A 21. Oroszország elleni szankciós csomag egy teszt is arról, hogyan tud Orbán nélkül haladni az EU, mondta a Népszavának Tinatin Tsertsvadze, az Open Society Foundation (Nyílt Társadalom Alapítvány) brüsszeli irodájának szankciókkal foglalkozó szakértője.
A tagállamok gyorsan szeretnének haladni a csomag elfogadásával, ami egy fontos jel lehetne, magyarázta Tinatin Tsertsvadze, aki érdekérvényesítési tanácsadóként dolgozik a civil szervezetben. Az Európai Bizottság által kezdeményezett újabb csomagban
energetikai, pénzügyi, halászati szektort és az ipari területet érintő korlátozások is várhatóak, de ezekről a tagállamoknak egyhangúan kell dönteniük. A pontos lépések és a tiltólistára javasolt személyek nevei nem nyilvánosak a tárgyalási szakaszban,
de a Euronews értesülései szerint végre befagyaszthatják Kirill pátriárka vagyonát is.
Újra nekifut az EU Kirill pátriárka szankcionálásának, hátha Magyarország most már nem vétózKirill az orosz ortodox egyház feje, ő még a szovjet időkben, a KGB kötelekében alapozta meg befolyását és milliárdokra taksált személyes vagyonát is. Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségeseként rendszeresen felszólal az Ukrajna elleni háború érdekében. Magyarország éveken át egyedüliként vétózta, hogy Kirill pátriárka ellen bármilyen lépést tegyen az EU, Orbán Viktor szerint a vallásszabadság védelmében.
A KGB-nek dolgozott az 1970-es években Svájcban Kirill pátriárka, akit az Orbán-kormány védett meg az EU-s szankcióktólTsertsvadze lapunknak hangsúlyozta, hogy a tagállamok vétója és a tárgyalások önmagukban nem ördögtől valók. Lehet egyes országoknak bizonyos érdeke, ami miatt nem érdemes bizonyos korlátozó intézkedéseket meglépni, ha azok sokat ártanak. Ahogy például az orosz kőolaj vezetéken való behozatala alól három ország mentességet kapott. „Tudjuk, hogy bizonyos gazdasági szektorokban nincsenek szankciók, mert nehéz lenne egyes országoknak. Ilyenkor valódi szakpolitikai szempontokat kell nézni, lehet erről tárgyalni, kivételeket vagy mentességeket létrehozni, találni valami módot. De szerintem az előző magyar kormány esetében nem ez volt a helyzet. Az EU közös érdeke ellene léptek fel.” - értékelt a szakértő.
Az Orbán-kormány többször próbálkozott bizonyos, már szankcionált személyek leszedésével a listákról, ahogy erről a választási kampányban kiszivárgott beszélgetések is tanúskodtak. E telefonbeszélgetések szerint Szijjártó Péter volt külügyminiszter Szergej Lavrov orosz kollégájával egyeztetett, többek között Aliser Uszmanov üzbég-orosz oligarcha testvérével kapcsolatban kínálta fel a magyar miniszter a segítségét, hogy megpróbálja leszedni őt a szankciós listáról. A szankciók elfogadásánál az EU a bíróságon is védhető bizonyítékokat gyűjt össze, hogy alátámassza, miért lehet egy személyt szankcionálni, pl. mert valamilyen formában segítette az orosz hadsereget az illegális háborújában. A listáról való levételhez azt kellett volna bizonyítani, miért nem érvényes már az, amit huszonheten egyszer már kimondtak.
„Mindig állok rendelkezésedre” – Kiszivárogtak az újabb hangfelvételek, így szolgálta a Putyin-rezsim érdekeit Szijjártó PéterA szakértő emlékeztet, hogy 2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörésének évében gyors egymásutánban fogadott el az EU hat szankciós csomagot, ekkor valószínűleg Magyarország is sokk alatt állt A legnehézkesebb döntésekre az elmúlt egy évben került sor, amikor sokkal nagyobb erőfeszítésbe és diplomáciai munkába került a döntések meghozatala. Korábban Szlovákia is többször Magyarország mellé állt, amikor bizonyos szankciókat kellett vétózni, Tsertsvadze szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy a magyar szerepet átvehetné Szlovákia ugyanis nagyon nehéz egyedül állni mindenkivel szemben.
Robert Fico lehet az új Orbán Viktor, az érzést legalábbis most meg fogja kapni az Európai UniótólRobert Fico egy kicsit már készül arra, hogy Orbán Viktor elveszíti a választást, ha ez így lesz, ő akarná átvenni a stafétátA most javasolt csomagban több gazdasági szektorra kiterjedő korlátozó intézkedések várhatók, köztük a halászati importok vagy drónokhoz szükséges eszközök kivitele is. Ahogy újabb pénzügyi intézetekkel és kriptovalutákkal kereskedő céggel is tilos lesz uniós cégeknek üzletelni.
Tsertsvadze szerint a szankciók esetében nagy kihívás azok tényleges végrehajtása. Bár az EU egészére nézve hozzák a döntéseket, a végrehajtást már a különböző országok szervei intézik, sok esetben harmincnál is több hivatal felel ezekért, ami egységesen a hatékony. Ahogy a teher sem oszlik meg egységesen, hiszen a balti országok és Lengyelország vámhatóságainak sokkal nagyobb feladatuk van a termékek ellenőrzésében.
A másik kihívás a szankciókat megszegő cégekkel és személyekkel szembeni fellépés. Az EU új szabályokat léptetett életbe
arra, hogy minden tagállamban szigorú büntetőjogi következménye legyen annak, ha valaki nem tartja be a szankciókat. A valóságban azonban ezek nemzeti átültetése nehézkes. Ahogy nem is értesül ezekről a történésekről a közvélemény sem. Amíg az erre szakosodott amerikai hatóság, az OFAC erről sokat kommunikál, nálunk nincsenek ilyen hírek, így az elrettentés sem olyan erős. „Ha nem beszéled az EU összes hivatalos nyelvét és nem vagy feliratkozva erre szakosodott levélistákra, nem is tudod, hogy a lengyelek vagy a hollandok milyen nyomozást folytatnak éppen a szankciók megkerülése ellen”. – magyarázta a szakértő
A szlovákok oroszpártiak, és ennek semmi köze a putyini propagandához