Nyerhetnek a magyarok, a forint erősödött, a kőolaj ára csökkent az amerikai-iráni béke hírére

Eluralkodott az optimizmus a pénz- és árupiacokon miután az USA és az iráni kormány megállapodott a háború leállításáról és a Hormuzi-szoros újranyitásáról. Bár egyelőre még csak előzetes keretmegállapodásról van szó, de ez is elég volt ahhoz, hogy jelentősen csökkentse az olajárakat. A Reuters tudósítása szerint Kazem Gharibabadi, Irán külügyminiszter-helyettese azt nyilatkozta, hogy egy 60 napos tűzszüneti időszak alatt egy átfogóbb megállapodást tárgyalnak meg a konfliktus szélesebb körű kezeléséről, beleértve az Iránnal szembeni szankciók enyhítését is. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy pénteken megnyílik a Hormuzi-szoros, a globális olaj- és gázszállítás egyik fő útvonala, amelyet Irán hónapok óta gyakorlatilag leállított, és elrendelte az iráni kikötők amerikai blokádjának feloldását. „Világ hajói, indítsátok be a motorokat! Hadd folyjon a kőolaj!” – írta az amerikai elnök a tulajdonában lévő Truth Socialön.

A bejelentésre azonnal esett a kőolaj és más energiahordozók ára, átlagosan 5 százalékkal. Az Európában irányadó Brent kőolaj ára 82 dollárra esett, míg egy hónappal ezelőtt még 110 dollár felett is járt a kurzus. Az Európában – így a magyar földgázbeszerzéseknél is – irányadó holland tőzsdei ára is egy napon belül 6,3 százalékkal mérséklődött – ha ezek a trendek fennmaradnak, akkor globálisan csökkenthetik az energiaárakat és az inflációt.

A közel-keleti fejleményekből egyértelműen profitálni tud a magyar gazdaság, ha valóban megszületik a megállapodás és megindul a kőolaj-kereskedelem a Hormuzi-szoroson keresztül. Ennek első jele, hogy a forint árfolyama az euróval szemben 5 éves csúcsra jutott: 

Németh Dávid, a K&H Bank elemzője a Népszavának elmondta, hogy ha tartósnak bizonyul a 80 dollár körüli olajár, arról nem beszélve, hogy ez még mehet lejjebb is, illetve az erős forint is kedvező irányba befolyásolná a hazai inflációt. Ha megmaradnak ezek a kondíciók, akkor a 2026 végére várt inflációs csúcs 4 százalék alatt maradhat, az éves átlagos infláció pedig az eddig várt 2,8 százalékkal szemben néhány tizeddel kisebb lehet. 2027-re 4 százalékos inflációt vártunk korábban, azonban ha valóban tartós lesz a béke, akkor minimum fél százalékponttal kisebb is lehet a fogyasztói árak jövő évi emelkedése, vagyis 3,5 százalékra jöhet le a prognózisunk, akkor, ha marad a 80 dollár körüli olajár – hangsúlyozta az elemző.

Az erős forint egyrészt fékezi az inflációt, de a kamatoldalon növeli a jegybank mozgásterét. Az infláció májusban – jelentős meglepetést okozva – 1,8 százalékra csökkent, ez alapján az elemzők már eddig is arra számítottak, hogy az MNB jövő heti ülésén 25 bázisponttal, 6 százalékra mérsékli a kamatát. Az MNB ugyanis két tényezőhöz kötötte a kamatcsökkentést: az infláció csökkenéséhez, pontosabban az inflációs várakozások mérséklődéséhez, illetve a pénzpiaci stabilitáshoz, ami teljesül a forint erősödésével. Németh Dávid szerint látva a forint erejét, a jegybanki döntéshozókban akár fel is merülhetne az ennél nagyobb, 50 bázispontos csökkentés is, ha pénteken valóban aláírják az USA–Irán közötti tűzszüneti megállapodást. Valószínűbb, hogy óvatosak maradnak a döntéshozók, ezért én mégis arra számítok, hogy most csak 0,25 százalékponttal vág az MNB, és ha lesz tér további csökkentésre, akkor júliusban újabb kamatcsökkentés jöhet – tette hozzá. A jegybank azért nem rohanhat, mert most úgy tűnik, hogy a külső környezet javul, de figyelemmel kell lenniük a belgazdaságra is: az államháztartás hiánya magas, nem lehet tudni, mekkora lesz az idei deficit, ezért némi óvatosság indokolt. Ha a béke tartós lesz, és az olajárak alacsonyabb szinten stabilizálódnak, akkor idén akár négy kamatcsökkentés is belefér, de még hatalmas a bizonytalanság az Öbölben, ki kell várni a végét.