Matrjoska tombol Örményországban, Vlagyimir Putyin integet belőle a parlamenti választás előtt

Örményország vasárnap nemcsak parlamentet, hanem jövőt is választ. A tét ugyanis az, hogy fenntartja-e a volt szovjet tagköztársaság az Oroszországhoz fűződő hagyományosan szoros viszonyát vagy tovább erősíti az Európai Unió-barát politikai irányvonalat és elindul az integráció útján, mint tette azt már több volt szovjet tagállam. Csakhogy, amint az orosz ellenzéki portál, a The Moscow Times fogalmazott, a Kremlnek ez annyira nem tetszik, hogy intenzív propagandája, fenyegetései és bosszú vezérelte szankciós intézkedései ezt a parlamenti választást egy valóságos népszavazássá változtatta Örményország európai integrációjáról.

Oroszország dühe a nemzetközi érdeklődés és a világsajtó homlokterébe emelte az örmény választást. A Radio France International (RFI) honlapján hét elején megjelent írás az orosz attitűdöt azzal magyarázta, hogy a moldovai és magyarországi kudarcok után a Kreml nem engedhet meg magának egy újabb vereséget.

Fenyegetés, aktív diverzió és a kommunikációs manipulációk jellemzik az orosz fellépést, Moszkva már nemcsak Örményország gazdasági és kulturális összeomlását ígéri, ha az ország európai irányvonalat választ, hanem konkrétan a fegyveres támadás lehetőségét is felveti. Erre elméleti lehetőség van is, Örményország területén, a második legnagyobb városban, Gyumriban orosz katonai bázis található, amelynek államközi szerződés szerint 2044-ig helyet ad az ország. Ez a legnagyobb orosz katonai létesítmény a Dél-Kaukázusban: közel 5000 fős személyzet, MiG-29-es vadászrepülőgépek és Sz-300-as légvédelmi rendszerek állomásoznak itt.

A diverzió egyre erősebb a választások közeledtével, de a propaganda már januárban maximális fokozatra kapcsolt. Ekkor Vlagyimir Szolovjov, a putyini Oroszország egyik legbefolyásosabb propagandistája az orosz állami tévécsatornán arról beszélt, hogy Örményországban, - de más, az orosz érdekszférától távolodó térségbeli államban is szükség esetén - nemzetbiztonsági okokból egy ugyanolyan „katonai műveletet” kellene indítani, mint ami Ukrajnában is zajlik, a nemzetközi joggal pedig ugyanúgy nem kellene foglalkozni, mint ahogy az USA sem foglalkozott vele a Venezuela elleni kommandós akciója végrehajtásakor. Csak így lehetne megakadályozni, hogy Örményország és más közép-ázsiai köztársaságok kilépjenek az orosz érdekszférából, vélekedett Szolovjov a lettországi emigrációban működő Meduza orosz ellenzéki portál szerint. Az örmény külügyminisztérium az orosz nagykövet berendelésével tiltakozott, elfogadhatatlannak nevezve, hogy mindez egy állami tévécsatornán hangozhatott el.

Az elmúlt hónapokban, hetekben Moszkva kereskedelmi retorziók sorát foganatosította Örményország ellen. Időszakosan különböző ürügyekkel betiltották számos örmény termék – virágok, zöldség- és gyümölcsfélék, a Jermuk ásványvíz, borok és konyak – exportját az orosz piacra. Putyin elnök személyesen fenyegette meg Örményországot, hogy felfüggesztik tagságát az Eurázsiai Gazdasági Unióban (EAEU). Május végén pedig már azt is hivatalosan jelezte Moszkva, hogy ha folytatódik Jereván EU-hoz való közeledése, az orosz fél egyoldalúan felmondja a két ország között 2013. december 2-án aláírt, a földgáz, a kőolajtermékek és a nyersgyémánt-ellátás területén folytatott együttműködésről szóló megállapodást. Ezen megállapodás értelmében Örményország kedvezményes árképzési feltételeket élvez az Oroszországból importált földgáz, olaj, kőolajtermékek és nyersgyémántok esetében. Putyin nemrég egy nyilatkozatában azt sugallta, hogy ha eltávolodik Oroszországtól, Örményországnak nem 177 dollárt, hanem 600 dollárt kell majd fizetnie ezer köbméter földgázért, mint az európaiaknak. (Ugyanezt a módszert alkalmazta a Kreml az orosz energiahordozóknak kitett Moldova ellen is.) A Pasinján kormány lépéseket tett az energiaforrások diverzifikációja irányába, növelte az üzemanyag-importot Romániából, Egyiptomból és Bulgáriából, sőt tavaly Azerbajdzsánból is importálni kezdett, de az orosz olaj- és gázfüggőséget csak enyhíteni tudta.

De érvágás az orosz piac elvesztése, az örmény-orosz gazdasági kapcsolatok korlátozása is. Örményország a 2014-ben Vlagyimir Putyin kezdeményezésére létrehozott Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) tagállama, amely az Európai Unió mintájára szabad belső piacot biztosít a tagállamoknak, alternatívát kínálva az EU-integrációval szemben. 

Oroszország mindemellett ugyanúgy aktívan beavatkozott a választási kampányba, mint tette az az EU-tagságért folyamodó Moldovában vagy az EU-tag Románia 2024-es elnökválasztásába. Diverziós arzenáljának legveszélyesebb fegyvere ezúttal is az információs háború, a működési módszer hasonló a moldovai, a romániai vagy akár az Egyesült Államokban alkalmazotthoz is, számolt be a The Insider: klónozott weboldalak, amelyek a legitim médiát utánozzák, koordinált terjesztés a közösségi médiában és névtelen Telegram-csatornák, amelyek kitalált történeteket terjesztenek. A Reuters és a The Insider szerint a Kreml már 2025 októberében létrehozott egy „Stratégiai Együttműködési és Partnerségi Igazgatóság” nevű struktúrát, amely az örményországi befolyásolási műveleteket koordinálja. Ebben részt vesz egy „Storm-1516” nevű, az orosz katonai hírszerző szolgálattal, a GRU-val összefüggésbe hozható botnet, amely álhíreket terjeszt a Nyugaton.

A módszer megegyezik a Matrjoska néven ismert Kreml-párti orosz hálózatéval, amely rendre beavatkozik különböző országok választásaiba. Örményországban e hálózat műveletei a választások közeledtével látványosan fokozódtak.

A Reuters négy megbízható forrásból úgy értesült, hogy a Putyin-rezsim kidolgozták az Oroszországban élő örmény állampolgárok hazatelepítésének tervét, hogy június 7-én Pasinján ellenfeleire voksolhassanak. Az orosz hatóságok állítólag 100 000 örmény választópolgár szállításával számolnak, ennek költségét körülbelül 50 millió dollárra becsülték. A Kreml kvótákat osztott ki az oroszországi régióknak – hogy hány örményt kell küldeni mindegyikből –, és az előkészületekről is beszámolót kért a helyi hatóságoktól.

Az olasz La Stampa Donald Trump Pasinjánnak nyújtott támogatása kapcsán (amelyet két hete jelentett be) emlékeztetett, hogy merőben eltér az amerikai elnök eddigi preferenciáitól. „Eddig a kelet-európai választásokon Trump szinte mindig a leglelkesebb, Moszkva-barát nacionalisták oldalán állt – Orbán Viktor Magyarországon, Călin Georgescu és George Simion Romániában, vagy a moldovai Kreml-barát csoportok, akik megpróbálták bevezetni a „Tegyük Moldovát újra nagyszerűvé” szlogent. Pasinján támogatása mindazonáltal nem azt jelenti, hogy Trump hirtelen „az EU bővítésének szószólójává vált; ebben az esetben Trumpnak megvannak a saját érdekei (...), az amerikai energetikai vállalatok számára biztosított hozzáférés Közép-Ázsiához.”

De nem az EU vagy Donald Trump támogatása a legfontosabb tényező, ami valószínűleg győzelemre viszi Pasinjánt és az EU-hoz való közeledés politikáját, hanem az általános csalódás az örmények körében a Hegyi-Karabahért zajló örmény-azeri háborúban elmaradt orosz segítség miatt.

Esélyek és szabályok

Minden felmérés szerint a vasárnapi parlamenti választás favoritja Nikol Pasinján Polgári Szerződés pártja, választási győzelme nem, csak annak mértéke kérdéses. A legutóbbi, május végén bemutatott, a Breavis közvélemény-kutató által végzett felmérés szerint a Polgári Szerződés magabiztos előnnyel, 65 százalékos támogatottsággal vezet a biztos szavazók körében, az ellenzék pedig nagymértékben széttagolt, egyetlen párt sem tudta meghaladni a 12 százalékot a biztos választói körben sem.

Egy másik, ugyancsak májusi felmérés szerint a Polgári Szerződés az első helyen áll körülbelül 30 százalékonyi eredménnyel a teljes választói mezőnyben is, legközelebbi riválisának, a Putyin-rezsim által favorizált Szamvel Karapetyannak az Erős Örményország nevű pártja a második 6 százalékos támogatottsággal. Az orosz-örmény üzletember pénzmosás, lázítás és más vádak miatt már hónapok óta házi őrizetben van. Négymilliárd dollár óvadékot kellett letennie, hogy ne rács mögött töltse ezt az időt. 

Az International Republican Institute és a Gallup International Association közvélemény-kutatásai 20-25 százalék bizonytalant és/vagy távolmaradót mért, ami magas részvételt ígér a vasárnapi voksolásra.

Az Arka örmény állami hírügynökség közlése szerint 19 párt indul a választáson. Örményország parlamentje minimum 101 fős, de általában 107 mandátumot osztanak ki. Az alkotmány minimum 101 főt garantál, de a nemzeti kisebbségek számára többlet-mandátumokat tartanak fenn és a választási kompenzációs rendszer is többlet mandátumokat is generál. A bejutási küszöb a pártok számára 4, a választási szövetségek, koalíciók számára 8 százalék. A választási törvény előírja, hogy a pártok választási listáján minden harmadik helyet kötelezően nőnek kell kiosztani. A mostani 19 induló párt összes jelöltjének 38 százaléka nő, a jelöltek átlagéletkora pedig 46 év.

Az etnikai kisebbségek számára fenntartott helyeket egy külön, 22 jelöltet tartalmazó lista alapján osztják el, négy parlamenti helyet eleve fenntartanak az orosz, asszír, jazidi és kurd kisebbség számára.

Örményország lakóinak a száma mintegy 3 millió fő, amelyből a fővárosban, Jerevánban lakik 1,1 millió. Az országban élők azonban az örmény összlakosság csupán alig egyharmadát teszik ki, a világon összességében mintegy 8-9 millió örmény él, a legnagyobb diaszpóra az Egyesült Államokban, Oroszországban és Franciaországban található.