Ünnepi osztás kongó kasszából: több mint tízezer ajándékutalványt szerezne be karácsonyra a csőd szélén ingadozó BKV

A múlt héten megjelent tenderkiírás szerint a „csekély értékű” utalványok túlnyomó részét – 10187 darabot – a teljes munkaidős munkavállalók között osztanák szét, ennek értéke fejenként 32 ezer forint lenne. De kapnak a részmunkaidősök is, a vállalatnál 7, a 6, az 5, a 4, a 3, a 2, sőt még az 1 órás munkaidőben dolgozók is: 28 ezer forinttól 4000 forintig terjedő összeggel.

A beszerzésére hirdetett tender szerint olyan cég jelentkezését várják, amelynek árbevétele tavaly elérte a 275 millió forintot, de közös ajánlatokat is elfogadnak. Az utalványoknak több elfogadóhelyen is beválthatónak kell lennie. Az ajánlatokat a július 14-ig várják.

A tenderkiírásban nem szerepel irányár. Az viszont kiolvasható belőle, hogy a dolgozók között szétosztandó karácsonyi ajándékutalványok névértéke együttesen meghaladja a 336 millió forintot.

– válaszolta kérdéseinkre a BKV. 

Mint írták: „az idei bérfejlesztés illeszkedik a BKV-nál következetesen megvalósított béremelési folyamathoz és a Főváros Budapest-család koncepciójához, amelynek célja, hogy a városért dolgozók megbecsülését anyagi juttatás és egyéb formában is elismerje”. Majd azt is hozzátették: „adózás szempontjából a munkabérnél kedvezőbb adózású utalványra minden főállású teljes munkaidős munkavállaló jogosult, aki a juttatáshoz szükséges időt tárgyévben ledolgozta. A főállású részmunkaidős munkavállalók a foglalkoztatás órakeretével arányosan részesülnek az egyszeri juttatásból”.

Mindez azért meglepő, mivel a BKV által a Fővárosi Közgyűlés májusi ülésére benyújtott (de a közgyűlés által el nem fogadott) idei üzleti terve meglehetősen lyukacsos. A cég felügyelőbizottsága külön felhívta a döntéshozók figyelmét arra, hogy az üzleti tervet „rendkívül jelentős finanszírozási kockázatokkal” állították össze. A tulajdonos fővárosi önkormányzat 237,4 milliárd forint közszolgáltatási díjat biztosít a budapesti közösségi közlekedés működtetésére, csakhogy az ennél jóval többe kerül. A működési költség közszolgáltatási díjjal nem fedezett része 15,8 milliárd forint. A működési hiány kezelésére pótlólagos pénzügyi források - közszolgáltatási díj-előleg, cash pool hitel, szállítóifaktoring, fizetési haladék – pótlólagos bevonását tervezik. Mint írták: „ezeket már nem válságkezelő megoldásként használja a cég, a működési modell szerves részévé váltak”.

Az üzleti tervhez csatolt elemzés szerint a cég esetében a „jó működés” nem profitot, hanem kontrollált veszteséget és működőképességet jelent. A BKV papíron ugyan „nullszaldóra van tervezve”, de pénzügyileg folyamatosan feszített helyzetben működik. Az üzleti terv egyáltalán nem tartalmaz észszerű nyereséget.

A BKV bevételeinek döntő részét nem a piaci jellegű árbevétel teszi ki, hanem a közszolgáltatási díj. A saját bevételek (Sikló, Libegő, reklám, eszközhasznosítás) kiegészítő jellegűek, így nem képesek ellensúlyozni a működési hiányt. Ráadásul ezek visszaesésére számítanak az idén. A Sikló esetében 14,5 százalékos, a Libegőnél több mint 20 százalékos bevételcsökkenést várnak a turisztikai ágazatok visszaesése miatt. Még a járműreklámok bevételéből is 136 millióval kevesebb folyhat be.

A BKV nem képes önerőből stabilizálni a pénzügyi helyzetét, a fővárosi önkormányzat pedig a fideszes sarcpolitika következményeként nem képes a működési költségeket teljes egészében lefedő, fejlesztésre is teret adó szolgáltatási díjat fizetni, de így is a közösségi közlekedés működtetése a legnagyobb tétel Budapest költségvetésében. (Az idei büdzsé 532 milliárdos főösszegű.)

Az év végét 12 milliárdos veszteséggel zárták, igaz ebben nagy szerepet játszott, hogy az Orbán-kormány nem fizette ki – pontosabban beleszámította a fővárosi önkormányzat állítólagos tartozásába – a közösségi közlekedésre járó 12 milliárd forintot. Az idei évre 244,6 milliárd forintos árbevételt terveznek, ebből papíron 237,4 milliárd érkezik a tulajdonos fővárostól. (Tavaly 204,8 milliárd volt a közszolgáltatási díj.) De a BKV úgy számol, hogy a teljes forráshiány az év végére meghaladja a 45 milliárd forintot (a 4 milliárdos faktorált szállító állomány nélkül).

Az elemzésben arra is felhívták a figyelmet, hogy az idei évre tervezett 15 százalékos árbevétel növekedés nem a piaci teljesítmény javulásából, hanem a főváros többlet teljesítményrendeléséből, illetve a közszolgáltatási díj ehhez alkalmazkodó emeléséből származik. A Fővárosi Közgyűlésben hozott döntések eredményeként éjszaka is járó metró és villamosok, illetve a buszok és trolik hálózati és menetrendi extrái mind költségnövelő tényezők.

A személyi jellegű ráfordítások is jelentősen, csaknem 16 milliárddal nőnek az idén, amelynek kétharmadát a bérmegállapodásból adódó emelés teszi ki. Az elemzés kiemelte: „a bérkockázat nem csupán HR –, hanem finanszírozási és üzembiztonsági kérdés”. Karácsony Gergely főpolgármester a választás után főként arra hivatkozva kérte a szolidaritási hozzájárulás soron következő inkasszójának halasztását a Magyar Államkincstártól, hogy a főváros akkor nem tudna bért fizetni, márpedig a főváros cégei közül a legtöbb munkavállalója a BKV-nak van.

S akkor még nem beszéltünk az eszközállomány minimális szinten tartásához szükséges beruházások elmaradásáról. Az összegzés szerint a pénzügyi kockázatok átléptek az üzemeltetési szintre. Így ez már nem pusztán gazdasági kérdés, hanem közszolgáltatási kockázat is, amely közvetlen hatással van az utasokra és a város működésére. Az egymást erősítő negatív folyamatok negatív spirállá állhatnak össze.