A szelektáló iskolarendszer valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok csak a tünetei egy sokkal mélyebb problémának

A középiskolai felvételi az egyik legfőbb oka, hogy Magyarországon alakult ki a világ egyik legszelektívebb iskolarendszere. A gyerekek egy része így kerülhet be a nyolc-, hat- vagy négyosztályos elitiskolákba, ahol nem kell találkozniuk más társadalmi csoportokba tartozó diákokkal. Ezzel az a baj, hogy a gyerekek nem tanulnak meg egymással kommunikálni és együttműködni, ami nagyon veszélyes a társadalom jövője szempontjából – nyilatkozta lapunknak Nahalka István oktatáskutató a jelenlegi középiskolai felvételi rendszer problémáival kapcsolatban, miután a Tisza-kormány oktatási és gyermekügyi minisztere, Lannert Judit a Balzac diákújságnak adott interjújában arról beszélt: szükség lesz a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatára, valamint meg kell vitatni a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szerepét is, amelyek szerinte erősítik a társadalmi szelekciót.

Nahalka István szerint a felvételi alapján történő válogatás melletti egyik fő érv általában az, hogy így lehet az igazán tehetséges diákokat kiemelni és magas szinten tanítani, anélkül, hogy olyanokkal keverednének, akiknek alapvető problémáik vannak.

- Valójában a mérési eredmények, például a PISA-tesztek alapján ez nem igazolható. A legjobban teljesítő tanulók ugyanott helyezkednek el a listában, ahol egyébként Magyarország a teljes rangsorban. Ha a fönti felvetés igaz lenne, a tehetségeinknek sokkal jobban kellene szerepelniük a hozzájuk hasonlókkal összehasonlítva. Valójában itt egy társadalmi elkülönülési folyamatról van szó, egyszerűen arról, hogy az én gyerekem ne járjon szegény, hátrányos helyzetű, cigány gyerekekkel egy iskolába – vélekedett az oktatáskutató. Hozzátette: ez a félelem egyébként nem alaptalan, mert nagyon sok pedagógus nem tudja kezelni a heterogén gyerekcsoportokat, mint fogalmazott, ez “a magyar pedagógia nagy problémája”.

A mostani középiskolai felvételi rendszerben három fő elemből áll a pontszámítás: a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi eredményekből; a központi írásbeli vizsgán (magyar nyelv és matematika) szerzett pontokból; a szóbeli felvételin szerzett pontokból. A központi írásbeli és a szóbeli vizsga nem általánosan kötelező, az iskolák maguk dönthetik el, szerveznek-e ilyen felvételi vizsgákat. 

Nahalka István úgy véli, az írásbeli felvételi vizsgákkal egyebek mellett az is gond, hogy egy matematikai és egy szövegértési dolgozat alapján olyasmit próbálnak mérni, ami alapján valójában nem sorba rendezhetők a gyerekek. - Ez egy szakmaiatlan, hibás eljárás, és ebből következően igazságtalan is. A gyerekek sorsa hosszú évekre meghatározó módon dől el azon, hogy egy adott délelőttön éppen milyen állapotban vannak, hogyan tudnak teljesíteni egyetlen dolgozatban – mondta. Az oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi még azoknak az egyébként jó családi háttérrel, fejlett képességekkel rendelkező diákoknak is hatalmas tortúra és stressz, akik szinte biztosan bekerülnek valamelyik gimnáziumba, ám ők a legjobb iskolák helyeiért küzdenek. Ugyanakkor ezek az “elitgimnáziumok” nem azért nagyon jók, mert hatalmas a pedagógiai hozzáadott értékük, hanem azért, mert a legjobb tanulókat válogatják ki, akikkel könnyű jó eredményeket elérni.

A szakértő szerint a végső cél az lenne, hogy az egész hazai oktatási rendszer ne legyen ennyire szelektív, ehhez pedig az kellene, hogy az iskolák pedagógiai színvonal szempontjából ne nagyon különbözzenek egymástól. - Vagyis az elitnek ne érje meg válogatni az iskolák között, mindenhol hasonló színvonalú legyen az oktatás. Ennek a megvalósítására viszont egyelőre nem létezik politikailag vállalható terv – fogalmazott.

Nahalka István egy olyan iskolarendszert tartana ideálisnak, ahol 10-12 évig tart egy egységes általános képzés, ahonnan tovább lehet lépni a szakképzésbe vagy a felsőoktatás felé. Ugyanakkor arra nézve még nem látott jó koncepciót, a jelenlegi iskolaszerkezetben hogyan lehetne igazságosabbá, kevésbé megterhelővé tenni a középiskolai felvételit. - Ha megtartjuk ezeket a szelektív formákat, akkor valahogy el kell dönteni, hogy azokba az iskolákba hogyan jutnak be a gyerekek. Ennek az eldöntése csakis a tudásuk vizsgálatával lehetséges valamilyen módon. Ezt az egészet kicsit nem lehet megváltoztatni, csak az alapjaitól újjáépíteni – mondta.

- Jó lenne, ha érdemi szakmai és társadalmi párbeszéd indulna el a felvételi, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok helyzetét illetően, ám ebben a problémakörben nem a felvételi rendszer, és nem is a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szelekciós hatásai jelentik az alapvető problémát - erről Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője beszélt a Népszavának. Véleménye szerint abban az esetben, ha például megszűnne a felvételi és csak az érdemjegyek számítanának, a mostani helyzetben ugyanolyan igazságtalan rendszer alakulna ki, mert olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti.

- Amíg ilyen nagy különbségek vannak mind módszertanilag, mind minőségileg, de akár még a tanári kar szempontjából is, mindig lesznek olyan iskolák, ahova hatalmas lesz a túljelentkezés, és valamilyen módon szükségszerűen szelektálni kell a jelentkezők között. Sok szülő “menekíti ki” a gyerekét hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba olyan általános iskolákból is, ahol nem működik jól a felsőtagozat, nincs lehetőség differenciálásra, nincs hatékony tehetséggondozás. De ez egy válságtünet, ha nem lennének ilyen gimnáziumok, attól az alapprobléma nem oldódna meg. A megoldás az lenne, ha csökkennének az iskolák közötti különbségek, hogy ne kelljen egy “elitgimnáziumba” menni ahhoz, hogy a gyerek megfelelő tehetséggondozást kapjon. Ezt nem lehet gyorsan elérni, ez egy hosszabb távú projekt – fogalmazott Miklós György.

Azt ugyanakkor a Szülői Hang képviselője is elismerte, hogy a mostani felvételi rendszer igazságtalan, abból a szempontból is, hogy sok diák még a központi írásbeli feladatsorokat sem tudja jól megírni külön felkészítés nélkül. Tapasztalatai szerint az általános iskola nem nagyon készíti fel a tanulókat az írásbeli felvételire, különösen a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi felvételire. Miklós György szerint ez abból is látszik, hogy a középiskolai felvételire felkészítő tanfolyamoknak nagy piaca alakult ki, ami azt is jelenti, hogy az oktatási rendszer a szülők oldalára tolta át a felkészítés felelősségét, ami esélyegyenlőségi problémákat is felvet: az a gyerek jár jobban és jut előnyökhöz, akinek a szülei ki tudják fizetni a külön felkészítést.