A néhány személyes mikrovállalkozások, egyéni vállalkozók gyakorlatilag 2022 óta, a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) jelentős beszűkítése óta követelik az egyszerűsített adózási forma visszaállítását. A kata rehabilitálása már a Tisza választási terveiben is szerepelt, így nem meglepő, hogy ez a kérdés már az őszi adócsomagban napirendre kerülhet. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) konkrét javaslatcsomagot fogalmazott meg az átalakítás lehetséges irányaival kapcsolatban, de más munkaadói érdekvédelmi szervezetek is pozitívan reagáltak a miniszteri bejelentésre.
A kata az Orbán-kormány találmánya volt, 2013-ban vezették be, a korábbi egyszerűsített adózást, az evát (egyszerűsített vállalkozói adót) váltotta fel. A vállalkozók akkor havi 50 ezer forint (a mellékállású vállalkozók esetében havi 25 ezer forint) befizetésével kiválthatták minden adójukat – és az adminisztráció is lényegesen leegyszerűsödött. Ennek hatására a kata rendkívül népszerű lett,
2022-re már 460 ezer kis cég, egyéni vállalkozó rendezte így közterheit, ráadásul az adó összegét sem valorizálták, így a teher reálértéke egyre kisebb lett.
2020 környékén figyelt fel a kormány arra, hogy nagy cégek tömegesen alkalmaznak katás vállalkozókat olyan feladatokra, amelyeket munkaviszonyban kellene ellátni, vagyis bújtatott foglalkoztatás tömeges nyomaira bukkantak. A kormány válasza erre nem az ellenőrzések szigorítása volt, hanem a kata átalakítása lett, ami után már jogszerűen az arra jogosult vállalkozások sem tudták használni az adót. Becslések szerint több tízezer – jellemzően egyszemélyes – vállalkozás szüntethette be működését a szigorítások miatt.
Akár hatszor többet fizethetnek az eddigi katások a szigorítás miattA kata 2022-es átalakítása során a Fidesz-kormány nem tett különbséget az egyszerűsített adónem célcsoportja és az adót visszaélésszerűen használók között – erről már Kármán András pénzügyminiszter beszélt a héten a parlamentben. Az új javaslattal a kormány olyan megoldást vezet vissza a tervek szerint, hogy a katát ne lehessen bújtatott foglalkoztatásra használni. A másik fontos elv, hogy megszűnjön a kata korábbi tb-hátránya, vagyis az egyösszegű adó befizetésével teljes jogú társadalombiztosítási ellátásra legyen jogosult a katás adóalany is.
Erre azért van szükség, mert a régi kata-szabályozás a nyugdíj szempontjából hátrányosan érintette a katás vállalkozókat. Erről Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) beszélt az MTI-nek, mondván, az 50 ezer forint kata befizetése a jelenlegi jogszabályok szerint nem teszi lehetővé, hogy a nyugdíjhoz számított évek száma azonos legyen a ledolgozott évek számával. Most egy katás vállalkozó csaknem 3 évet dolgozik, hogy egy év szolgálati időt szerezzen – hívta fel a figyelmet. Az IPOSZ üdvözölte a pénzügyminiszteri nyilatkozatot, hozzátéve, hogy az elmúlt években többször jelezték, hogy a katá-t ki kell szélesíteni annak érdekében, hogy fehérítsék a gazdaságot.
Nem tudja a Belügyminisztérium, hány tanárt érint a kata kinyírásaAz MKIK elnöksége szerint jelenleg a magyar gazdaságban 400–700 ezer olyan önfoglalkoztató cég, mikrovállalkozó van, aki a saját foglalkoztatásából él. A kamara egy öt verzióból álló javaslatot bocsátott vitára, és azt elküldte a Pénzügyminisztériumnak is. A legkonzervatívabb verzió szerint maradna a jelenlegi 50 ezer forintos havi adó, de az éves keret 10–20 százalékát cégek felé is számlázhatná a katás vállalkozó.
Más javaslatok szerint visszahoznák a 2013-as szabályokat, de az inflációval korrigálnák az adó mértékét, ami így 100 ezer forintra emelkedne, de ez esetben már ellenőrzési garanciák kellenek az adóelkerülés megakadályozásához.
Az MKIK további javaslatai szerint több „kulccsal” létezne a kata, bevételtől és a megrendelői körtől függően. Ez esetben havi 75–200 ezer forint között szóródhatna az adó, további javaslatokban pedig még inkább differenciálnák a rendszert.
Az MKIK szerint szükség lenne adatalapú elemzésekre, ezért azt javasolják, hogy 2027 januárjától átmeneti szabályok legyenek, és a végleges megoldást csak 2028-tól vezessék be. Ezzel szemben Kármán András pénzügyminiszter januári bevezetést ígért, ez az egy, ami eddig biztos, minden más részlet ezután dőlhet el, hiszen a hivatalos egyeztetések még csak ezután kezdődnek az érintettekkel.
