Jövő hét szerdára hívták meg az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumba a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet képviselőit, hogy a hazai szakképzési rendszer jövőjéről egyeztessenek – hangzott el a PSZ csütörtöki tanévzáró sajtótájékoztatóján. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke elmondta: őket és a szakképző intézményekben dolgozó kollégáikat is megdöbbentette Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter június 13-ai Facebook-bejegyzése, amelyben a tárcavezető egyebek mellett arról írt, hogy a szakképzés „stabil alapokon” áll.
A PSZ alelnöke szerint a hazai szakképzési rendszer számos problémával küzd (ezekről a Népszava csütörtöki cikkében részletesebben is beszámoltunk), kollégái nem érzik ezeket a „stabil alapokat”. Bár a miniszter bejelentette, hogy a szakképzési centrumokban megszüntetik az Orbán-kormány által bevezetett kancellári rendszert, Gosztonyi Gábor szerint további lépések is szükségesek, a centrumok főigazgatóit - a szakmai alkalmasságukat és a kinevezésük körülményeit vizsgálva - is át kell világítani, épp úgy, ahogy az a tankerületi központok esetében is történt.
„Akkora hiány alakult ki, hogy még a megfelelő alapanyagokat sem sikerült beszerezni a vendéglátóipari képzéseken tanulóknak”- Legyen vége a politikai kinevezések korának, alkalmas és szakmailag hiteles vezetőket nevezzenek ki az intézmények élére
- erről Totyik Tamás, a PSZ elnöke beszélt, miközben a Tisza-kormánnyal szembeni elvárásaikat sorolta. Hozzátette: abban bíznak, hogy az oktatásirányítás maximálisan figyelembe veszi majd a tantestületek véleményét is az intézményvezetői kinevezések esetében. A PSZ-elnök fontosnak tartja a társadalmi párbeszéd intézményesített kereteinek mihamarabbi kiépítését, a közoktatásban és szakképzésben dolgozó pedagógusok egységes jogállásának bevezetését, a korábban elvett és megcsorbított jogok – mit a sztrájkjog - rövid időn belüli visszaállítását.
Azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzatok visszakaphatják az iskoláik fenntartói jogait, Totyik Tamás azt mondta, még a szeptemberi tanévkezdés előtt ki kell dolgozni egy világos kritériumrendszert. A PSZ szerint ugyanis
vannak olyan önkormányzatok, amelyek fenntartásában nem szívesen látnának iskolákat, mert még a hozzájuk tartozó óvodák pedagógusainak kötelező béremelését sem teljesítették megfelelően.
Megemlítette a pedagógusok idei béremelésének társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetét is, amely szerinte nem tartalmaz pontos számításokat arra vonatkozóan, a januári 10 százalékon felül miért csak 0,4 százalékkal emelné a kormány a béreket. A PSZ-elnök szerint ennél magasabb emelésre lenne szükség ahhoz, hogy a bérek elérjék a diplomás átlagkereset 80 százalékát.
Szóba került a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere is, amelyet nem sokkal tanévzárás előtt függesztett fel a kormány. A Népszava kérdésére
- azok a pedagógusok, akik a tanév közben már teljesítették az értékelés miatt vállalt pluszfeladatokat, számíthatnak-e többletjuttatásra? -, Totyik Tamás nem tudott egyértelmű választ adni.
Az biztos, hogy azt a költségvetési forrást, ami ehhez szükséges lenne, az előző kormány nem tervezte bele az idei költségvetésbe.
A PSZ másik alelnöke, Tóth Tünde arról beszélt, elengedhetetlen az iskolákban, óvodákban dolgozó nevelést-oktatást segítő és a technikai dolgozók bérrendezése, akiknek a nettó fizetésük a legtöbb esetben még mindig 2-es számmal kezdődik. Ha addig nem születik megállapodás és kormányzati döntés, ősszel folytatni fogják a figyelemfelhívó akcióikat.
Csendes forradalom kezdődött a tanári szobákban, úgy tűnik, véget ér a lojális pártkatonák aranykora a magyarországi iskolák élénA szelektáló iskolarendszer valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok csak a tünetei egy sokkal mélyebb problémának