felmérés;köztársasági elnök;Bárándy Péter;Sulyok Tamás;21 Kutatóközpont;

Magyar Péter és Sulyok Tamás. Utóbbi vélhetően nem sokáig marad

Már kutatják Sulyok Tamás utódját, egy felmérésben Bárándy Péter neve is megjelent

Bárándy Péter neve is megjelent államfő-jelöltként egy közvélemény-kutatásban – vette észre a Népszava. A volt igazságügyi miniszter lapunknak nem adott egyértelmű választ arra, hogy elvállalná-e a felkérést.

Időszerűtlen kérdésre nem lehet válaszolni – mondta lapunknak Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter, amikor arról érdeklődtünk: vállalná-e az államfői pozíciót, ha a Tisza Párt felkérné rá.

A megkeresésünk apropóját az adta, hogy a minap érdekes beszámolók és screenshotok tűntek fel egy Facebook-csoportban. A csoporttagok szerint a 21 Kutatóközpont nagyon széles államfő-jelölti listáról érdeklődött náluk még a múlt héten.

A közvélemény-kutatásban Bárándyé mellett szerepelt Orbán Anita, Krasznahorkai László, Márki-Zay Péter, Závada Pál, Róna Péter, Csányi Vilmos, Török Gábor és Barabási Albert-László neve. Sőt kissé meglepő módon olyan személyek ismertségére és alkalmasságára is rákérdeztek, mint Schiffer András, Pokorni Zoltán, vagy Martonyi János.

Az intézetet vezető Róna Dániel lapunknak nem tagadta, hogy valódi felmérésről van szó, amit ők készítettek. Ám a piaci és szerződéses szabályoknak megfelelően nem árulta el, hogy ki rendelte tőlük a kutatást.

A Tisza Pártnak és a Miniszterelnökségnek mindenesetre kérdéseket küldtünk arról, hogy ők monitorozzák-e Sulyok Tamás lehetséges utódját. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.

Bárándy Péter elárulta, hogy hallott a felmérésről, mert az ismerősei „mondták neki”,

azt viszont határozottan cáfolta, hogy tiszás politikusokkal beszélt volna erről, vagy a köztársasági elnöki pozícióról.

Mint ismert, Magyar Péter kormányfő már a választások előtt megígérte, hogy amennyiben a Tisza Párt kétharmados parlamenti többséget szerez, eltávolítják hivatalából Sulyok Tamás, köztársasági elnököt, és az összes olyan állami vezetőt, akik szerinte „Orbán-bábként” szolgálták a NER-t. Magyar május 31-ig adott időt Sulyoknak és a többieknek az önkéntes távozásra, ám ezt végül egyikük sem tette meg.

Az államfő egyértelművé tette, hogy nem mond le. A kirúgása érdekében készülő Alaptörvény módosítás miatt pedig a Velencei Bizottsághoz fordult. A testület sürgős eljárásban vizsgálja a kialakult közjogi helyzetet, Bárándy mindezzel kapcsolatban azt mondta lapunknak: a Bizottság jövőbeni véleményét szerinte illik figyelembe venni, akkor is, ha az előző kormány 16 éven keresztül nemigen tette meg.

„Ahogy két év alatt Sulyok Tamásnak is csak akkor jutottak eszébe, amikor saját magáról van szó” – tette hozzá. Ő azonban abban bízik, hogy a jogászok rendszerváltásként, és nem szimpla kormányváltásként értelmezik majd a tavaszi választások eredményét; ezen áll vagy bukik az elnök eltávolítása körüli vita. De Bárándy más jogi szempontokat is felhozott Sulyok alkotmányos eltávolításra.

„A mostani Alaptörvény C-cikkének második bekezdése kimondja, hogy a kizárólagos hatalomgyakorlással szemben mindenki nem csak jogosult, hanem köteles is föllépni minden törvényes eszközzel. Ezt a törvényes eszközt az ország kétharmados választási győzelemmel ennek a hatalomnak a kezébe adta, tehát ezzel nem csak, hogy szabad élnie, hanem köteles is”

– vélekedett a volt igazságügy-miniszter.

Tehát – folytatta Bárándy – amikor Sulyok Tamás egyszer sem szólalt fel például a rendeleti kormányzás, vagy az úgynevezett gyermekvédelmi törvény ellen, elmulasztott eleget tenni ennek a kötelezettségének. „Ha eltakarítandóak a romok, amelyek a kizárólagos hatalomgyakorlás pillérei voltak, akkor abba bele kell érteni az ilyen hatalom biztosítására kinevezett személyek státuszának megszüntetését is” – szögezte le Bárándy Péter.

Ha lassan is, de kezd vége lenni az egészségügyben dolgozókra kényszerített szájzárnak. Podcast.