„Alapos megfontolás után arra a nehéz döntésre jutottunk, hogy támogatjuk a NER hivatalban maradt vezető közjogi tisztségviselőinek leváltását. Egyúttal indokoltnak látjuk, hogy az Országgyűlés önkorlátozó módon járjon el az új közjogi tisztségviselők megválasztásakor” – áll jogtudománnyal foglalkozó egyetemi oktatók és kutatók csütörtökön közzétett, az Országgyűlésnek szóló nyílt levelében.
Az állásfoglalás felidézi, az országgyűlési választások után Magyar Péter miniszterelnök lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiahatóság elnökét, valamint a legfőbb ügyészt. Ha a közjogi tisztségviselők nem mondanak le, akkor a kormányfő szerint az Országgyűlés az Alaptörvény módosításával fogja eltávolítani őket a hivatalukból.
A nyílt levél kiemeli: az Országgyűlés kétharmados többséggel módosíthatja az Alaptörvény, és más intézmény nem bírálhatja felül tartalmi szempontból a módosítást. Ha a köztársasági elnök vétót emel a megfelelő eljárásban elfogadott módosítással szemben, és az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a módosítást, akkor megsértik az Alaptörvényt. Ugyanakkor a kétharmados többség hatalma sem korlátlan.
A közjogi tisztségviselők eltávolítása példátlan lépés, amelyre kivételes indokból, igazolható célok érdekében és megfelelő jogi eszköz alkalmazásával kerülhet sor
– hangsúlyozzák a jogászok. Majd kiemelik,
„A közjogi tisztségviselők leváltásának kivételes indoka a demokratikus jogállam helyreállítása. Az Európai Parlament több évvel ezelőtt, szakértők álláspontját is figyelembe véve megállapította, hogy Magyarország nem demokrácia, hanem az autokrácia egy újabb formájává vált. Az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága jelentős ügyekben mondta ki, hogy egyes alkotmányos intézmények és közjogi vezetői megbízatások átalakítása önkényesen és jogsértően történt. Mértékadó kutatások sora támasztja alá, hogy az elmúlt időszakban a közjogi intézményrendszer nem a demokratikus jogállam működését mozdította elő, hanem egyszemélyi hatalom eszközévé vált. A közjogi intézmények elvesztették jogállami integritásukat.”
Az állásfoglalás arra is kitér,
a közjogi tisztségviselők a köztársasági elnöktől az alkotmánybírákig és a legfőbb ügyésztől a Kúria elnökéig lényeges szerepet játszottak az autokrácia kiépítésében és fenntartásában.
Döntéseik és mulasztásaik miatt – hangsúlyozzák a nyílt levél aláírói – osztoznak a felelősségben a kirekesztett egyéneket és csoportokat ért tömeges jogsérelmekért, valamint a rendszerszintű vagyoni visszaélésekért, a közjavak magánkézbe való átjátszásáért és az így előidézett szociális igazságtalanságokért. „Mivel a közjogi tisztségviselők a végsőkig lojálisak maradtak az autokratikus hatalomhoz, ezért helyrehozhatatlanul hiteltelenné váltak. Akármilyen döntéseket hoznának a jövőben, ők hatalomfüggő és részrehajló döntéshozóknak bizonyultak, akik nem a törvény szelleme és betűje alapján járnak el. Megbízatásuk fenntartása meggátolná a demokratikus jogállam helyreállítását. Hiteles működés csak új vezetőkkel lehetséges” – szögezik le.
Magyar Péter: Készülnek a szükséges törvényjavaslatok Sulyok Tamás elmozdításáhozAz állásfoglalás szerint a kétharmados többség önkorlátozó jogi eszközökkel érheti el, hogy a kívánt személycserék a demokratikus jogállam helyreállítását segítsék elő. Az oktatók és kutatók ezzel kapcsolatban leszögezik,
indokolt elkerülni az olyan színlelt, „trükkös” megoldásokat, amelyek az autokratikus időszakot jellemezték. Az eljárásjogi értelemben ugyan szabályos, de a valódi célokat elrejtő átalakítások rosszhiszeműek, ezért nem a demokratikus jogállam építőkövei.
célszerű törekedni arra, hogy a halaszthatatlan személycserék ne járjanak együtt az államszerkezet és a hatáskörök végiggondolatlan megváltoztatásával. Stabil konstrukciót átfogó alkotmányozás során lehet jól kialakítani, nem a különleges helyzet által kikényszerített, rendkívüli beavatkozásokkal.
az önkorlátozó személycserék akkor lehetnek a fékek és ellensúlyok helyreállításához vezető első lépések, ha az új közjogi vezetők kiválasztására nyilvános eljárásban, szakmailag elismert testületek bevonásával és etikai szempontok figyelembevételével kerül sor. A kivételes, átmeneti helyzetben ez garantálhatja, hogy az Országgyűlés hiteles, pártatlan és alkalmas személyeket választ meg az autokrácia közjogi tisztségviselői helyett.
A nyílt levél aláírói közt mások mellett Fleck Zoltán, Lattmann Tamás és Polyák Gábor is szerepel.
„Sulyok Tamás csak az időt húzza Orbán Viktor kedvéért, ezt az Alkotmánybíróság döntései olyanok, mintha egy bűnözőt kérdeznénk, mire ítélné magát”Egészen szürreális kísérletbe kezdett a Fidesz, Orbán Viktor pártja próbálja eljátszani, hogy érdekli a demokrácia, és őt bántja a hatalom