Az Európai Parlament múlt héten elsöprő többséggel, 418 igen szavazattal, 207 ellenében és 14 tartózkodás mellett foglalt állást amellett, hogy az Európai Bizottságnak haladéktalanul el kell indítania a jogállamisági feltételességi mechanizmust Szlovákiával szemben. Bár a parlamenti döntés még nem jelenti a Pozsonynak szánt uniós források befagyasztását, komoly politikai üzenetet hordoz, s azt jelzi, hogy az uniós intézményeknél kezd elfogyni a türelem a szlovák jogrendszer szisztematikus átalakítása miatt.
A feltételességi mechanizmust akkor indítják el, ha az adott országban olyan rendszerszintű problémák jelentkeznek, amelyek közvetlenül veszélyeztetik az uniós költségvetés biztonságát, valamint a források átlátható és szabályos felhasználását. Az európai képviselők több kifogást is megfogalmaztak. Ezek közé tartozik a különleges ügyészség váratlan megszüntetése, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség, vagyis a NAKA felszámolása, valamint a büntető törvénykönyv módosításai, amelyek jelentősen enyhítik a korrupciós bűncselekmények büntetési tételeit és lerövidítik az elévülési időket. Ezekkel a változtatásokkal a nyilvánvaló cél a korrupció elleni küzdelem megbénítása, a folyamatban lévő nyomozások ellehetetlenítése. Ez pedig az uniós pénzek ellenőrizetlen felhasználását eredményezheti.
Magyar Péter telefonon egyeztetett Robert Ficóval és elmondta, mit vár a szakpolitikai tárgyalások megkezdése előttA Fico-kormány számára nem újdonság a Brüsszelből érkező figyelmeztetés: az uniós nyomás már korábban is rákényszerítette Pozsonyt bizonyos lépések felülvizsgálatára. Ilyen volt a Bejelentővédelmi Hivatal ügye is: a kabinet eredetileg szűkíteni akarta az intézmény jogköreit, ám a pénzügyi következményektől tartva végül visszakozott. A meghátrálás azt jelezte, hogy a szlovák kormány pontosan érzékeli az uniós támogatások elvesztésének kockázatát. Csakhogy az EU türelme most fogyatkozni látszik: a részleges engedmények már nem feltétlenül elegendők a bizalom helyreállításához, mert az uniós intézményeknél úgy látják: a Fico-kabinet szándékai egyértelműek, gyengíteni akarja a fékek és ellensúlyok rendszerét.
Az Európai Parlament fellépését erősen befolyásolja a magyarországi tapasztalat. Brüsszeli körökben sokan úgy látják, hogy Magyarország esetében az EU túl későn reagált,
több mint tíz év telt el a jogállamisági bírálatok megjelenése és a pénzügyi szankciók tényleges alkalmazása között. Ez idő alatt a magyar intézményrendszer mélyen átalakult, a fékek és ellensúlyok jelentősen meggyengültek.
Szlovákia esetében éppen ezt a késlekedést akarják elkerülni. Az EP-képviselők már a folyamat elején nyomást gyakorolnának a Fico-kormányra, hogy ne ismétlődhessen meg a magyar forgatókönyv. Robert Fico mozgástere ezért szűkebb, mint Orbán Viktoré volt: az Európai Bizottság ma már rendelkezik olyan kipróbált pénzügyi eszközökkel, amelyekkel gyorsabban és határozottabban léphet fel. Brüsszel tanult a magyar ügyből, és most nem akar éveket várni.
Szlovákia számára ez intő jel lehet, hogy Magyarország mintegy 20 milliárd eurós uniós támogatástól esett el, amit Magyar Péter beiktatásra váró kormánya próbál meg visszaszerezni. A szlovákiai fejlesztések – az útépítésektől az iskolák felújításán át a mezőgazdasági támogatásokig – jelentős részben uniós pénzekre épülnek. Egy esetleges forrásbefagyasztás közvetlenül érintené az önkormányzatokat, a vállalkozókat és a vidéki térségeket is.
Nagy a kísértés, hogy a jogállam visszaépítésének kérdését más ügyekkel is összekösse az Európai BizottságPeter Pellegrini államfő ennek ellenére politikai eljárásnak nevezte az uniós nyomást, az itthon már jól ismert érveléssel azt állította, Pozsonyt szuverén külpolitikája miatt akarják nyomás alá helyezni. Az ellenzék viszont a kormányt teszi felelőssé a kialakult helyzetért. A Progresszív Szlovákia (PS) úgy véli, a polgárok nem válhatnak a kabinet jogállamiságot gyengítő döntéseinek túszaivá, és az ország gazdasági biztonságát csak a nyugati szövetségi rendszerrel való együttműködés garantálhatja.
Robert Fico máris elengedte Orbán Viktor kezétHa az EP döntése után az Európai Bizottságnál folytatódik az ügy, először hivatalos levelezés és egyeztetés kezdődik. A pozsonyi kormánynak lehetőséget kell adni, hogy válaszoljon a kifogásokra, illetve javító lépéseket tegyen. A végső döntést a tagállamoknak kell meghozniuk minősített többséggel.
Ezért a mostani parlamenti határozatnak legkorábban az év vége felé lehetnek közvetlen pénzügyi következményei. A bizonytalanság azonban már önmagában is nyomást gyakorol a Fico-kormányra. Szlovákiának szüksége van az uniós forrásokra, különösen a gyenge költségvetési helyzet és a fejlesztési tervek finanszírozása miatt. A brüsszeli figyelmeztetés így már most szűkíti Robert Fico mozgásterét.
Beneš-dekrétumok: a szlovák rendőrség beintett a Fico-kormánynak, nem bünteti meg az önfeljelentő magyarokat