Két év börtönbüntetést is kaphat az a képviselő, aki eltitkol valamit a saját vagy családtagjai vagyonnyilatkozatában. Az erről szóló törvényjavaslat már kész, nemsokára az Országgyűlés elé kerül – jelentette ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azon a keddi háttérbeszélgetésen, amelyet két minisztertársával Kármán András pénzügyminiszterrel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel közösen tartottak elsősorban a megszerzett uniós forrásokról.
Az uniós források hazahozatala érdekében teljesen átalakítják a vagyonnyilatkozati rendszert. Vagyonnyilatkozatot valamennyi közszolgálatban álló, valamint közpénzekkel vagy jelentős értékekkel gazdálkodó parlamenti, önkormányzati, EP-képviselőnek, kormánytagnak készíteni kell minden évben az átláthatóság biztosítása és a korrupció megelőzése érdekében, ám az Orbán-kormány ezt meglehetősen nagyvonalúan kezelte, gyakorta előfordult, hogy kimaradt belőle ez-az és egyáltalán nem volt alkalmas a példátlan mértékű gazdagodás kiszűrésére.
Ursula von der Leyen a Népszavának: Ezt a pénzt megérdemlik a magyarok, versenyt futottunk az idővel, és nyertünkA Tisza-kormány részben saját programja, részben az uniós források hazahozatala érdekében kibővíti és szigorúbb ellenőrzés alá vonja a rendszert. Az Integritás Hatóság jogkört kap arra, hogy az évente kötelezően elkészítendő vagyonnyilatkozatok – beleértve családtagokét is - valóság tartalmát ellenőrizze különféle nyilvántartások – banki, ingatlan, jármű – felhasználásával. Ha hiányosságot tapasztalnak, például valaki elfelejtett bevallani egy jachtot vagy egy kastélyt, akkor először felszólítják az érintettet a hiány pótlására. Ha arra jut a hatóság, hogy továbbra is eltitkolt vagyonelemek vannak, akkor büntető eljárást kezdeményezhet. Ehhez módosítani kell a büntető törvénykönyvet. Ha elfogadja az Országgyűlés az ehhez szükséges módosítást, akkor akár két év börtönbüntetéssel is sújtható lesz a vagyonelhallgatás. Másrészről a hatóság kezdeményezheti az érintett betöltött tisztségétől való megfosztását.
Jönnek a magyar politikusi vagyonnyilatkozatok, de inkább csak kár a papírért„Ez volt az egyik legnagyobb kérése az Európai Bizottságnak az uniós források kiolvasztása fejében. Erre és más bizottsági elvárások teljesítésére a törvényjavaslatok egyébként készen voltak, csak éppen soha nem terjesztették be” – mondta a 6000 milliárd forint hazahozatalának Európai Bizottság által támasztott feltételeiről Vitézy Dávid, aki hangsúlyozta: „a bizottság egyetlen új feltételt sem támasztott, se migrációs, se szuverenitási, se egyéb témakörben”.
Az Integritás Hatóság arra is lehetőséget kap, hogy nyomozást kezdeményezzen uniós támogatások körül felmerülő gyanúk esetén, illetve felfüggeszthetnek közbeszerzési eljárásokat, ha korrupció vagy bármilyen más szabályszegés gyanúja merül fel uniós forrásfelhasználással kapcsolatban. Könnyebbé válik majd a közérdekű adatok megismerése is.
Szintén uniós vállalás az egyetemi KEKVA-k felszámolása, a felsőoktatási intézmények költségvetési intézményként működhetnek tovább, de választhatnak más működési formát is. Az átalakításra 2027 szeptemberéig kaptak határidőt.
A részletszabályokat az oktatási minisztérium dolgozza ki.
„Reméljük, hogy a lehető legrövidebb időn belül az összes kekvát megszüntetik”Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrást sikerült megmenteni, ami nagy siker, hiszen a bizottság a helyreállítási alap forrásaiból elsőre csak 4-5 milliárdot látott „megmenthetőnek” Magyarország számára. Ezt sikerült 10 milliárd euróra feltornázni. A kohéziós alapokból 4,3 milliárd, míg a felsőoktatás számára 2,2 milliárd volt megmenthető. Utóbbi összeg az egyetemek kutatásfejlesztői programjaira fordítható, ehhez az akadémiai szabadság garantáló jogszabályokat kell alkotni, amely az egyetemek szenátusainak beleszólási jogot biztosít például a rektorválasztásba.
A helyreállítási alap projektlistáját teljesen újra kell írni. Ebből 3,7 milliárd már részben elkezdett és előfinanszírozott projekteket, illetve a kohéziós alapból ide áttehető beszerzéseket tartalmaz, mint például a főváros CAF-villamosok, amelyek már itt vannak vagy megérkeznek az augusztus végi határidőig. Ezzel források szabadulnak fel a kohéziós alapokban, amelyek így más tervezett, de még el nem indult projektekre költhetőek. A fennmaradó összeg felhasználhatóságához kellett némi kreativitás - ismerte el Vitézy –, bár ezek más országok által már bevetett trükkök. Így a vasút és HÉV-fejlesztésre szánt 1,8 milliárd eurót egy külön erre a célra létrehozandó „gördülőállomány beszerzési és menedzsment” cégben helyezik el, ez írja majd ki a tendereket és menedzseli és felügyeli a közcélú vasúti beszerzéseket.
Aláírták a tervezési szerződést az 2-es metró és a gödöllői, illetve csömöri HÉV összekötéséről, valamint a HÉV-ek korszerűsítésérőlVitézy Dávid: Teljesen leállította Lázár János a csepeli és a ráckevei HÉV fejlesztésétA fenti összegből 800 millió euró juthat a szentendrei, csepeli és ráckevei HÉV-vonalak járműparkjának cseréjére. A Népszava kérdésére Vitézy Dávid azt is elárulta, hogy az új járműtendert még az idén kiírják, méghozzá a korábbi műszaki paraméterek szerint. (Ez alapján évekkel ezelőtt lefutott egy tender, de orosz érdekek miatt az Orbán-kormány végül eredménytelennek nyilvánította.) A pályák átépítésére már készültek tervek, bár ezeket módosítani kell majd. A kivitelezésre a kohéziós alapok nyújthatnak fedezetet. A vasútfejlesztésre jutó 1 milliárd euróból 35 nagy, emeletes, modern, hat kocsis Intercity-motorvonat jön ki, ami 200 új vasúti kocsit jelent. Ez nagyon látványos változást hoz Vitézy Dávid szerint. Idén nyáron megteremtik ennek a jogi hátterét és a tendereket is elindítanák.
Több mint 1000 váltó cseréje helyett alig 50 szerepel a 2026-os tervben, a MÁV által eddig bérelt 10 IC-kocsi helyett csak a Balatonon napi 200-ra lenne szükség„Nem sok, de életmentő” - Tíz első osztályú Intercity vasúti kocsit bérel a MÁV a nyári hónapokraA helyreállítási alap másik fő pillérét a megfizethető lakhatást célzó programok jelentik. Ez elsősorban kollégiumi férőhelybővítést és bérlakásépítést jelent. A Tisza-kormány ezt a magántőke bevonásával oldaná meg, méghozzá úgy, hogy az állam a beruházási költségek 20 százalékát fedezné, a fennmaradó 80 százalékot a magánbefektetőnek kell hozzátennie. Ennél magasabb támogatási forma már piactorzító hatású szerintük. Vitézy Dávid két budapesti projektet: Diákvárost és a Rákosrendezőt említette példaként. Ez az uniós program 3-5 milliárdos ingatlanbefektetést tud megmozgatni. A beruházási miniszter reményei szerint a kormányzati ciklus végére el kell ezeknek az építkezéseknek indulniuk. A Tisza-kormány azonban csak olyan projekteket támogat, amelyek az urbanisztikai szempontokat is figyelembe veszik, így a közösségi közlekedés és közmű nélküli városszéli területekre szánt lakótelepek felhúzását nem támogatják.
Hatszázmilliárd forintos listával várja Budapest Magyar Péter kormányát a befagyasztott EU-s források megszerzéséhez„A nyugdíjreform és a különadók kivezetése nem reális idén augusztus végéig, ráadásul olyan költségvetési hatással járna, amelyek rövidtávon nem érdeke senkinek. Ezeket költségvetési bevételt generáló javaslatokra cseréltük, amit a bizottság támogatott. Így felülvizsgáljuk a társasági adókedvezményeket, amelyek közül a nem hatékony elemeket kivezetjük. Ez plusz bevételt jelent az államkasszának. A bizalmi vagyonkezelés intézményét szintén felülvizsgáljuk és megszüntetjük az adóoptimalizálási lehetőséget. A kiskereskedelmi adókulcsai viszont nem változnak – ismertetett néhány Európai Bizottságnak tett magyar vállalást Kármán András pénzügyminiszter, aki azt is elmondta, hogy átláthatóbbá teszik a költségvetést, különösen a kiadási oldalt, ahol a különféle „alapok” helyett a megfelelő funkcionális soron jelennek meg a kiadások. Augusztus végéig megalakul egy szakmai bizottság, amely a nemzetközi jó gyakorlatokat gyűjti össze a költségvetés készítéséhez és átláthatóbbá tételéhez.
Kapitány István nagyjából a teljes magyar üzemanyag-tartalék felszabadításáról adott ki rendeletet, a nagykereskedők árrése 19-20 forinttal csökkenhetKapitány István gazdasági és energetikai miniszter elmondta, hogy 1,5 milliárd forint értékű uniós forrás jut energetikai fejlesztésre, amelynek révén nagyobb szerep juthat a jövőben az eddig háttérbe szorult nap- és szélenergia felhasználásnak. Ugyanennyi jut a kis és középvállalkozások fejlesztésére, amelyet a nyáron teljesen átalakuló menedzsment által irányított Magyar Fejlesztési Bank által meghirdetett programokon keresztül osztanak majd szét. Ezeket összehangolják a Széchenyi alapokkal.
