az út Ukrajna további segítésére. Ehhez az EU-nak és Ukrajnának még alá kell írnia egy hitelszerződést, amelynek szövegezése most is zajlik. A támogatás első része még ebben a negyedévben megérkezhet Kijevbe - 16,7 milliárd euróval az állami költségvetést, 28,3 milliárddal pedig a hadikiadásokat fogják támogatni első körben. Ez formálisan egy Ukrajnának nyújtott hitel, de azt Kijevnek valójában csak akkor kell majd visszafizetnie, ha a háborús kártérítést kap Oroszországtól. Alapesetben az EU 24 tagja fogja törleszetni a pénzt, amit most az EU vesz föl a pénzpiacokról.
A szerdai döntés után is fennmaradtak még Ukrajna-ellenes magyar vétók, amelyek feloldása már a Tisza-kormányra marad. Orbán Viktor jó ideje blokkolja az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások előrelépését. A tagjelölt országok évekig tartó egyeztetéseken mennek keresztül, ahol tematikus csatlakozási fejezetek vannak, ún. „klaszterekbe” foglalva. Ezek megnyitása önmagában csak egy részfolyamat kezdete, de az Orbán-kormány ezt sem engedte. Ahogy az ún. Európai Béke Eszköz keretében is blokkolt 6,6 milliárd eurót, amivel a megtámadott ország hadseregét segíthette volna az EU.
A várakozások szerint az EU a héten rábólint az Oroszország elleni 20. szankciós csomagra is. Ezt a szintén február 24-re, az orosz invázió évfordulójára elfogadni tervezett döntést Orbánnal együtt Robert Fico szlovák kormányfő is akadályozta eddig. Szerdán a szlovák kormány még kötötte az ebet a karóhoz, mondván, csak akkor engednek, ha már folyik az olaj a vezeték szlovákiai részén. Ez csütörtök reggelre várható.
A Reuters hírügynökség szerint a szankciós csomagnak része, hogy uniós cégek semmiféle szolgáltatást nem nyújthatnak orosz energiahordozókat szállító hajóknak. Igaz, ennek hatályba lépését a világ vezető gazdaságait tömörítő G7-ek megegyezéséhez kötik, mert érzékenyen érinthetné a közel-keleti háború miatt válságba került olajpiacot.
Bár a szankciós csomag részleteit csak csütörtökön teszik közzé, a hírek szerint újabb orosz és egyéb ázsiai bankok, energetikai cégek és személyek kerülnek a tiltólistákra. Emellett mostantól tilos lesz Kirgizisztánba exportálni az EU-ból fémmegmunkáláshoz szükséges gépeket és számos technológiai eszközt (például modemeket), mert a jelek szerint az áru jó része a közép-ázsiai ország helyett végül az orosz hadiipari üzemekben kötött ki.
Ma érkezhet meg az orosz olaj
A Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszát üzemeltető Ukrtransznafta tájékoztatta a Molt arról, hogy a cső javítási munkálatai befejeződtek, így a január 27. óta fennálló vis maior körülmények április 21-én megszűntek, és a cég kész a magyar és szlovák irányú olajszállítás visszaállítására – közölte a Mol tegnap reggel a BÉT-en. Délben Belorusszia felől már meg is érkezett az első orosz olaj-szállítmány Ukrajnába – közölte délután a magyar olajcsoport. A Mol reményét fejezte ki, hogy az olaj legkésőbb ma Magyarországra és Szlovákiába is megérkezik.
A visszaállítás nem ment könnyen: a vezeték nyugat-ukrajnai szivattyúállomását ért orosz bombatalálat után az EU-szerte immár kizárólagos oroszolaj-behozatali joggal bíró Budapest és Pozsony az újraindítás szabotálásával vádolta meg Kijevet. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem is titkolta, hogy a bombázásuk finanszírozását segítő Barátság helyett először inkább az oroszok lerombolta fűtőműveiket javíttatná meg. Bár szakértők szerint a Mol magyar és szlovák finomítója kissé drágábban az Adria felől is ellátható, a kormányzásra készülő Tisza a fokozódó uniós nyomás ellenére a Fideszhez hasonlóan fenntartaná az orosz kapcsolatot. - M.I.
